Könyvekről mindenkinek

Újraolvasásnak hívja az irodalomtudomány azt a folyamatot, mikor is egy addig ismert irodalmi művet vagy bármilyen könyvet új szemmel, addig nem vizsgált szempontok szerint olvasunk és értelmezünk újra. Gyakorlatilag minden kötelező olvasmányra ráférne egy kis újraolvasás, én Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger című könyvét választottam. Szépen leültem a fotőjbe, egy kis étcsoki mellett újragyönyörködtem magam a művön, na és persze a szöveg Ottlik Géza-féle elképesztően ottlikos fordításán. Mi lehetne az a szempont, melynek alapján még nem olvasták és elemezték a tudós literátorok ezt a művet? Szerintem ez: Santiago és a baseball. Az Öreg halász és tenger hemzseg a szimbólumoktól. Szimbólum a tenger, a hal, a mindenféle cápa, a hajóra repülő kismadár. Jelképesek Havanna fényei, a halász begörcsölt keze, a cápák szájából áradó bűz, a fiú szeretete, sírása, mind-mind a modern ember keserves, olykor gyönyörű létküzdelmeit szimbolizálják. Ugyanilyen szimbólum a baseball is. Sa

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru

Daniel Coleman: Romboló érzelmek című könyve- melynek alcíme: Hogyan legyünk úrrá rajtuk?, ami már önmagában is determinálja, miről fogunk olvasni a könyvben- voltaképpen azt igyekszik bizonyítani, hogy az érzelmek is a kultúra virágai, pontosabban kifejezve: másképp érez az, aki Ázsiában, s másképp, ki Európában vagy Amerikában született. Nemcsak felnőttkorban, hanem már csecsemőkorban is eltérnek az érzelmek a Föld bolygó különböző tájegységein. Ezt eddig is tudtuk, bár igaz. Mindezen tétel bizonyításához pedig jó alibit szolgáltat Őszentsége, a Dalai Láma, aki amúgy is egy nyugodt úriember benyomását kelti. Nem tudom, megjelenés előtt elolvastatták-e vele a könyvet. Csak tán... A könyv olvashatóságát nagyban megkönnyíti, hogy nincs benne semmi érdekes. Legalább nem kerülünk izgalmi állapotba, ami ugyebár káros, mert felizgat. Pusztán csak elkönyveljük: lám, megint egy nyugati ember, akit elbűvölt a buddhizmus. Pontosabban: a buddhisták nyugalma. Még pontosabban: egyes buddhisták

Manapság egyre kevesebben olvasnak várostörténetet. A városok polgárainak többségét nem érdekli, hogy a 17.században hányan laktak a főutcán, vagy hogy XY szobrászművész anyósa tagja volt-e a Szabadelvű Pártnak, vagy csak szeretett volna az lenni, de nem vették fel. A történeti valóság vesztett vonzerejéből, kicsit meg kell spékelni fiction elemekkel, hátha így... Így igen! Edward Rutherfurd nagyszerű könyvet alkotott, egy család történetébe álcázva mutatja be New York történetét, a várost, ahol az álmok születnek, valamint ezen keresztül az USA históriáját, vaskos könyvben. Ára ellenére sikerkönyvvé lett, mert, mint tudjuk, a történeti valóság vesztett vonzerejéből, de azért... Azért így is kíváncsiak vagyunk a gyarmatosító angolokra és hollandokra, a függetlenségi háborúra, a 19. század nagy amerikai felemelkedésére, a prosperitásra ( legalább nekik sikerült...), a nagy válságra, de birizgálja a csőrünket a hatvanas évek nagy generációja, akik füstöltek mint az állat, szívtak, ige

Irodalmi folyóiratnak csak abban az esetben van immanens értelme, ha az a folyóirat bátor. Ha a bátorság hiányzik, a vélemény sem lesz érdemi. A Prae 44. száma igencsak bátor, épp ezért igencsak érdemi. Merényi Krisztián: Józsi bácsinál című novelláját például nem minden irodalmi folyóirat vállalta volna be. Nem egészen másfél oldalon rettenetes tragédiák, szenvedések. Hogy maga a mű miről szól, azt, véleményem szerint, a címből ki lehet következtetni... Orcsik Roland elképesztően jó költő. Ezt eddig is tudtuk róla, de aki elolvassa a Szétmorzsolva című versét, átgondolja véleményét a kortárs költészet lila és dekadens mivoltáról. Ez egy zseniális vers, üde színfolt a színfolt-talanság világában. A harmadik mű, amit ki szeretnék emelni, az Bozsik Péter: Vándorszakács című írása. Először visszariadtam a hosszúnak tűnő mondatoktól, de aztán rájöttem, hogy van olyan mondat, ami attól, sőt, elsősorban attól szép, hogy hosszú, és az egymásba kötések, a végtelenségek logikai dimenziói közöt

Ranschburg Jenő Mit rontottunk el? című ismeretterjesztő-segítő könyve gyakorló anyáknak és apáknak íródott, és a 0-3 év közötti gyermekek nevelési kérdéseivel foglalkozik. Sok mindent megtudhatunk a testi növekedésről, az egyenetlenségek magyarázatairól, a lelki-pszichológiai fejlődésről, az értelem első jeleiről, a játékról, mint a fejlődés forrásáról. Válaszokat kapunk azokra a kérdésekre, melyet minden szülő nap mint nap feltesz magának: a gyermeknek szülőhöz és testvérhez való kötődéséről. Engem igazából csak a könyv terjedeleme zavar. túl rövid Összesen 176 oldalon nem lehet ezeket a problémákat megfelelően kitárgyalni. De Ranschburg Jenő doktor azért megpróbálta, s  amit megtehetett, megtette. Ennyi elég is egy jó könyvhöz.

Baktay Miklós és Baktay Zelka pszichológusok. Ez a tény önmagában véve még nem zárja ki, hogy jó könyvet írjanak. Csak azt kell tenniük, hogy a tanultakhoz hozzáadják az élettapasztalatot, plurálisak legyenek, ne hibást keressenek, hanem csak hibát, amit ki lehet javítani. És, valljuk, be, mindehhez nem árt egy csipetnyi humor- pikáns, érdekes, de nem otromba. Félelmetes, mi minden okozhat konfliktust egy kapcsolatban...A Baktay házaspár Eseteink. Páratlan párkapcsolatok című könyve útmutató, vezérfonál, problémamegoldást segítő. Megéri az árát, hasznos. Elhagyott férjek, feleségek, és szeretők életére jótékony befolyással lehet. Talán kibékít... Ez pedig itt egy másik blog: szabadvallas.blogspot.com

A Körkép című újság Debrecenben jelent meg, még abban az átkos-boldog időszakban( 2006.), mikor mindenki a Gyurcsány-kormányt utálta, és hitt a FIDESZ világmegváltó képességében. Ennek megfelelően ilyen témák és kifejezések találhatók a Körképben, mint " vörös bagázs", " Nekünk pedig Gyurcsány nem kell!"", meg ilyesmi. Nem vélik dicsőségére a magyar újságírásnak, hogy ilyesmi működött, de hát ezek is mi voltunk. Ez a mi közös történelmünk. Apró észrevétel: nem illik lapcímnek olyat választani, mely egyúttal egy könyvsorozat címe is. Ezt csak úgy, utólag...

Magyarul: Doktor Gray nyomoz. bizony, a 19. század egyik legnépszerűbb életrajzíróját sem kerülte el a kísértés, hogy írjon egy jó kis angol krimit, s Francis Henry Underwood nem az a szerző, aki ellenáll effajta kísértéseknek. Jól tette különben, a Doctor Gray Quest átmenetet képez a kalandregény és a Sherlock Holmes-típusú bűnügyi történet között. Nagypolgári milliőben játszódó, kicsit a puszta gyilkolódzáson túlmutató, élénk dialógusokkal tündöklő könyvet alkotott a népszerű író, szerintem mindig is ilyet akart- de azért Sherlock Holmes-sztorik színvonalától messze van. Egyébként nem ártana magyarul megjelentetni, hiszen annyi rossz krimit adnak ki, tanulságos volna a 19. századi angol mesterek munkáit is megismertetni a Tisztelt Olvasóközönséggel. Angolul olvasni mindenesetre jó nyelvgyakorlat. 

Az egzotikus nevű francia Colette egyike a 20.század kalandos életű íróinak ( költőinek, zenészeinek, politikusainak, egyszerű embereinek, stb.). Táncosnőként kezdte pályafutását ( kár, hogy nem volt szerencsénk...), aztán ponyvaíróként folytatta, és csak úgy mellékesen írt néhány remek, elsőrangú irodalmi alkotásnak tekinthető regényt is. Fő témái: szerelem, erotika, házasság, a család, elidegenedés, ember és természet viszonya. A Zsendülő vetés című kisregény remek olvasmány, két ártatlan tizenéves ( fiú és lány, a félreértések elkerülése végett...) szerelméről. Gyönyörű metaforák, bretagne-i tájak, tenger, pszichológusi pontossággal formált mondatok, poétikus természeti képek. És két ártatlan, mit sem sejtő fiatal...  A macska című kisregény pedig egy házasság csődjét írja le, inkább az abszurdhoz közelítő stílusban- de annak áliróniája, ál-avantgardja nélkül. Röviden összegezve: remek könyv, elsősorban fiataloknak ajánlott olvasmány. Az Olcsó Könyvtár sorozatban jelent meg, talá

Halál az arénában... Ángel Maria de Lera a nálunk kevésbé ismert spanyol írók közé tartozik. Könyvelő volt az istenadta, de emellett remek regényeket írt, erre jó példa A félelem harsonái című könyv, mely a spanyol falvak nyomorát, szegénységét, a spanyolországi élet kilátástalanságát beszéli el, két torreádor sorsán keresztül. Rafa, a Vékonydonga és barátja, Olajos, egy falu Szent Jakab napi bikaviadalára érkeznek, hogy megvívjanak egy meglehetősen rossz állattal. A Vékonydonga meghal, mert óvatlanul egy szép lányra kacsint viadal közben. De Lera zsenialitása abban áll, hogy itt nem marad abba a történet, hanem tovább beszéli az életben maradt társ, a csúnyaarcú Olajos sorsát. Remek bikaviadalos könyv, elég régen adták ki, érdemes lenne a kiadóknak újra próbálkozniuk...

A Magyar Nemzet 2017.április 10-i számának tartalmából: Kb. 80 ezer ember tüntetett a CEU mellett, arra kérték Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a felsőoktatást módosító törvényt- Csányi Sándor húsipari érdekeltségei veszélybe kerültek- Nagyon kevesen jelentkeznek az egyetemek természettudományi képzéseire- Habony Árpád médiabirodalmához csatolná a Sláger Rádiót- Interjú Eperjes Károllyal- Romániában szűkítenék a szociális segélyre jogosultak körét- Egyiptomban merényletet követtek el keresztények ellen. 

Az irodalmi legenda,Ernest Hemingway könyvét az teszi aktuálissá, hogy manapság már alig rendeznek bikaviadalokat. Az állatvédők tiltakozásának engedett a spanyol és a mexikói kormány, betiltotta a " barbár" szokást, így aztán odalett a tradicionális latin életforma igen fontos eleme. A Halál délután című könyv tehát inkább múltidézés, egy véres század mementója. Maga az elbeszélés igazi "hemingwayes", nem túl feszes, inkább a környezet -ábrázolás részletességére illetve a dialógusok velős, tömör megformázására koncentrál. Megismerjük a spanyol életformát és a híres matadorokat. Egyébként beszélgettem egy spanyol ismerősömmel, ő nem szereti Hemingwayt, mert szerinte túl egyoldalú képet fest Spanyolországról. Akkor most mi az igazság? 

Röviden összefoglalva, némi kritikai éllel: az önmagát rettenetesen túlíró, már-már grafomán Honoré de Balzac ezen könyve, a Modeste Mignon, érthetetlen, zagyva, unalmas, és ami a legmeglepőbb- a legkevésbé sem realista. Akik bele vannak kukulva a francia realizmusba, netán ebből írják a doktorit, azok rágják át magukat rajta, de a többieknek nem érdemes. Van jobb, még Balzactól is. 

Szemlér Ferenc nevét mára elfeledte mind az erdélyi, mind az anyaországi olvasóközönség. Kár. A mirigy esztendeje az egyik legkiválóbb magyar történelmi regény. Igaz történeten alapul: az 1755.évi Brassó környéki pestisjárványt mutatja be a kirekesztett Szüle István plébános szemével. Persze, mint minden jó könyv esetében, a sztori csak fedősztori, a lényeg mélyebben van. Kultúra és középkori barbárság, nyelvek, kultúrák kavalkádja- és az ezen helyzetben küzdő, talpig becsületes egyén. Szólni kell a nyelvezetről is. 18. századi stílusú, ennek ellenére remekül értelmezhető a művelt laikus olvasó számára is. Igazi, apokaliptikus pestisregény, a feszültség remek fokozásával. Na, ezt kellene kötelező olvasmánnyá tenni...

Túl a giccsen- ezt az alcímet is adhatnánk e könyvnek. Kerstin Gier német írónő tollából megszületett az egyszerre női és antinői regény. Az anyák maffiája voltaképpen a női lélek két ellentétes oldalát tárja fel az Olvasó előtt: a nő egyszerre kicsinyes és magasztos, rossz-és jóindulatú, vagy akár egyszerre minden. Bonyolultak a nők, Kerstin Gier ezt magyarázza el könyvében, méghozzá szórakoztató stílusban, nőknek és férfiaknak. Trivium Kiadó, 2010.

Greg Iles Az ördög hajója című könyve amolyan vérbő, ám közepes kalandregény- holott a sztori több lehetőséget rejt. Áll egy kikötőben egy Natchez nevű kimustrált hajó, melyet tulajdonosa átalakított illegális játékbarlanggá. Penn Cage, a nyomozó, aki tömény igazságérzet, szeretné, ha ez az állapot megszűnne. Innentől kezdetét veszi egy több száz oldalon át tartó kesze-kusza, fenyegetős-gyilkolós történet.Ami pedig az író kihagyott ziccereit illeti: mi lenne, ha a hajón kártyázók nem is volnának ördögök, pusztán csak hétköznapi emberek, akik szeretnének kicsit kikapcsolódni. Ha a Szerző így alakítaná a történetet, a nyomozó tűnne fel hülyének. Az olvasói rokonszenv a bűnösök mellé szegődne. De így lenne még izgalmasabb... GeneralPress, 2010.