Bejegyzések

paradigma címkéjű bejegyzések megjelenítése

Arisztotelész:Lélekfilozófiai irások

 Arisztotelész nélkül ma nincs filozófia.De nincs tudomány és megkockáztatom ezt az állítást- vallás sincs. A derék görög filozófus tanította meg az emberiséget elvont rendszerben gondolkodni, túllépni a nyers intuíción. A Lélekfilozófiai írások a nagy görög filozófus azon műveit gyűjti egybe, melyek az emberi- tényleg csak az embernek van lelke?Itt az első kérdés!- lélek dolgában mondhatnak újat, még a ma emberének is.  Hogyan határozható meg a lélek? Egyáltalán: van-e az emberi elmének akkora kapacitása, ahogy ma mondanánk, hogy megmondja, mi is az lélek? Önálló szubsztancia? Vagy mindig más szubsztanciákkal együtt létezik? Létezhet-e lélek test nélkül? (Erre a kérdésre érdemes volna a keresztény filozófusok válaszait is összegyűjteni!). Vagy ha csak testben létezik a lélek, akkor a testek honnan tudják, hogy van lelkük? Egyáltalán:a testnek van lelke, vagy a léleknek van teste? Vagy egymástól függetlenül fejlődnek, és voltaképpen versenyeznek egymással az emberi szubsztanciában? Vaj

Kiss Tibor Noé:Beláthatatlan táj

 Kiss Tibor Noé:Beláthatlan táj című könyve a 21.századi magyar irodalom meghatározó alkotása. A Beláthatatlan táj négy,egymással nemcsak a narráció szintjén összefonódó emberi sors bemutatása egy tragikus történeten keresztül. Dorka,a tehetséges,fiatal,ám eléggé melankolikus kedélyű hölgy balesetet szenved,kocsijára az autópálya melletti szántóföldön találnak rá. A lány életét végül megmentik az orvosok,de Dorka kómába kerül. Kiss Tibor Noé nagyon hihetően kalandozik a kómába került lány tudattalanjában,ahol szürreális képek kergetik egymást. A lány apja,a munkájából és önmagából is kiábrándult töritanár próbálja kideríteni a baleset okait. Eközben megismerkedik Zsófival,akinek szintén megvan a maga keresztje. Szerencsétlen drogfüggő bandatag öccsét istápolja,kevés sikerrel. A váláson éppen túllevő,lelkileg önmagát éppen hogy csak  felszínen tartó értelmiségi és a városszéli házból elvágyódó,karrierről álmodó fiatal lány egymásbaszeret,de ebben a szerelemben is van valami különös... K

Thomas S. Kuhn:A tudományos forradalmak szerkezete

A köztudatban a tudósokról még mindig a magányos felfedező képe él. Egy fanatikus, aki ül a padlásszobában és kísérletezik, míg végül felfedez egy anyagot, egy jelenséget. Ezzel megváltoztatja a világot, nem sokkal később pedig meghal, az alkohol valamely betegségében... Thomas S. Kuhn korszakalkotó könyve megcáfolja ezeket a közhelyeket. A tudományos forradalmak szerkezete a tudományszociológia egyik alapműve, megkerülhetetlen a gyakorló tudományos kutatók számára is. A legfontosabb ,amit tudatosít az Olvasóban: az új tudományos eredmények mindig valamilyen régi eredmény talaján csíráznak. Nem is forradalomról kellene itt beszélni, hanem szerves fejlődésről. Kuhn nagyon gyakran, talán túlzottan is gyakran használja a paradigma fogalmát. A tudományos forradalom voltaképpen új paradigma. Sajnos, felsőoktatásunk műhelyeiben még mindig vita tárgyát képezi az, hogy tudomány-e a társadalomtudomány. Aki kíváncsi egy valóban mértékadó álláspontra, ki ne hagyja ezt a könyvet! Kuhn nagyon