Könyvekről mindenkinek

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet

A Csodálatos alkotás különleges és nagyon fontos könyv. Dr.Paul Brand Indiában dolgozó orvos és misszionárius, és Philip Yancey, nemzetközileg elismert kanadai teológus és író arra keresi a választ, hogyan mutatható ki az ember egyedisége a testben, és ez az egyediség hogyan vezet el magasabb rendű, spirituális problémákhoz. A Szerzőpáros az embert egyfajta közösségnek, sejtek együttműködésének tekinti- ennek analógiájára mindenféle közösség, például a gyülekezet,egyének harmonikus együttműködése, összeforrása egy testté. Ha megbomlik a harmónia, ha a test egyik tagja, szövete, sejtje fellázad, akkor az immunrendszer- és a huszadik század óta a modern orvostudomány- siet azt helyreálítani. A közösségeknek, gyülekezeteknek is kell, hogy legyen afféle közös immunrendszere, amely ott segít, ahol éppen baj van. Sajnos, sok gyülekezet bomlásához éppen az vezet, hogy ez a természetes immunrendszer, az összefogás immunrendszere hiányzik. Szétszedték a belső, hiábavaló küzdelmek.  De hogyan le

 Kollár Árpád (sz.1980.) a kortárs magyar költészet egyik legjelesebb alakja. Versei egyéni hangúak, senki máshoz nem hasonlíthatók. Remekül játszik az Olvasó potenciálisan várható hangulatával, úgy formálja a befogadói élményt, hogy abból vagy humor, vagy tragikus kerekedik ki. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy részletes, mondhatni:irodalmi elemzést adjunk a kötetről, inkább csak néhány költeményről szólnánk, hogy ezzel keltsük fel az érdeklődő Olvasó figyelmét. Az Ellenszonett ( a kötetben minden verscím kisbetűvel kezdődik, mi itt a magyar helyesírási konvencióknak megfelelően nagybetűvel kezdjük a címeket), szóval, az Ellenszonett, a költői pesszimizmus alaphelyzetéből indul: a költő úgy határoz, nem ír több szonettet. Aztán persze szonett lesz ebből is, hiszen  művet nem az alkotó formálja, inkább a mű formálja az alkotót, sokszor szándékai ellenére. Nagyon jó hangulatú, kicsit olyan " petőfisen hetvenkedő", elképesztően rokonszenves - ha lehet egy műről

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba.  Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termeléséhez pe

Hát, nekem volna egy tippem: ne engedje kütyüre kattanni. Persze, könnyen beszélek. De ha már bekövetkezett a tragédia, Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyermekemmel? című könyve ( Scolar Kiadó , 2019) szerint akkor sem történik tragédia. Csak néhány dolgot másképp kell csinálni, át kell gondolni bizonyos preferenciákat. Szeretettel, bizalommal. Számomra az a könyv legnagyobb érdeme, hogy nem hibáztat senkit. Technicizált civilizációban élünk, és kész. Ha valaki túlzásba viszi, javíthat. Ha nem figyelt oda eléggé a gyerekre, javíthat. Tehát ezt kellene a szülőkbe és olykor túlzottan is riadozó pedagógusokba " betáplálni": nem történt tragédia, a folyamat nem visszafordíthatatlan, a gyerek alakítható személyiség, mi is az élete részei vagyunk, tehetünk az ellen, hogy a gyerek végképp a kütyük rabja legyen. Miklya Luzsányi Mónika írt egy optimista, de azért realista könyvet. Engem feldobott, ajánlom minden kis- és nagygyermekes szülőnek, pedagógusnak, in

Arnold J. Toynbee a huszadik század legkülönösebb brit történész volt. A múlthoz enciklopedikus szemlélettel, az úgynevezett holisztikus filozófia nézőpontjából közelített: a világot egységesnek látta és próbálta láttatni. Hatalmas munkája, a történelmi tanulmányok, az emberiség történetének egészét tekinti át, az ókortól saját koráig. Az 1971-ben magyarul kiadott válogatás tulajdonképpen ebből a hatalmas, tizenkét kötetes műből tartalmaz szemelvényeket. Toynbee egyike volt azon történészeknek, aki minden történelmi korral foglalkozott. Van, aki ezt nem szereti, mondván:nem érthet mindenki mindenhez, recenzensnek az a véleménye, hogy időnként felbukkannak kivételek. Toynbee szerint nincsenek primitív társadalmak és civilizációk, csak éppen stagnáló és éppen dinamikus társadalmak. Nagyon érdekes az ezzel kapcsolatos hegy-metafora: a modern társadalmak éppen másznak, hegynek felfelé, az általunk megrekedtnek tekintett kultúrák pedig éppen pihennek. Nekik is volt dinamikus korszakuk,

Paul Davies igen nagy érdeklődést kiváltó, Egyedül vagyunk a világegyetemben? című könyve rövid, és a tudományosan legkorrektebb választ adja a kérdésre: elenyésző annak valószínűsége, hogy valaha is életre bukkanunk az univerzumban. Davies könyvében vázolja a SETI történetét, szól annak valószínűségéről, hogy idegen DNS-t találunk az űrben, részletesen elemzi, melyek lennének egy idegen ccivilizációval folytatott párbeszéd nehézségei ( például a rádióhullámok sok fényévet kell utazzanak, míg eljutnak az állítólag idegenekhez). SSzól arról az eshetőségről, mi lenne akkor, ha mégis értelmes lényeket találnánk az űrben. Davies szerint ezek a lények nálunk jóval értelmesebbek lennének, ami felvet különböző fiolzófiai problémákat. Nem részletezném, melyeket, mindenkinek ajánlom a knöyvet olvasásra, csak egyetlenegy érvre térnék ki. Davies szerint: ha egy civilizáció előbbre tart ánlunk, annak feltéelnül van valamilyen transzcendens hite ( és ezt egy nemzetközileg ismert amerikai tudós

Alan Dean Foster: Kritálykönnyek című könyve a sci-fi magyarországi rajongóinak szól. A történet az idegenek által fenyegetett thranx civilizáció történetét örökíti meg. A thranxok intellegiens lények, részben föld alá épített városokban laknak, a legnagyobb ilyen településnek 55 millió lakója van. Tudnak írni- olvasni, képesek az empátiára. Egy lárva megtalálja életcélját, mezőgazdaság-tudománnyal kezd foglalkozni, ám az idegen űrhajók támadása tökreteszi a kísérleti telepet, melyen új növényfajták megalkotásával foglalkoznak. Eközben a hipertérben olyan űrhajót találnak, melyet még soha: Kiderül, a járművön, mely teljesen kiégett és rozsdás, mégiscsak él valaki- egy őr, aki a hajó katasztrófája után ottmaradt. A történet sokak fantáziáját felcsigázza, de az asszonyok otthontartják a bátor férfiakat. De a kíváncsiság nagyobb úr, mint a biztonság. Ez a két cselekményszál fonódik össze a Kristálykönnyek című könyvben. És ha valaki világi ésszel gondolkozik, nem is olyan neatív élmé