Könyvekről mindenkinek

 Igazából a borító belső oldalán található Előszó irányította érdeklődésémet Varga Lajos könyvére. Nagyon rokonszenvesnek tartom, hogy a mai, agyon-professzinalizált, túlspecializált világban Szerző a reneszánsz ember eszményképét vallja: a kíváncsi, sokfelé érdeklődő, az életet egységes egészként felfogó szemlélet csodálatos eredményeket hozhat. Varga Lajos nem tartja a szó nálunk meghonosodott értelmében írónak önmagát, ő pusztán összegyűjtötte Az elégedetlenség jogán című kötetébe azokat az írásokat ( interjútól elbeszélésrn át esszéig), melyeket a mai napig- azaz könyv megjelenéséig, 1989-ig- aktuálisnak, érdekesnek tart. Számomra rendkívül rokonszenves ez az írói hozzállás- mely párosul nagyon jó, példamutató íráskészséggel, és egészen eredeti világlátással.  A kötetet az Egyéni idő-munkaidő című, 1968-ban keletkezett írás nyitja ( egész Európa történelmében jelképes, itt is kulcsfontosságú). A belső monlógikus szerkesztésű novella arról szól, hogyan teszi tönkre az embert a szoci

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is.  Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásár

 Ezt a könyvet nagyon fontos könyvnek tartom,azt gondolom,minden tizenéves fiatalnak el kellene olvasni. Lexy Ryan:Sodródás című könyve egy nagyon fontos társadalmi jelenségről szól:a fiatal sztársportolók életének kisiklásáról.  A mű főhőse ifjú és tehetséges futballista.Pályafutása felfelé ível,hétről hétre gólokat rúg,közönségkedvenc,interjúkat ad,írnak róla az újságok,szinte istenítik. Minden adott ahhoz,hogy felnőtt válogatott játékos legyen. Csakhogy feltűnnek a láthatáron a haverok. És velük együtt feltűnik az alkohol,a drog,meg a hedonizmus. Hősünknek egy idő után már nincs kedve edzeni,balhézik a mesterrel,botrányokat csinál. Klubcsapata fél évre eltiltja,miután belekeveredik a drogügybe. Az ünnepelt sztárból megvetett ember lesz,aki otthon ül,sebeit nyalogatja,elmerül az önsajnálatba. Le akarna állni, vissza szeretne térni a normális életbe,de nem tud. Nincs,aki segítsen. Ráadásul újabb kísértés érkezik. Legjobb barátjának gyönyörű felesége,hát szóval,értésére adta,hogy nem e

 Galgóczi Erzsébet nem tartozott a Kádár-korszak dédelgetett kedvencei közé. Regényeiben(a mai Olvasók leginkább a Vidravast és A közös bűnt ismerik),novelláiban őszintén,minden szépítés nélkül írt a falusi emberek,a gyári munkások életéről. Az általa rajzolt kép gyakran nem egyezett a hivatalos propaganda által sugallt hurráoptimista nézőponttal. Az írónő tragikusan korai halála után Vasy Géza irodalomtörténész állított méltó Emlékkönyvet e nagyszerű alkotónak. Megismerhetjük,Galgóczi kéziratos,félbemaradt önéletrajzából a szülőfalut,Ménfőcsanakot,melynek határában zajlott le 1044-ben a ménfői csata. Képet kapunk a hajnali fél ötkor gyári munkába induló esztergályostanonc életéből. Látjuk,hogyan olvas hajnalban,a konyhában Petőfit a tizenéves falusi lány. Lépésről lépésre követhetjük,hogyan lett Galgóczi Erzsébetből író. Bevezetést nyerünk egy igazán nagy író alkotói módszerébe:hogyan választ témát,hogyan dönti el,milyen műfajban írja meg az adott témát,mit tanulhat a szépíró a krimit

 Farkas Zsuzsa:Nyelvőrökkel nyelvőrségen könyve interjúkat tartalmaz a magyar nyelv legnevesebb őreivel:mások mellett Lőrincze Lajossal,Grétsy Lászlóval,Rácz Endrével,Bencédy Józseffel, Wacha Imrével. Mai Olvasó leginkább az lehet érdekes,hogyan látták ezek a kiváló tudósok a magyar nyelv helyzetét az 1990-es években.  Szinte mindannyian megemlítik a sajtó,a televízió egyre igénytelenebbé váló nyelvezetét,pongyolaságát. Van,aki ennek okát abban látja,hogy csökken az újságírók műveltsége. Szó esik a beszédtempó egészségtelen felgyorsulásáról,a szavak elharapásáról. Viszont többen is kiemelik a nyelv egyre gazdagodó képszerűségét,vitalitását. Az ifjúsági nyelvet illetően megoszlanak a vélemények,van,aki szerint csúnya és felületes,mások szerint élményszerű és humoros. A határon túli magyarság nyelvhasználatát illetően a megkérdezett szakemberek aggodalmuknak adnak hangot. A tradicionális magyar nyelv megszűnőben,sok a többségi nyelvből átvett tükörfordítás,ami magyartalanságokhoz vezet.N

Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat. Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a tár

A Haszon Magyarország vezető gazdasági magazinja, számtalan jó ötlettel szolgál gazdasági szakemberek, és hétköznapi " fogyasztók" számára is. A 2009/5. számot nemrég olvastam újra ( akkor lett trendi az elektromos kerékpár, akkoriban mondott le Oroszország az aranybányászat monopóliumáról), de igazán a Bokros Lajossal készült interjúra voltam kíváncsi. Bokros mai napig jónak tartja a Horn-kormány idején nevéhez kötött csomagot. Azt szereti abban, hogy hitelképessé tette Magyarországot. Persze, nem rossz, ha egy ország hitelképes, de hitelekre alapozni egy gazdaságot: értelmetlen, rossz dolog. A Bokros-csomag hízelgett a nemzetközi szervezeteknek, lebecsülte a magyar nép alkotóerejét, kiszolgáltatottá tette a magyar fogyasztót, mindemellett számtalan szociális juttatást megnyirbált. Ezen kívül semmi jót nem tudok róla mondani. Megkésett reakció egy interjúra...