Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Hatalom és konfliktusok a Big Data korában. Amaël Cattaruzza könyvében elutasít minden olyan determinizmust (technológiai determinizmus,önmagáért beszélő adatok elve stb.), amely végzetes mértékben korlátozná az ember ellenőrzését az adatok felett,s lehetetlenné tenne az óriási adatmennyiség társadalom javára történő felhasználását. Szerző szerint a Big Data korában is nagy szerepet kell,hogy kapjanak a hagyományos,de korszerűsített metodikájú társadalomtudományok. Hiszen az ember(azaz az emberi társadalom) határozza meg,milyen adatokra van szükség,ezeket hogyan,hol,milyen eszközökön,milyen jogi megfeleléseknek eleget téve  tároljuk,hogyan,milyen módon továbbítjuk,s mit teszünk az adatokkal felhasználásuk után. Úgy is fogalmazhatnánk A digitális adatok geopolitikája című könyv eszmei mondanivalóját:nem az ember van az adatért,hanem az adat az emberért. Megtudhatjuk a könyvből,hogyan kapcsolódott egymáshoz-már az 1960-as évektől kezdve-földrajztudomány és adattudomány(st

 A könyv alcíme: Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Mostanában sokat olvasni a publicisztikában Európa hanyatlásáról, alkonyáról, háttrébe szorulásáról,lemaradásáról az USA és Kína mögött. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Gyurgyák János könyvét,választ akartam kapni arra kérdésre: valóban hanyatlik-e Európa,vagy csak a felszínen csónakázva tűnik így? A kiváló könyvből nem erre a kérdésre kaptam feleletet, hanem egy sokkal fontosabbra:arra, hogy miért nem tudjuk egyáltalán definiálni Európát, az európaiságot. Ez most egy rendhagyó könyvajánló lesz, kicsit továbbgondolom, egyúttal személyes véleményemet, tapasztalatomat is közlöm a Gyurgyák János által kitűnően feldolgozott témáról.Spoiler helyett.   Megismerkedünk Európával, mint földrajzi fogalommal, feltesszük magunknak azt a kérdést:az ún. határországok ( Oroszország,Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán) tekinthetők-e földrajzi nézőpontból Európa részének? Megértjük, hogy Európa elsősorban kulturális-történelmi-g

A Balázs-Bobák-Takács szerzőhármas könyve a földrajz tantárgyból középszinten érettségizők számára nyújt nagyszerű segítséget. Tíz teljes feladatsor található a könyvben, megoldásokkal. Akad a feladatok között vaktérképes, tesztjellegű, igaz-hamis, illetve táblázatos. Ami a témákat illeti, hát azok vátozatossága oly nagy, mint magáé a földrajzé: földtörténet, Kárpát-medence földrajza, Európa természeti földrajza, a tengerek földrajza, gazdaság-é s társadalomföldrajz. A kérdések megfogalmazása jó, a feladatok érthetők,egyetlen egynél gondoltam azt, hogy kissé bővebben kellett volna: 2 Melyik a legfontosabb Európai Uniós partnerünk?". erre rögtön adódik a kérdés, hogy milyen értelemben: gazdasági ,kulturális, egyéb. De a többi feladat remek. Átfogja az érettségi anyagot, igazi összefoglaló feladatgyűjtemény, nagyon hatékonyan lehet belőle készülni az érettségire. MRO 2000 KFT, é.n.

Ha manapság a határokról hallunk, ezek a szavak jutnak eszünkbe: migráció, nemzetállam, nemzettudat. Thierry Baudet könyve, A határok jelentősége, arra tesz kísérletet, hogy megmagyarázza: miért is alakult ez így? A kísérlet sikerült, a holland újságíró átfogó képet ad Olvasóinak a 21.század talán legnagyobb problémaköréről: az államról. És mindazokról az erőkről, melyek az államot lebontani akarják. A könyv első fejezete az állam kialakulásának történetét tekinti át. Rámutat, hogy a modern állam egyrészt a középkori feudalizmus, másrészt az univerzalitásra törekvő egyház ellenében jött létre. A pápai állam soha nem mondott le arról, hogy világi uralkodókat irányítson, s az egész keresztény világ fejének tekintse magát, ideértve a világi dolgokat is. Baudet részletesen elemzi a külső és belső szuverenitás fogalmát, már itt utal arra, hogy napjainkban is vannak erők, melyek a szuverenitás aláásására törekszenek. Szól arról, hogyan alakultak ki a nemzetek, mi a viszonya nemzetnek és ál