Könyvekről mindenkinek

 Hogy mi indokolja,hogy Martin Luther Asztali beszélgetéseinek különböző kéziratait,feljegyzéseit külön könyvajánlóban ismertessük?Pusztán annyi,hogy anno a 16.században ezek külön könyvekben jelentek meg. Meg az is,hogy a különböző feljegyzők más-más témákra helyezték a hangsúlyt. Anton Lauterbach 1538-as naplójában például nagyon jelentős szerepet kapnak a reformáció atyjának közéleti kérdésekről vallott megnyilatkozásai. Olvashatunk itt arról,hogy Luther szerint a spanyolok és az olaszok gonoszok,a spanyol katonák pedig rosszabbak,mint a törökök. Luther nem szerette a jogászokat sem,azt mondta,veszélyes minden olyan ügy,amelybe jogászok keverednek. Ókori történelemhez is hozzászólt a jó öreg Martinus doktor:Nagy Sándor,Hannibal,Augustus császár, illetve Scipio hőstetteit hasonlította össze. De saját korának közéleti kérdései sem hagyták érintetlenül a Mestert:több feljegyzés is szól a választófejedelmek és a császár illetve a nép és a császár viszonyáról. A kérdés az,működik-e a ném

 Theodor Béza Kálvin János utóda, a második nemzedék vezéralakja volt,így hát nincs autentikusabb személy,aki Ķálvin életéről könyvet írhatna. Milyennek is mutatja be szeretett mesterét az életrajzíró? A legfontosabb,amit Béza kiemel,az istenfélelem,vagy ahogy ő nevezi: kegyesség. Ez nem is volna meglepő egy egyházalapító férfiútól,ám Béza pontosan azért hangsúlyozza ezt,hogy ellensúlyozza a Kálvin hataloméhségéről már abban az időben is keringő pletykákat. Kálvin nem szereti a hatalmat,ha a genfi polgárokkal összeütközésbe kerül,az mindig utóbbiak hibája,mert eluralkodott rajtuk a pártoskodás,és nehezen tudnak szabadulni a pápista befolyástól. Ellenfeleivel,a teológiailag más nézeten levőkkel Kálvin János kettős mércét alkalmazott. A hamis hitet valló teológusok ellen kíméletlenül fellépett,a hétköznapi ember tévelygéseit viszont elnézte. Szervét Mihályt Béza gonosz,kártékony és gyáva embernek mutatja be,de feltűnően keveset szól a két egyházfi konfliktusáról.  Feltűnő,milyen sok kife

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me