Könyvekről mindenkinek

 Szabó László könyve a magyar történelem és néprajztudomány egyik nagyon fontos témakörét tárgyalja,a paraszti munkaszervezés kérdését. A kutató vizsgálódása zömmel az Alföldre és Északkelet-Magyarországra korlátozódik,rendkívül differenciáltan mutatja be a hasonlóságokat és különbségeket. Az alábbi könyvajánlóban kiemelem a kötet általam lényegesnek tartott pontjait,felhívva a szakemberek és az érdeklődő kutatók figyelmét a könyv fontosságára,relevanciájára. Az első részben Szerző röviden összefoglalja a magyar mezőgazdaság 18.századtól tartó fejlődési vonalait. Kiemeli,hogy a nagyar mezőgazdaságban nem siketült a kapitalizálódás(bár,mint későbbi szöveghelyeken láthatjuk,Szabó egyáltalán nem abszolutizálja a kapitalizmust,mint rendszert),hangsúlyozza,hogy egyes mezőgazdasági szakírók és reformerek ténykedése ellenére az agráriumban nem sikerült meghonosítani a nagyüzemi eljárásmódot,a termény-összetétel megnaradt a hagyományosnál:szemestermények,olykor kapásnövények,kevés kertgazd...

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba.  Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termel...

 Furcsa leírni,de már ez is gazdaságtörténet...Dr.Németi László 2003-ban megjelent könyvében arra tett sikeres kísérletet,hogy összefoglalja-gazdaságtörténeti nézőpontból-Magyarország 1960 utáni agrárfejlődését,jelezze a jelen és a jövő trendjeit. Nagyon nagy pozitívuma A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón c.könyvnek,hogy mellőzi azokat a politikai lózungokat,amelyek olykor még bizonyos komoly gazdaságtörténeti művekbe is beférkőznek. Dr.Németi László könyvében ilyeneket nem találunk. Találunk viszont szép számmal okos,statisztikákon alapuló elemzéseket,összehasonlításokat,olykor prognózisokat. Megtudhatjuk például,hogyan teljesített a nagyüzemi mezőgazdaság a búza-a kukorica és a zöldségtermelés területén(Európa élmezőnyében voltunk). 1981-ben pl. közel 600 000 tonna gyümölcsöt exportáltunk,no meg több,mint 1 millió tonna búzát-derül ki mindez a 37.oldalon látható táblázatból. Azt is megtudjuk,hogyan hatott a magyar agrárgazdaságra az 1968-as gazdasági reform. Képet kapunk arró...

Oravecz Imre: Ókontri című, kitűnő regénye A rög gyermekei című regényciklus III. ( hírek szerint befejező) kötete. A történet valahol a 19.században kezdődik. Az Árvai család Amerikában próbál boldogulni- mezőgazdasági termelésből. Csakhogy a 19-20. század az iparosodás százada, a társadalom mindinkább magára hagyja élelemtermelőit, furcsa, múltból itt ragadt, anakronisztikus figuraként tekint rájuk. A fiatalabbik Árvai érzi, hogy váltani kellene, modernizálni, de apja hajthatatlan- mint ahogy előbb-utóbb a fiú is azzá válik. A generációs konfliktus elviselhetetlenné válik. A család eljut a vagy te-vagy én állapotig. A fiú hazajön az óhazába, Magyarországra, mert itt jobb a talaj. Itt sem boldogul. A történelem, az egymást váltó politikai rendszerek ráadásul maguk alá temetik. A történet végül 1956-ban ér véget- nem éppen happy enddel. Oravecz Imre regénye lenyűgözően érdekes, egy nép és egy család drámája. Mértéktartóan szép nyelv, életszerű cselekmény, mély ismeret jellemzi a regé...