Bejegyzések

magyartanár címkéjű bejegyzések megjelenítése

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

 Ha egyszer arra kérnének egy magyar embert, foglalja össze öt oldalban, mit kell tudni a hazájáról, Bödőcs Tibor neve egészen biztosan szerepelne legalább egyszer azon az öt oldalon. A színpadon és az irodalom szférájában oly ellenállhatatlan Bödőcs Tibi megkerülhetetlen összetevőjévé, lényegi komponensévé vált mindannak, amit ma Közép-Európában" élet"-nek hívunk. Nehezen tudnám ezt a világot elképzelni nélküle. Humora a valaha volt legmagasabbak közé emeli:fergeteges, derűs, és a mindennapi magyar valóságból indul ki. Meg se kínáltak című könyve egyfajta történelmi panorámát nyújt:Magyarország történetét mutatja be a kisemberek, az egyszerű átlagpolgárok szemszögéből. Itt a mindenkori gazdasági-társadalmi-politikai elit legfeljebb csak együttérzésre számíthat, pénzre nem.Az egy oldalra jutó fergeteges poénok száma átlagosan jóval több, mint egy, ezért a könyvet csak óvatosan, elmélyülve,mintegy költői magányban lehet olvasni. A röhögésünk ugyanis nem lehet annyira bántó, ho

Rácz Endre -Szathmári István ( szerk.):Tanulmányok a magyar nyelv mondattana köréből

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

Buvári Márta:Nyelvművelés-elmélet.Értékelvű nyelvművelés

 Napjainkban az igényes anyanyelv-használat,a szép,nyelvtanilag korrekt és helyes írás és beszéd visszaszorulóban van. Rendkívül elterjedt a nyelvtanilag helytelen,szóhasználatában felületes,idegen szavakat rosszul alkalmazó,sokszor trágár,igénytelen stílusú kommunikáció. Ebben a helyzetben szükség van pontos,szakértő nyelvművelésre. Buvári Márta:Nyelvművelés-elmélet. Értékelvű nyelvművelés című könyve nagyon jó bevezetést nyújt ebbe a nagyon komoly,társadalmilag is hasznos tudományos alapú tevékenységbe. Az alábbi ajánlóban néhány rövid megjegyzést szeretnék tenni,a művelt laikus szemével. Buvári azzal a szándékkal írta könyvét,hogy valamiféle egységes,a nyelvészet mint tudomány mindrn iskolája által vállalható állaspontot alakítson ki a nyelvműveléssel kapcsolatban.Szerző nyolcféle definíciót(kóztük a Magyar Értelmező Szótár,az Értelmező Kéziszótár,Rónai-Kerekes,Tolcsvai,Fülei-Szántó által megadott meghatározásokat) közöl arról,mi is a nyelvművelés. Számomra különösen érdekes volt a

Tőzsér Árpád:A vers ablakán kihajolva.Válogatott versek

Tőzsér Árpád lenyűgöző, divatos szóval ( kissé félve) élményszerű költészetét csodálva, kicsit sajnálom, hogy a 21.században olyan kevesen olvasnak verset. Tőzsér Árpádot kihagyni hatalmas mulasztás. Éppen ezért azt gondolom, hogy A vers ablakán kihajolva című könyvet ajánljuk elsősorban magyartanároknak: ismertessék meg a fiatal generációval! Válasszanak ki egy-két művet a sok remekből, értelmezzék, utazzanak ezen a gyönyörűséges irodalmi úton.  E rövid könyvajánlóban nem tudok erről a nagyon fontos könyvről részletes elemzést adni. Inkább arra keresem a választ, hogy mitől ilyen jó ez a Tőzsér-költészet, mi az, ami egyedivé, utánozhatatatlanná teszi.  - Nagyon kevés olyan költő akad, aki ennyire otthon van mind a " hagyományos", mind az avantgarde költészetben ( a szót franciásan írom, mert úgy kellene, hiába mond mást a Helyesírási szótár). Például a Megtérés című vers hagyományos négysoros versszakokból, abab rímképlettel gyönyörködtet, akárcsak a jóval később keletkezett

Péntek Imre:Hajtűkanyar

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

Kiss Gáborné: Versközelben

Azoknak a pályakezdő magyartanároknak, akiknek gondoz okoz a diákok és versek összehangolása, feltétel nélkül ajánlom Kiss Gáborné: Versközelben című könyvét. Az irodalom, és azon belül a költészet tanítása manapság nemzeti ügy- a fogyasztói társadalom ellenében megszülető, józan és tradicionális kultúra megalkotásának alappillére. Nem mindegy, hogyan, milyen szakmai munícióval felvértezve látunk neki az irodalomtanítás sokszor nem könnyű munkájának. Kiss Gáborné elkötelezett irodalmár és elkötelezett pedagógus. Ritka kombináció, de erre van szükség. Persze, a Versközelben közel harminc éve jelent meg, azóta változtak a tankönyvek és változtak a diákok. Nem hiszem, hogy egy 21. századi, computereken szocializált emberkéhez közel állna a finnek nemzeti eposza, a Kalevela, mint ahogy Illyés Gyula: Munka a munkával című költeménye sem szerepel már a tananyagban. Balassi Bálint: Borivóknak való című versét pedig nem kellene iskolásoknak tanítani, mert nem nekik való. Ott vannak viszont