Könyvekről mindenkinek

 Rejtő Jenő könyvei mind a mai napig bestsellernek számítanak,legalábbis Magyarországon. Fordulatos cselekményszövés,mindig valami váratlan meglepetés az Olvasónak,nagyszerűen megformált karakterek. A Csók és balhorog című gyűjteményes kötet három Rejtő-kisregényt tartalmaz,melyek eredetileg az 1930-as években jelentek meg. E rövid könyvajánlóban mindhárom kisregényről kózlünk rövid spoilert. A Gyilkos?! főhőse Szirmay Sándor,a Párizsban egyetemre nem járó joghallgató.Szüleihez intézett, fantáziadús leveleiben nagyszerűen teljesített vizsgákról litániázik,miközben egyáltalán nem jár előadásokra,inkább a párizsi éjszakai élet gyönyöreit élvezi. A papa pedig küldözgeti itthonról a pénzt. Egyszer aztán kiderül,hogy a Szirmay család tönkrement,apuka nem fog tudni pénzt küldeni. Sándor teljesen kétségbeesik,fizikai munkát keres,eközben megismerkedik egy férfival,aki hajókon szerez neki munkákat. Sándor munkavállalási engedélyt csak akkor kap,ha szerez magának francia papírokat. Ez siker...

 Az ember ősidőktől fogva törekedett arra,hogy mérje az időt. Ezáltal tudott ritmust adni saját élezének. Horváth Árpád kiváló könyve bemutatja nekünk azokat a csalafinta szerkezeteket,melyek segítségével az ember megpróbálta megszámolni az órákat,perceket,másodperceket.Aki alaposan átnézi a könyvet,időt szán az ábrák tanulmányozására,az igencsak meglepődik. Azt mindannyian tudtuk,hogy a történelem első civilizáviói,az egyiptomi és a mezopotámiai kultúra,napórát használt. És azt is tanultuk,hogy ennek két oka volt:egy éghajlati,hiszen az éjszakákat kivéve állandóan süt a nap,másrészt technikai,merthogy akkoriban csak szabadtéri napórákat tudtak készíteni. Itt az első meglepetés:már az ókori kelet nagy birodalmai tudtak mindenféle napórát készíteni:például hordozhatót is,beltérit is,falit is,a középkorban pedig megjelentek az asztali napórák,melyek-legalábbis az illusztráció alapján-igencsak bonyolult szerkezetek voltak. De elismeréssel adózhatunk a görög és római vízórák keszítőine...