Könyvekről mindenkinek

 Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtuk, ezt a könyvet annyira jelentősnek, fontosnak tartjuk, hogy a két kötetéhez külön-külön írunk ajánlót. Türke András István és csapata mestermunkát végzett, nagyszerűen bevezeti és elmélyíti Olvasóit a jelenkori Franciaország politika- és társadalomtörténetében.  Megtudjuk, hogyan hatottak a 18-19. század francia alkotmányai a huszadik század alaptörvényeire. Részletes elemzést kapunk a De Gaulle-féle 1958-as, az erős elnöki hatalmat törvénybe iktató alkotmányról, valamint az ötvenedik évfodulójára készült, Nicolas Sarkozy államfőhöz köthető nagy generale-ról, azaz általános rendezésről. De nem maradnak ki az időközben elfogadott módosítások, a gyarmatügy, az Óceániában található Új-Kaledónia függetlenségi harca sem, s valljuk be: ezekről a legtöbbb magyar Olvasó vajmi keveset tudott eddig. Képet kapunk az Ötödik Köztársaság intézményrendszeréről, megtudjuk, mi a szerepe a Nemzetgyűlésnek, a Szenátusnak, mi a viszonya a mindenkori köztársaság

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak