Könyvekről mindenkinek

 Bakcsi György, amellett ,hogy kitűnő irodalomtörténész is volt,a magyar sakkfeladványszerzés egyik legnagyobb alakjaként írta be nevét a kultúrtörténetbe. En Passant felügyelő trilógiájának harmadik része, az En Passant felügyelő visszatér, a magyar sakk- könyvkiadás egyik legnagyszerűbb darabja. Irodalmi stílusú történetekbe ágyazva mutat be elképesztő sakkfeladványokat, melyeket nem könny megoldani, kezdő sakkozóként nem is érdemes rá vllalkozni. El kell érni legalább kb. 1800 Élőt, hogy az egyszeri játékos legalább a siker esélyével lásson hozzá a feladványok megoldásához.  Már a belső borítólapon sem akármilyen feladvány kínálja magát: egy rendkívül bonyolult, sokbábos állásban kell megmondani, egy lépéspár után hányféle állás lehetséges. Őszintén szólva, hozzá sem tudok kezdeni. De nem könnyű a 164. oldalon található feladvány sem:matt tizenegy lépésben úgy, hogy a hatodik sort teljesen elzárják sötét gyalogjai, világosnak pedig van egy huszárja, bástyája és futója. Nagyon nehéz.

 A könyv alcíme: A gyilkosságok kultúrtörténete Uthmann könyve voltaképpen a gyilkosság nyomozás gyakorlatának fejlődését tekinti át, a középkortól egészen a 21.század küszöbéig.Amolyan népszerű kriminalisztikai összefoglalónak is tekinthető, bevezetőnek a nyomozás-tudomány elképesztően széles világába.  A Gyilkosok és detektívek c. könyvből megtudhatjuk, miért és mikor tiltották be az istenítéleteket ( már 1215-ben kimondta a lateráni zsinat, hogy papi személy nem vehet részt ilyesmiken). Elgondolkodhatunk arról, hogy a nyomozati szervek századokon át ragaszkodtak a két tanú elvéhez, ha pedig nem találtak, akkor jöhetett a kínvallatás, amit még a 16.században is teljesen elfogadott módszernek tartottak. Majd a francia felvilágosodás idején kezdik kétségbevonni a kínvallatással kicskart vallomások hitelességét. A világ kriminalisztika-történetében igen jelentős az Uthmann által is említett Calas-ügy, ami egyébként mai krimiírók fantáziáját is felcsigázhatja:egy család összegyűlik ebéde

Az Annona nova VII a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium évkönyve. formátumát tekintve inkább folyóiratnak tűnik, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Sok értékes tanulmány, történelemről teológiáról, gazdaságtörténetről, életmódtörténetről, költészetről. Ami engem leginkább megragadott, az Dombrovszki Áron tanulmánya (21-31.o.). Olyan kifejezés szerepel a címben, amit én, s szerintem nem csak én, még soha nem hallottam. ( A tanulmány teljes címe: Sainsbury érvéről az absztrakt artefaktualizmus ellen). Absztrakt artefaktualizmus. Nyelvtörőnek is jó. Amúgy azt jelenti, hogy egy irodalmi alak, melyet az író talált ki, voltaképpen élő személy. A tanulmány Szerzője mások mellett Sherlock Holmest hozza példának. Azt gondolom erről, előre leszögezve, hogy még soha nem foglalkoztam az absztrakt artefaktualizmus témájával, hogy a tétel kizárólag a színvonalas, élettel teli művekre igaz. Csak tehetséges írók tudnak kitalálni olyan alakokat, melyek valóban élnek, léteznek, befészkelik magu

Magyarul: Doktor Gray nyomoz. bizony, a 19. század egyik legnépszerűbb életrajzíróját sem kerülte el a kísértés, hogy írjon egy jó kis angol krimit, s Francis Henry Underwood nem az a szerző, aki ellenáll effajta kísértéseknek. Jól tette különben, a Doctor Gray Quest átmenetet képez a kalandregény és a Sherlock Holmes-típusú bűnügyi történet között. Nagypolgári milliőben játszódó, kicsit a puszta gyilkolódzáson túlmutató, élénk dialógusokkal tündöklő könyvet alkotott a népszerű író, szerintem mindig is ilyet akart- de azért Sherlock Holmes-sztorik színvonalától messze van. Egyébként nem ártana magyarul megjelentetni, hiszen annyi rossz krimit adnak ki, tanulságos volna a 19. századi angol mesterek munkáit is megismertetni a Tisztelt Olvasóközönséggel. Angolul olvasni mindenesetre jó nyelvgyakorlat.