Könyvekről mindenkinek

 Csorba Géza könyvében nem kisebb feladatra vállalkozott,mint arra,hogy röviden,nagyközönség számára is érthető és követhető módon összefoglalja Amadeo Modigliani-nak,a huszadik század egyik legegyetemesebb hatású olasz festőjének életútját,pályaképét. A feladatot sikerrel teljesítette,kitűnő könyvvel örvendeztette meg a Szerző és a Kiadó a képzőművészet iránt érdeklődő igényes Olvasókat. E rövid könyvajánlóban először egy művészetelméleti-művészettörténeti kérdésre szeretnék kitérni,majd a kötet végén található,eredeti művekről készült fotók kapcsán szólnék néhány szót. Tekinthető-e egységesnek a 20.század első évtizedeiben kibontakozott párizsi iskola?Abban az értelemben mindenképp,hogy a mára legendává vált festőművészek elhozták a világnak a "látás forradalmát",megmutatták,hogy a természet,a lélek,a tárgyak nemcsak lineárisan,az emberi szem pillanatnyi időtartamra kiterjedő érzékelését alapul véve ábrázolhatók,hanem ettől eltérő idő-és térbeli paradigmák alapján is. Picas

 Oláh András ( 1959-) a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója, többek között Ady Endre-, Ratkó József- és Illyés Gyula- díjas. Nagyon termékeny szerző, szinte nincs is olyan irodalmi foyóirat, melyben ne publikált volna. Mind a költészetben, mind a prózában nagyon magas színvonalon alkot. Érintetlenül című verseskötete a 21.századi magyar költészet kiemelkedő alkotása, Ebben a könyvajánlóban feltárjuk, miért is igaz ez az állítás, továbbá néhány versről afféle személyes reflexiókat adok.  Oláh András az intimitások költője. Nem a világ óriási, globális és rettentő dolgai érdeklik, hanem a pici, finom kis apróságok. A kiszolgáltatott, mindenféle sors-szeszélyeknek alávetett személyiség küzdelme, Harca önmagával, harca azokért az intim pillanatokért, amikor kizárhatja a világot. Csakhogy ez a világrendszer olyanná formálta az emberi pszichét, hogy nehéz dolga legyen, amikor kapcsolatot épít vagy ápol. A férfiak és nők nehezen hangolódnak egymásra, nehezen találják meg a közös

 Ha egy átlagos európai polgárt megkérdeznének, mit tud a portugál drámairodalomról, nagy valószínűséggel azt válaszolná: hát, nem sokat. Éppen ezért hiánypótlónak tekinthetjük az Urbán Bálint által szerkesztett Melankólia ezerrel. Kortárs portugál drámák című könyvet. Először arról szeretnék a kötet kapcsán írni,igaz-e, hogy a portugál drámák olyan melankolikusak, minden optimizmusát vesztett társadalmakat ábrázolnak? Szerintem nem. Pár sorral alább majd fogunk olvasni az Emberi Pajzsok című színműről, amelyben a tragikus alaphelyzetet igencsak komoly humor, szatíra színezi. Elolvasván a műveket, nem gondolom, hogy depresszióssá lenne tőlük az Olvasó. Némi világszéle-hangulat tényleg van, ez az ország fölrajzi elhelyezkedéséből fakad, de ez nem vészes, Semmivel nem szomorúbb, mint mikor magyar Szerzők ecsetelik közép-európai sorskérdések megoldatlanságából fakadó bánatukat.  José Maria Vieira Mendes:A feleségem című darabja remekmű. Az első fejezetben kicsit metaforikus stílusú jelemz

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

 Farkas Wellmann Endre különös című verseskötete a költői beszédmód hagyományos kategóriái szerint szereplíra. Ám Farkas Wellmann csavar egyet ezen a beszédmódon:a Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz cmű kötetben a szereplíra köntöse mögé rejtőzik, így mondja el, alanyi módon, mit is gondol a világról. Az alábbi könyvajánlóban néhány, általam fontosnak tartott jelentésréteget, stíéluseszközt szeretnék kiemelni- érzékeltetni kívánom, milyen nagyszerű könyv ez, mennyire mély és maradandó benyomást tett rám.  Identitászaavar, elidegenedés-érzés. Farkas Wellmann remekül ragadja meg a 21.századi ember magányát, érték-bizonytalanságát, mely bizonytalanságot sok esetben éppen a korábban nemes és igazzá tévő selekedet, az olvasás okozza. A 21.századi ember manipulálható, mivel nincs tételesen megfgoalmazott értékrendje, minden tételes megfogalmazás félelemérzetet kelt benne, attól való félelmet, hogy a megfogalmazó a szabadságát sodorja veszélybe. A 11.oldalon olvashatjuk A masz

 A cím allegorikus:ahogy a regény hőseinek élete is darabokra hull,úgy esik szét korunk világképe,úgy válnak puszta vigasszá elmúlt évszázadok vallásai,filozófiái. Böszörményi Zoltán:Darabokra tépve c.könyve a 21.század valóságát ábrázolja ki nekünk,21.századi olvasóknak. A regény alakjai nem boldogulnak ebben a rohanó,üzleties,a valós értékeket háttérbe szorító világban. A pszichológus szex-és kapcsolatfüggő lesz,az írónak egyetlen könyvét sem vásárolja meg senki,a fiatalokat valami ismeretlen és ellenséges hatalom pokoli csapdába csalja-talán azért,hogy tudatára ébredjenek önző felszínességüknek? Egyszóval:a látható világ nem öröm,csak iga,modern környezetbe ágyazott,nagyvárosi antik sorstragédiák sorozata.Az elidegenedés legmagasabb,már-már misztikus magasságokba emelkedő szintje. A hősök tehát menekülésbe fognak.Ha ez a gyakorlati világ elvesztette értelmét,akkor irány a szellem birodalma!Találjuk meg önmagunkat a könyvekben,a kultúrában! Van,aki Marxban és az ő 19.századi társadal

 Jennifer E.Smith könyvéből csak úgy árad a fiatalság. Megtalálható ebben a történetben mindaz,ami lángra gyújthatja egy Z generációs fiatal hölgy szívét. Ismeretlen fiúval e-mailező fiatal lány-ezek a levelek aztán egyre magasabb színvonalúvá válnak. Kitörési vágy az unalmasnak tűnő,Maine állambeli kisvárosból,ahol mindössze 12 üzlet található és mindenki ismer mindenkit. Tizenéves dúsgazdag celeb srác elidegenedés-érzése,vágy az őszinte,érdektől mentes emberi kapcsolatra. Nagyon jó barátnők,iskolatársak között kitörő ostoba és aljas féltékenység. És persze az örök téma:a különböző generációk egymás mellett élése,az eltérő normák,értékrendek egyeztetése. Mindez nagyon eredeti stílusban,valóban a mai,21.századi tizenévesek nyelvén megírva. A Milyen is a boldogság? című könyv arra "ítéltetett",hogy a világ minden táján bestseller legyen. Bár amerikai történet,a világ bármely táján játszódhat.Ha irodalmár módjára akarjuk megítélni-ami nem mindig a legjobb stratégia,ugyebár-akko

 Albert Camus nevét az egzisztencialista filozófiával szokták összekapcsolni. Ám ő nem szakmabeli filozófus volt,hanem szépíró. Első regénye a Boldog halál. A téma voltaképpen ugyanaz,mint a Szerző későbbi könyveiben:magány,elidegenedés-érzet,a különösség helye a polgári társadalomban. Összegezve tehát:az emberi szenvedés. A könyv főhőse,Patrice Mersault,idegenül érzi magát a francia uralom alatt álló Algír világában (Camus maga is algériai francia volt).Különböző menekülési módokat eszel ki,de ezek sorra kudarcba fulladnak. Először a gyermekkorát próbálja átmenteni felnőtt életére  Abban a szobában alszik,ahol anyja meghalt,őrzi édesanyja emlékét. Ám hamarosan belátja,hogy ez nem megoldás. A szerelem lesz a következő menekülési kísérlet. Csakogy Mersault-nál igazi szerelem nem létezik,csak valamiféle barátsággal egybekötött vágy. Ez persze a nőknek kevés,úgyhogy hősünk nem tud kialakítani tartós párkapcsolatot. A következő kísérlet az intellektualizmus,a filozófia. Hősünk megismerkedi

A világhírű izraeli író legújabb magyarul megjelent (2016) regénye nem okoz csalódást. Nagyon szépen, okosan megírt könyv, mely egyszerre szól történelemről, kereszténységről, illetve a modern ember gondjairól. A történet főhőse egy tizenéves, helyét kereső egyetemista fiatalember, bizonyos Smuel Asch. Teljesen elidegenedett a világtól, nincs pénze, nincs lakása- de olyan nagyon nem is hiányzik neki. Van ugyanis egy elhívása- Júdásnak az evangéliumi történetben játszott szerepét kutatni. Ahogy egyre jobban beleássa magát a Bibliába, arra a következtetésre jut, hogy nem Júdás árulta el Jézust. Világi élete furcsán alakul: állást kap, a lényeg: egy meglehetősen szenilis, de rokonszenves idős urat kell gondoznia. A megbízó pedig az úriember lánya, aki már régóta nem beszél apjával. Merthogy politikailag összevesztek: egyikük Izrael-párti, másikuk inkább az arabokhoz húz. Smuel magánélete egyre inkább a bűn felé hajlik el: beleszeret megbízójába, immár nem idősgondozás, hanem szerelme

Szórakoztatás. Egyesek szerint ez a fogalom ellentétes az igazi, lírai, magasröptű költészettel- mert a költészet az véresen komoly, életről szól, meg halálról, utóbbiról inkább. Noszlopi Botond könyve bebizonyítja, hogy még a modern magyar költészet is lehet szórakoztató. A szórakoztatás magasiskolája. Nem úgy szórakoztat, hogy költői- nyelvi eszközökkel játszik. Külső vázát tekintve nagyon is komoly. Értéktelenedésről szól, meg a halál hiábavalóságáról, meg az emberi kapcsolatok kiüresedéséről. Ennyiben megfelel a kánon által előírtaknak. De azok a rímek, azok a formák, azok a versekben itt-ott felbukkanó karakterek, melyekről nem mindig tudjuk, pontosan kicsodák, de amit tudunk, az épp elég ahhoz, hogy sajnálkozzunk és közben jót röhögjünk. Van nekünk sokféle karakterünk. A kambodzsai felesége című vers olyan módon mutatja be a globalizmus és a szerelem reménytelenségét, amire csak annyit mondhatunk: igazán eredeti. Van egy bohócunk is, olyan idősecske rutinbohóc, aki már nem tud

Megmondom őszintén, nem akartam írni erről a könyvről, ám mivel szerepel a sikerlistákon, sok Olvasó érdeklődését felkelti, nem maradt más választásom, mint őszintén elmondani véleményemet Colleen Hoover bestselleréről. Az Ugly Love- Csúf szerelem című könyvnek két jelentésrétege, mondhatnánk úgyis: két olvasási síkja van. Befogadható egyszerű, szórakoztató irodalomként, két megálló között vagy Pestről a Balatonra utazva, esetleg egy fesztivál esős napján. Ha így olvassuk, kapunk egy furcsa történetet egy pilótáról, meg egy lányról, akik kizárólag testi szerelemmel viseltetnek egymás iránt. Jár az agyunk, hogy Miles, az elbűvölő pilóta vajon miért nem képes mélyebb kapcsolat kialakítására, s ha ő nem, akkor a lány, Tate, vajon miért olyan érzéki, testi. Elvégre egy kapcsolatban a nők azok, akik a szexnél többet akarnak- többnyire. Aztán van az Ugly Love-nak egy másik, intellektuálisabb, számomra jóval izgalmasabb olvasási síkja. Miles jelképezi a 21. századi férfit, Tate pedig a 21. s