Könyvekről mindenkinek

 Laki Pál könyvének alcíme:Fiatalok maguk között.Nagyon érdekes,izgalmas könyv. Az 1960-as évek fiataljainak,középiskolásainak gondolkodását,életérzését meséli el történetek formájában-egy tanár szemével. Mind a mai napig aktuálisak ezek a történetek.Ebben a rövid könyvajánlóban fel-felvillantok néhányat ezekből a történetekből,hátha kedvet kapnak a Kedves Látogatók a mű elolvasásához. Egy középiskolás lány két napig nem megy iskolába. Azt hiszik,beteg. Egyszer csak megjelenik az anyja,hogy hát hol az ő Klári lánya,két napja nem ment haza. Ebben a pillanatban az iskola parkolójába beáll egy Wartburg,kiszáll belőle Klári,mint egy filmsztár,egy napszemüveges férfi pedig kinyitja előtte az ajtót. Klári,mint valami királynő,belép az iskolába. Elmondja,hogy megismerkedett egy filmrendezővel. Aztán jönnek tanárok keresztkérdései,és kiderül,szó sincs erről. Jászberényben volt,a sógorának segített,hogy a kapott pénzből meg tudjon venni egy retikült,ami nagyon megtetszetf neki a kirakatban....

 Szabó László könyve a magyar történelem és néprajztudomány egyik nagyon fontos témakörét tárgyalja,a paraszti munkaszervezés kérdését. A kutató vizsgálódása zömmel az Alföldre és Északkelet-Magyarországra korlátozódik,rendkívül differenciáltan mutatja be a hasonlóságokat és különbségeket. Az alábbi könyvajánlóban kiemelem a kötet általam lényegesnek tartott pontjait,felhívva a szakemberek és az érdeklődő kutatók figyelmét a könyv fontosságára,relevanciájára. Az első részben Szerző röviden összefoglalja a magyar mezőgazdaság 18.századtól tartó fejlődési vonalait. Kiemeli,hogy a nagyar mezőgazdaságban nem siketült a kapitalizálódás(bár,mint későbbi szöveghelyeken láthatjuk,Szabó egyáltalán nem abszolutizálja a kapitalizmust,mint rendszert),hangsúlyozza,hogy egyes mezőgazdasági szakírók és reformerek ténykedése ellenére az agráriumban nem sikerült meghonosítani a nagyüzemi eljárásmódot,a termény-összetétel megnaradt a hagyományosnál:szemestermények,olykor kapásnövények,kevés kertgazd...

 Kondor Vilmos, a rejtélyes Szerző, megújította a magyar bűnügyi regényírást. Történetei a magyar múltban játszódnak:a huszadik századi történelem egy-egy fontos csomópontján próbálják a hősök elkapni a rosszfiúkat, hol több, hol kevesebb sikerrel.  A második magyar köztársaság című könyv még ezen is csavar egy nagyot. A történelmi háttér ugyanis fiktív, minden másképpen történik Magyarországon, mint ahogy valójában történt. Talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom:Kondornál Magyarország és a közép-európai térség jobban jön ki a huszadik század véres fordulataiból, mint ahogy az a " valóságban" történt. Ez a könyvajánló, benne rövid spoilerrel, bevezet ebbe a Kondor-féle fantasztikus világba, a pozitív történelembe, ami soha nem volt- és azért úgy elgondolkodunk, mi lett volna, ha...bár ezt a fajta elgondolkodást a profi történészek nem szeretik.  A Második magyar köztársaság olvasásakor tehát háromféle valóság rajzolódik ki szemünk előtt: 1. Egy új, sohasem volt tört...

 Ne ijedjenek meg, nem a kedves keresztény Látogatóinkat akarjuk riogatni a pokollal. Pintér István könyve egészen másról szól:a futballról. Mégpedig a futball VB-k történetét ismerteti, rendhagyó mdon, egyéni stílusban, mégis, törekedve a tárgyszerűségre.  Megtudhatjuk, miért nem vett részt Magyarország válogatottja az első, 1930-as uruguayi VB-n. Csodálkozhatunk azon, milyen sokkot keltett, amikor a magyar válogatott 1934-ben kikapott Ausztriától, és kiesett. És elképedünk, mennyire nem tudott örülni a közvélemény az 1938.évi VB- ezüstéremnek. ( Bezzeg ma...de jó lenne...még egy negyedik hely is....). Átélhetjük az 1950.évi világbajnokság ominózus Brazília-Uruguay mérkőzését, amikor is milliók készültek ünnepre Brazíliában, és sírás lett a vége. Csakúgy, mint az 1954.évi VB-n, amikor is vereséggel felérő ezüstérmet szerzett csapatunk, Aranycsapatunk, Svájcban. Kikaptunk a döntőben attól az NSZK-tól, akit a csoportmeccsen 8-3-ra legyőztünk. A könyv hátoldalán ennek a meccsnek...

A Dénes Tamás-Sándor Mihály-B.Bába Éva szerzőtrió monumentális vállalkozása sikerrel járt: összegyűjtötték a magyar labdarúgás tényeit, és öt kötetben, öt hatalmas könyvben közzétették. A Magyar labdarúgás története III. kötete, mely az 1945-1966. közötti időszakot öleli fel,  nemcsak azért hasznos könyv, mert kézikönyvként egyedülálló, hanem szellemiségében is újat hoz a magyar sporttörténetírásban. Megteszi azt, amit már jó negyven éve meg kellett volna tenni: mítosztalanít. Nem valamifajta revizionista történetírás ez, a Szerzők nem kisebbíteni akarják Sebes Gusztáv, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor vagy éppen Sándor Csikar vagy Farkas János érdemeit. Csak éppen a helyükre kell tegyünk bizonyos tényeket, mert úgy járunk- pontosabban: úgy jártunk- a labdarúgásban is, mint a politikában: séta közben ábrándozva messzire meredtünk, s megbotlottunk a közeli kőben. Ki tudta például, hogy Kocsis Sándor nagyon keveset játszott a Barcelonában? Hogy volt, hogy Aranycsapat is csak az ellenf...