Bejegyzések

áltudomány címkéjű bejegyzések megjelenítése

Boldogkői Zsolt:Hiénák a betegágy körül

 Amióta világ a világ, mindig is működtek sarlatánok. Működtek a gyógyítás területén, jövendőt mondtak mindenféle módszerekkel, befektetési tippeket adtak állítólagos matematikai módszerek segítségével, megjósolták a választások eredményeit, aztán megmagyarázták, miért nem jött be a jóslat, szóval, mindig is voltak sarlatánok. Aztán jött a felvilágosodás, a racionalizmus, soha nem látott fejlődésnek indult a tudomány- bár nem oldott meg minden problémát, ami az " alternatívok" egyik fő érve- és az ember azt gondolta, hogy a tudományos módszer, a racionális megfigyeléseken, és a megfigyelések eredményeit racionálisan értékelő tudósok munkáján alapuló szemlélet egyeduralkodóvá válik az orvoslásban, és tágabb értelemben véve a tudományban. Nem így lett.Teret nyert az irracionalizmus, a tudomány eredményeinek eltorzítása, áltudományos módszerek ( például szelektált igazságok, rossz módszerrel végzett esetleges és megismételhetetlen kísérletek) " kétségbevonhatatlan bizonyíté

Krekó Péter-Falyuna Nóra:Sarlatánok kora.Miért dőlünk be az áltudományoknak?

 Olyan időket élünk, amikor hamisság és igazság keveredik. Sokszor semmilyen támpontunk nincs ahoz, hogy eldöntsük, mi igaz és mi nem. Tudományos módszerekkel tálalva adnak el teljes blődségeket vagy részigazságokat, miközben nehezen tudjuk eldönteni, mi tudomány és mi nem az. Krekó Péter szociológus és Falyna Nóra nyelvész közösen szerkesztett könyve, a Satlatánok kora, valóban remek kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy eldöntsük:mi áltudomány ls mi nem.  A bevezető tanulmányokból megtudjuk, mit is nevezünk tudománynak, mi a tudományos módszer lényege, mit jelent a falszifikálhatóság, miért a szkepticizmus a legjobb hozzállás a modern természettudomány eredményeihez, és mitől egészséges a szekpticizmus, pontosabban: meddig nevezhető egészségesnek a kételkedés. Képet kapunk, néhány konkrét esetből arra, hogyan segítette elő a kétely a tudomány fejlődését. Az első fejezetben, a Bevezetőben, látunk egy táblázatot, mely azt igazolja, hogy Magyarországon szerencsére még megmaradt a tudósokba, tud

Pléh Csaba-Nyíri Kristóf(szerk.):A tények utáni világ mítosza

 Pléh Csaba és Nyíri Kristóf igazán remek, inspiráló tanulmánykötettel örvendezették meg az Olvasókat.A tények utáni világ mítosza igazi értelmiségi bestsellernek ígérkezik, így hát ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a jelen gazdasági-társadalmi-mentalitásbeli jelenségei.Ebben a könyvajánlóban,a már megszokott, narratív spoiler helyett néhány észrevételemet szeretném megfogalmazni a műben közölt írásokkal kapcsolatban- de mindezek előtt szeretném kijelenteni, hogy könyvet kitűnőnek tartom, és ajánlani fogom ismerőseimnek is.  Lássuk azokat az észrevételeket! 1. A címben megfogalmazott " tények utáni világ" nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban, a 20.században, a totalitárius diktatúrák megjelenésével.Hitler Németországának, Mussolini Olaszországának, Sztálin Szovjetuniójának vagy éppen Rákosi Mátyás Magyarországának hivatalos ( és mivel minden sajtótermék alapítása engedélyhez volt kötve, a híreket központilag osztották, minden diktatorikus államban egy hírügy