Könyvekről mindenkinek

Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna- ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell. Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt. Remélem, nem jut arra...

Oroszországban ( illetve a volt Szovjetunióban) elképesztő tematikájú könyvek jelennek és jelentek meg. Ennek egyik oka az, hogy ez a hatalmas ország rengeteg éghajlati zónát, ebből következően rengeteg eltérő kultúrát átfog. Ez pedig változatossá és külföldi olvasó számára érdekessé, kicsit elcsépelt szóval: egzotikussá teszi az orosz irodalmat. Jurij Koval: Apróka című könyve először 1975-ben jelent meg oroszul. Az ifjúsági regény főhőse két sarki róka: Harmadik Napóleon illetve a Száztizenhatos. A két derék állat egy szibériai rókatelepről szökik meg, egyszerűen a szabadságvágy hajtja őket. Bejárják az erdőt, pockokat fognak, kutyaólban alszanak, csirkét lopnak, szóval, úgy élnek, mint egy róka. Aztán jön a kísértés, és Harmadik Napóleon hazamegy a telepre. Ott legalább van rendes étel, és biztonság. A kisebbik, Száztizenhatos, tovább folytatja bolyongásait, és megismerkedik a korabeli Szovjetunióval. A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy plasztikus stílusú. Szinte érezzük Szibéria...

A 20.század tudományos-ismeretterjesztő irodalma sok olyan alkotással jelentkezett, melyek a 21. században is maradandó értéket képviselnek. Ezek közé tartozik Tótfalusi István: Vademecum- szokatlan szavak szótára című könyve. A mű elsősorban fiataloknak készült, de a felnőtt korosztály is sokat tanulhat belőle. Megtalálhatjuk e szótárban a tudományok idegen nyelvű szakszókincsének alapjait éppúgy, mint régi költőink által használt, mára a köz-nyelvhasználatból kikopott nyelvi terméseket. A népetimológiától kezdve a hőkömig, a kauciótól kezdve ( ezt a szót egyébként eredetileg a katonák világában használták, a házasodó tisztnek kellett kauciót letennie, hogy fedezhesse a dorbézoló életmód költségeit) a kelletlenig minden olyan szó szerepel a könyvben, melyet egyszerűen értenünk kell. Ezek nélkül csak félmagyarok vagyunk. Ráadásul elmondhatjuk, hogy Tótfalusi István igen alapos munkát végzett. Nem egyszerűen egymás alatt felsorolta az általa választott szavakat, hanem szépen, alaposan ...