Könyvekről mindenkinek

 Nagyon színvonalas irodalmi antológia 2023.legkiemelkedőbb magyar lírai terméséből. Sokféle irányultság,lírafelfogás,költői beszédmód kap teret ebben a remek könyvben. Az alábbi rövid könyvajánlóban kiválasztott néhány kedvencemről írok egy-két prózai mondatot, teljesen szubjektív, mondhatnám: emocionális alapon, mégpedig a Szerzők neve szerinti ábácésorrendben,felidézve a hajdan emlékezetes Szép versek antológiasorozat gyakorlatát.  Farkas Wellmann Éva: Szavak,ima helyett Nagyon bonyolulttá vált mai világunkban a szerelem- és ide értem az örökkévalósághoz való kötődést is, mert az is a szerelem egyik fajtája, személyes kapcsolat az égiekkel. Nagyon sokat hajtunk, pörgünk, dolgozunk, nem marad erőnk a másikra, nem tudjuk szép, értelmes, bővített mondatokban megfogalmazni vágyainkat, kívánságainkat. Ehelyett marad a zaklatottság, a minden percben való idegesség,valami furcsa görcs, ami megbénítja a nyelvet. Nagy közdelmünkbe, sokszor véres akarásunkba telik, hogy eljusunk a békességet

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

Balassiról jó sokáig az élt a köztudatban, hogy egy bővérű, borral- szerelemmel jóban lévő költő, aki elóször iírt magyar nyelvű verseket. Nemeskürty István könyve mindkét mítosszal igyeksztik leszámolni. Meggyőzően bizonyítja, hogy Balassi kora egyik legműveltebb, európai látókörű személyisége volt, aki naprakészen ismerte a kortárs angol, francia, itáliai irodalmat. Másfelől Balassi Bálint a szerelemben sem volt annyira "egoista" mint azt  középiskolai tankönyveink jó része beállítja. Éruékeny, finom lelki rezdülésekre fogékony emberként igenis gyötörték őt azok a kétségek, melyek a 16.század többi magyar emberén is rendre úrrá lettek. Azonkívül lenyűgöz a nagy reneszánsz zseni műfaji sokoldalúsága. Balassi prózája, drámája költészetével legalábbis egyenértékű. Ám utóbbi kategóriába tartozó művei kevésbé ismertek a magyar olvasóközönség előtt. Ez a könyv kedvet csinál ezen alkotásokhoz is.