Könyvekről mindenkinek

 Ez a kiváló könyv egy ( majdnem) tragikus eseménynek köszönheti létrejöttét. A norvég szerzőt, Hilde Østbyt ugyanis súlyos közlekedési baleset érte. Feje megsérült, kórházban kellett összevarrni a sebet. Úgy tűnt, pár hét alatt minden rendbejön. De ami ezután jött! Szerző a gyógyulásának heteiben rájött, hogy elveszítette bizonyos adottságait. Korábban elszánt zenekedvelő volt- a baleset után alig volt képes zenét hallgatni, a magas hangok pedig elképesztően idegesítették. Elveszítette szinesztéziás képességét, azaz nem volt képes adott dolgot egyszerre több érzékszervvel is érzékelni. Hilde ekkor elkezdett komolyan tájékozódni az agysérülések témájában, orvosi szakkönyveket is olvasott, és rájött:a trauma következtében sérült az agy végrehajtó funkciója, ezáltal módosult az emlékezet, bizonyos képességek pedig eltűntek ( akárcsak a nagy francia zeneszerzőnél, Ravelnél- igen, a Bolero komponistájánál- aki szintén egy közlekedési baleset következtében veszítette el a zenei érzékét). Hi

 A kettős kötet Mezei András két nagyinterjúját (a pontos megnevezés:rádiójáték,de lényegében interjúkról van szó) tartalmazza,melyek 1980-ban jelentek meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Kaleidoszkóp sorozatában.  Az első beszélgetés egy nevét nem vállaló pszichológus-és pstichiáter asszonnyal zajlik,a kórházban. Az asszony férje híres művész,betegség következtében meghal. Ezután az asszonynak már nincs kedve élni,ezért öngyilkosságot kísérel meg,gyógyszereket vesz be. Az asszony elmondja,hogy férjével való házassága harmincöt éven át tartó szrtelem volt,özvegyként,egyedül,nélküle nincs már kedve élni. Gyakorlott pszichológusok e szavak mentén valószínűleg a társfüggőség esetét fogják kiolvasni. Mezei András-kicsit naivul,kicsit álnaivul-azt nem érti,hogy egy pszichológus,pszichiáter hogyan lehet öngyilkos. Miért,kérdezhetjük,a lélekgyógyász nem ember?Neki nem lehetnek olyan belső késztetései,melyek az elmúlás felé irányulnak?Egy pszichológus nem küzdhet lelki problémákkal? Ő is emberből va

 Miért nem tudunk szinte semmit a modern svájci irodalomról? Az átlagolvasónak legfeljebb csak Dürrenmatt neve rémlik. Pedig rajta kívül is rengeteg hatalmas alkotó és nem mellékesen, jó arc tevékenykedett a 20.századi svájci irodalomban.  Itt van pl. Urs Martin Strub (1910-2000). Eredeti foglalkozása pszichiáter, előkelőknek való klinika főorvosa is volt, de érdeklődése nem merült ki ennyiben. Ha már acélgyára van a családnak, gondolhatta, akkor azt lelkiismeretes vállalkozóként el is vezette, méghozzá sikeresen. Mindemellett verseket és prózát írt, és azt gondolom, ez utóbbi tevékenységet szerette legjobban. De ez csak alattomos gyanú... Signaturen, Klangfiguren:Gedichte ( magyarra fordítva kb.: Írásjelek, hangfigurák, versek) című kötete 1964-ben jelent meg. A " Hangfigurák" utalás Johann Strauss 251. keringőjére. A könyv alapkoncepciója a következő:a világ egy nagy, ám egybefüggő, sokismeretlenes hálózat. A költő feladata, hogy kiemelje ebből a hatalmas halmazból mindazt,

A 21.században megnőtt az emberek spirituális igénye, mivel a materiális kultúrából nem kapnak választ arra a kérdésre, mi a boldogság, mi a jelentősége életnek és halálnak, hol van a világban az én igazi helyem- egyáltalán, melyik az igazi világ. Éppen ezért nagyon sok mester, tanító és tévtanító, ezoterikus lelki vezető bukkan fel a médiában, akik ál-igazságokkal fertőzik a szellemet és a lelket. Kalo Jenő,Paulinyi Tamás és Popper Péter arra vállalkozott, hogy Vezetnek vagy megvezetnek? című könyvükben ( mely valójában négy előadás) kifejtik véleményüket erről a témáról. Megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy tanító szentéletű.Attól lesz hiteles egy "guru" ( van, aki pozitív, van, aki negatív értelemben használja ezt a szót), hogy az általa képviselt tanrendszert és eszméket korrektül továbbadja. De mitől válik egy tanító hiteltelenné?Popper Péter szerint attól, hogy kizárólagosságot követel, az egyetlen igazság jogát magának privilegizálja. Attól, hogy túlzo

A.J.Finn: Nő az ablakban című könyvének hőse Anna Fox, az otthonülésre kényszerülő agorafóbiás nő, akit mindenki elhagyott. Aki unalmában mást sem csinál, csak iszik, chatel és a szomszédokat lesi. Mindent megtud életükről, mindennapjaikról. Elsőszámú kedvence a szemközti házban lakó pszichiáter és felesége. A pszichiáter- aki párterápiát is vállal, Anna számára így még vonzóbb az egész- eléggé dúsgazdag, s látszatra olykor erőszakos. A feleségével. És mással is. Legalábbis ez a látszat. A Nő az ablakban remek thriller, klasszikus hátsó ablak-történet, de nagyon eredeti csavarokkal, naplószerűen írva, tipikus 21.századi alakokkal,  és a végén persze kiderülhet, hogy senki nem az, aminek látszik. Alexandra, 2018.

Irvin D. Yalom  amerikai pszichiáter, író, magyarul leginkább az Amikor Nietzsche sírt című könyve aratott közönségsikert. A Terápiás hazugságok nagyon jól, finoman megírt, mégis, letehetetlen pszichiátriai krimi, több szálon futó cselekménnyel, meglepő végkifejlettel- ahol is az érzelmek betegessé válását, a folyamatot követhetjük nyomon, azt, hogyan lesz valakiből gyilkos. A történet egy pszichiátriai rendelőben indul. Egyik pszichiáter vizsgálja a másikat: az idős prof ellen fegyelmi vizsgálat zajlik, miután egyik nőbetege megvádolta, hogy szexuálisan helytelen viselkedést tanúsított vele szemben. A prof beszél a beteggel, bizonyos Belle-vel kialakuló szakmai kapcsolatáról , a személyre szabott terápia szükségességéről. A nő finoman szólva is tartózkodó volt, míg az orvos mindent megtett azért, hogy feltárja a nő korábban elszenvedett traumáit, megtudja, mi az oka anorexiájának-bulémiájának, sírási rohamainak, szeretetképtelenségének. Legalábbis ezt mondja a professzor, aki kissé l