Könyvekről mindenkinek

 Az ókori Hellasz történelmének talán legizgalmasabb szakasza az archaikus kor, vagyis a kb. 12-7.század közötti időszak. A mükénéi civilizáció, a maga erős palotáival, elbukott, a romokon pedig még nem születik meg a klasszikus Hellasz, a maga polisz- államszerveződéseivel, s igen fejlett kulturális életével. Alan Johnston: Az archaikus Görögország című könyve bebizonyítja számunkra, hogy azért ebben a " sötét" korban is bőséggel akadnak források, melyek szakszerű kifaggatása rengeteg elárul nekünk ennek az időszaknak bonyodalmaktól egyáltalán nem mentes történelméről. Az alábbi rövid könyvajánlóban nélhány olyan megjegyzést szeretnék tenni, melyek remélhetőleg segítik a könyv megértését, egyúttal elmélyítik tudásunkat az ókori Hellasz történetéről.  1. Az " archaikus kor" fogalmát, időszakát, nem lehet egyértelműen definiálni, legalábbis nem úgy, hogy az egész Hellaszra éevényes legyen. Egyrészt azért, mert nehéz elkülöníteni a régészeti leletek között azokat, mel...

 A könyv alcíme: A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilicium-völgyig. Eric Weiner rendkívül szellemes új könyvében arra vállalkozott, hogy kideríti:mi az oka annak, hogy a világtörténelem bizonyos periódusaiban egyes helyek csak úgy ontották a zseniket, a mindenféle területen nagyot alkotó géniuszokat. A zsenialitás földrajza című könyvet elsősorban ajánljuk történészeknek, ezen belül is a tudomnáytörténettel foglalkozóknak, de minden értelmiségi olvasónak, aki kíváncsi arra, honnaan is ered a géniusz. Talán az ókori Athénból?-teszi fel a kérdést Weiner.Mi az oka annak, hogy egy eléggé középszerű görög városközpontú állam néhány évtized alatt felemelkedett, majd gyorsan le is hanyatlott? Talán a görög élettempó? A hosszas üldögélés, az elmékedésre való hajlam? Vagy talán az, hogy olyan rosszak voltak a fizikai körülmények, hogy a kreatív emberek a szellemben kerestek vigasztalást? Vagy pont a görögök voltak azok, akik rájöttek, hogy a kreativitás vigaszta...

 Manapság mindennek van saját stratégiája. A háborúnak, az üzletnek, a fogyasztásnak, de még a magánéletnek is. Lawrence Freedman kitűnő könyvéből kiderül, hogy nem volt ez mindig így, s még ma is akadnak, akik bizonyos szituációkban nem alkotnak stratégiát. Freedman nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy áttekinti a stratégiai gondolkodás történetét a hadászatban, a politikában,az üzleti életben és társadalomtudományban. Az eredmény egy interdiszciplináris, történészek, közgazdászok, társadalomtudósok számára igencsak érdekfeszítő, monumentális méretű monográfia lett.  Megtudhatjuk, hogyan született meg az ókori világban a stratégia fogalma, igaz-e az, hogy a stratégia tkp. taktikákból áll össze. Meglátjuk, milyen stratégiát alkalmazott Athén a perzsák ellen, illetve a déloszi szövetség a peloponnésszoszi szövetség ellen. Feltehetjük a kérdés:Niccolo Macchiavelli  esetében beszélhetünk-e hatalmi stratégiáról, vagy egyszerűen csak alkalmi,  érdekvezérelt hatalmi játs...

Dr. Kontantin Metallinos ebben a mindössze 8 oldalas, az Evangéliumi Kiadó által terjesztett iratban írja le, hogy találkozott Jézussal, hogyan nyílt meg szíve Isten igazságára. Metallinos görög matematikus, fiatal korában racionalista és materialista volt, ám egyszer kezébe vette a nagy francia író, Chateubriand egyik könyvét, s meglepve tapasztalta, hogy komoly írók is komolyan veszik a kereszténységet. Egy másik nagy francia, a filozófus és matematikus Blaise Pascal gondolatai pedig már elvezették a Biblia olvasásához. Megtanulta kívülről az Újszövetséget, gyülekezetet alapított Athénban, amely mind a mai napig virágzik. Nagyon nagy hatásúak a megtérésről, azaz a metanoiáról szóló személyes elbeszélések, akár könyv formájában, akár élőszóban, akár valamilyen médiumon keresztül hallja ezeket a Krisztusra fogékony szív. Csak azt tudom tanácsolni mindenkinek: kövesse az 1963-ban elhunyt nagyszerű tudós, Konstantin Metallinos útját, s keresse a végső igazságot, az élet értelmét Isten...

A Nagy töritesztnek elsődleges célja, hogy folyamatosan frissítse és karbantartsa a történelmi ismereteket. Kizárólag könyv formájában jelenik meg, interaktív kvízjátékról szó sem lehet. A világ történelmét könyv korszakra osztva tárgyalja: 1. Őskor, ókor  2. Középkor, korai újkor  3. 19. század 4. Legújabb kor Egyetlenegy témát nem érintünk, ez pedig az evolúció. Igen jelentősen megosztja a közvéleményt, ráadásul, komoly lyukak vannak az elméleten. Könyvünket folyamatosan frissítjük, úgyhogy rendszeresen lesznek új és új kérdések. A Nagy Töriteszt nagyjából a középiskolai tankönyvek anyagát veszi alapul, ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kalandozunk el.... A könnyű és nehéz kérdések felváltva szerepelnek- hiszen, ami az egyik embernek kisujjában van, az a másiknak nehéz, és érthetetlen. Kellemes szórakozást! 1. Hogyan ért véget az ókori Róma dictatorának, Sullának, uralma? a. megölték   b, száműzték   c. lemondott 2. A Biblia szerint ki alap...