Bejegyzések

antik címkéjű bejegyzések megjelenítése

William Shakespeare: A vihar

 A vihar című dráma ( a műfaji besorolásról lentebb még szó lesz) William Shakespeare kései korszakában keletkezett, jelenlegi ismereteink szerint- a Shakespeare-filológia időnként kénytelen kevés adattal is beérni- 1611-ben mutatták be a darabot,de nem a Globe színházban, hanem a domonkos-rendi szerzetesek remek akusztikájú termében, mégpedig igen előkelő, udvari közönségnek. E rövid könyvajánlóban nem tudok itérni a darab minden részletére. Mivel számtalan olyan könyv jelent meg a magyar könyvpiacon, mely tartalmazza a Shakespeare-drámák cselekményét, ezúttal nem spoilert közölnék a műről, inkább egy-két észrevételemet osztanám meg a Kedves Látogatókkal.  1. Irodalomtörténeit közhely azt állítani, hogy a könyveitől megszabadulni kívánó Prospero maga az idősödő Shakespeare lenne. Ez nem igaz. Prospero azért égeti el könyveit, mert isten háta mögötti, elhagyott szigetéről visszatér a világba, mégpedig hatalmi pozícióba, a kor egyik legdinamkusabb, legpörgősebb városába. Prospero nem vi

Határ Győző:Köpönyeg sors

 Ez a kitűnő történelmi-pszichológia- filozófiai regény eredetileg Angliában jelent meg, 1986-ban. Határ Győző ugyanis disszidált- engedély nélkül hagyta el a kommunista Magyarországot- s mint ilyen, nem számított itthon a jó fiúk közé. Csak a rendszerváltás után adatott meg a magyar olvasóközönségnek, hogy elolvassa ezt a remekművet. A cím azt jelenti, hogy az ember, mint a köpönyeget, megpróbálhatja lecserélni sorsát. Hogy milyen ,eredménnyel, az nem derül ki/kiderül a regény végén. A Köpönyeg sors- és általában minden Határ Győző- próza kapcsán- először mindenképpen az írói nyelvről kell szólni. Mert Határnál nem biztos, hogy nagybetűvel kezdődik a mondat, olykor feltűnnek a szövegben szokatlan szavak, szóösszetételek, ezek egy részét az író maga alkotja, más része a magyar népnyelvből került az irodalomba. Előfordul, hogy köznevek, látszólag minden tartalmi logika nélkül, tulajdonnevekké változnak ( pl.Hírzárlat). Az ilyen nyelvhasználatot nevezik prózapoétikának. Határ Győzőnek sz

Török László: The Hunting Centaur

Azaz: a Vadászó Kentaur. Az antik műalkotás 1993-ban került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába, s ha már így adódott, írtak is róla, neves szakember tollából, egy angol nyelvű művészettörténeti könyvet. A könyvből megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be valójában az antik mitológiában a kentaur alakja. Képet kapunk az egyiptomi hellenisztikus művészetről, ennek társadalmi vonatkozásairól. Megismerhetjük az antik épületszobrászat titkait, az anyag kezelésétől kezdve a különböző - ma így mondanánk- piaci szempontok figyelembevételéig. Meglepő lehet sokunk számára, de a kentaur alakja a keresztény hagyományban is tovább élt, erről is képet ad nekünk Török László. The Hutting Centaur című könyv angol nyelvű, ennek ellenére olvasása nem nehézkes, jó nyelvtudással, némi angol szakszókincs ismeretével könnyen olvasható. Ajánljuk elősorban művészettörténészeknek, de történészek, építészek is haszonnal forgathatják. 

Gerold Dommermuth-Gudric:50 híres mítosz

A könyv alcíme. Az 50 legismertebb antik görög mítosz Az európai kultúrkör a zsidó-keresztény, az antik és a germán civilizáción alapszik. Éppen ezért kell ismernünk az ókori világ nagy mítoszait. Ezek nélkül a modern kultúra is érthetetlen. Gerold Dommermuth-Gudrich könyve kiválóan foglalja össze a legismertebb görög mítoszokat. Olvashatunk a világ teremtéséről, Zeusz hatalomra jutásáról, Európé elrablásáról, Pallasz Athéné karaktere körül kialakult vitákról, Héraklészről, a dioszkuroszokról, Narkisszoszról, akiben sok ember magára ismerhet, mindent megtudhatunk a nimfákról, vagy arról, kik és miért ítélték örök kőgörgetésre Sziszüphosz királyt. Az egyes mítoszok kettő-öt oldalban, képekkel gazdagon illusztrálva tárulnak fel, a szövegek után pedig rövid ismertetőt olvashatunk az adott mítosz forrásairól illetve kulturális továbbéléséről. Ez utóbbi, meg kell jegyeznem, lehetne pontosabb és átfogóbb is, bár a Szerző nyilván csak a világirodalmi illetve az egyetemes képzőművészetre,