Könyvekről mindenkinek

 A Magyar Tudomány Napját, melynek fő rendezvénye egy konferencia, minden évben megrendezi. Kiváló konferenciaköteteket adnak ki az eseménről Szalma józsef szerkesztő a 2011.év tanácskozásának írott változatát szerkesztette kötetbe, kiválóan. Széles látókörű, a humán- a természet-, a jogtudomány széles spektrumából merít a könyv temtaikája. Ebben a könyvajánlóban a sok kitűnő referátumból kiválasztottunk néhányt, teljesen a szubjektív érdeklődésre hagyatkozva, reméljük, ezzel is tudjuk érzékeltetni a mű sokszínűségét és igen magas színvonalát.  Glatz Ferenc történész, akadémikus a magyar és az európai tudományosság előtt álló kihíváskat fogalmazta meg Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és az európai kulturális térben című tanulmányában. Hét olyan tényezőt sorolt fel, mely eddig sosem látott kihívás elé állítja a tudományos kutatókat és a kutatást fenntartókat:felmelegedés, édesvízhiány, élelemválság, demográfiai és világpiaci átrendeződés, informatikai forradalom, tudástársadalom

Trianon a magyar történelmi- politikai közgondolkodást erősen befolyásoló téma. Az 1920. év tragikus eseményéről szólnak Iványi Sándor könyvében történészek, politikusok, közgazdászok ( mert a trianoni békének nagyon jelentős gazdasági következményei is voltak), az elszakított területeken ( Felvidék, Délvidék, Erdély) elő egyszerű magyar emberek, akiknek kisebbségi jogait az utódállamok nem tartották tiszteletben.  Apponyi Albert, Jeszenszky Géza jelenlegi svédországi nagykövet, Glatz Ferenc történész, Raffai Ernő történész, Bogár László közgazdász és más véleményformáló értelmiségiek írásai, beszédei, véleménye. Rendkívül tárgyilagos, a győztes és vesztes hatalmak érveit objektíven mérlegelő, nem nacionalista, minden magyar Olvasó számára, ám leginkább történelemtanárok számára ajánlott könyv. Megrendelhető: ivanyister@gmail.com. 250 oldal. Ára 3000Ft/ darab, több darab vásárlása esetén engedmény. Már olvassák Kaliforniában, a Nagy-Tavak partján ( USA) az erdélyi Hátszegen, Debre

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag

A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő. A tartalomból: Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek. Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó.

Glatz Ferenc történetírói tevékenysége során, még a rendszerváltás előtt foglalkozni kezdett az általa csak " csapat"-nak nevezett konzervatív reformerek ( Klebelsberg,Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal) tevékenységével. A Konzervatív reform című könyv Burucs Kornélia nagyszerű, példamutató szerkesztésében újraközli azokat az írásokat, melyek akkoriban és azóta Glatz Ferenc tollából az öt nagyról- és persze korukról, életüknek idő- és térbeli közegéről, megjelentek. A vaskos tanulmánykötetet persze nehéz végigolvasni, de két dolgot már az első sort megelőzően érdemes leszögezni: 1. Ez itt nem átpolitizált tucat-történetírás. Glatz Ferenc soha nem kereste valamely politikai erő kegyeit, historikusként mindig független maradt. Hóman Bálint tevékenységének értékelésekor is látszik ez: Glatz Ferenc szerint Hóman ( bár sokat szenvedett a második világháború után), szélsőjobboldali politikai tevékenységével alaposan hozzájárult Magyarország tönkretételéhez. 2. Minden tanulmány tár