Könyvekről mindenkinek

A 20.század tudományos-ismeretterjesztő irodalma sok olyan alkotással jelentkezett, melyek a 21. században is maradandó értéket képviselnek. Ezek közé tartozik Tótfalusi István: Vademecum- szokatlan szavak szótára című könyve. A mű elsősorban fiataloknak készült, de a felnőtt korosztály is sokat tanulhat belőle. Megtalálhatjuk e szótárban a tudományok idegen nyelvű szakszókincsének alapjait éppúgy, mint régi költőink által használt, mára a köz-nyelvhasználatból kikopott nyelvi terméseket. A népetimológiától kezdve a hőkömig, a kauciótól kezdve ( ezt a szót egyébként eredetileg a katonák világában használták, a házasodó tisztnek kellett kauciót letennie, hogy fedezhesse a dorbézoló életmód költségeit) a kelletlenig minden olyan szó szerepel a könyvben, melyet egyszerűen értenünk kell. Ezek nélkül csak félmagyarok vagyunk. Ráadásul elmondhatjuk, hogy Tótfalusi István igen alapos munkát végzett. Nem egyszerűen egymás alatt felsorolta az általa választott szavakat, hanem szépen, alaposan

A Hatnyelvű szinkron szótár még 1992-ben jelent meg, de kevés, azóta jobb könyvvel találkozhatott az Olvasó a magyar könyvpiacon- legalábbis a többnyelvű szótárak műfajában. 970 oldalon, hat nyelven ( angol, német, magyar, olasz, spanyol ,francia) ismerteti a leggyakoribb szavakat, ráadásul az ábécérendet nem egy nyelv alapján állítja fel, hanem variálja a különböző nyelveket. Pál József és munkatársai olyan könyvet alkottak, mely az egész családnak hosszú időn át nagyon hasznos segítség. Egyetlenegy hiányosságát talán megemlíthetjük ennek a nagyszerű könyvnek: a kifejezések hiányoznak belőle. Dehát ezek részletes tárgyalása nagyon megnövelte volna a terjedelmet. Külön meg kell dicsérni a kivitelezést, mert a borító anyaga lehetővé teszi, hogy ne kelljen a könyvet néhány év agyonhasználat után kidobni. ( Pál József és Zrínyi Kiadó, 1992.)

Fodor András kiváló költőnk 1948-1950. évi Naplója a Szerző Eötvös-kollégiumbeli éveit örökíti meg. Fodor András abban a periódusban kapcsolódott be a Kollégium munkájába, mikor a totális diktatúrára törekvő kommunista hatalom egyre ferdébb szemmel tekintett erre a minden vonatkozásban önálló intézményre. Így aztán botrányok voltak az igazgatóválasztás körül, marxista szemináriumokat tartottak augusztusban, és mindenki mindig fúrta a másikat. A nagyszerű tudományos műhely erkölcsileg is lezüllött, már fontosabbá vált a trágár dalok gajdolása, mint maga a szellemi munka. A könyv - mindazon túl, hogy olvasván érezhetjük: itt valami nagyszerűt rombolt le a gonosz történelem-  jelentősen hozzájárul az Eötvös- kollégium körül mesterségesen kavart legendárium leülepítéséhez, ugyanakkor mélyen emberi, beláthatunk a kulisszák mögé és az értelmiségen kívül még a Rákosi-korszak nyomorgó parasztságáról is szomorú látképet kapunk.