Könyvekről mindenkinek

 Yuval Noah Harari izraeli történetíró könyve azért fontos, mert szokatlan szemponból vizsgálja az emberiség történetét: azt kutatja, hogy reagáltak az emberek/ emberiség a különböző történelmi változásokra? Nem a nagy birodalmakról, államfőkről és királyokról szól a Sapiens című könyv, hanem az egyszerű emberekről, a földművelőkről, az állatenyésztőkról, a hírfogyasztókról, a hamburger-kedvelőkről, a számítástechikába beletanuló emberről-egyszóval, rólunk. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk spoilert írni erről a remekműről, inkább csak törénészként reflexiókat fűznék hozzá- a legteljesebb elismerés hangján! 1. Kezdjük a végén! Harari egy nagyon meggyőző adatsorral támasztja alá, hogy a Sapiens végleg a Föld bolygó urává vált:a könyv megírása idején még 7 000 000 000 emberre jutott 1 milliárd szarvasmarha- Szerző többször is kitér az emberi haszonállatok embertelen körülmények között való tartására- ,1 milliárd sertés, ugyanennyi juh, és 25 milliárd (!!) csirke. Jelenleg az ember és

Eke Károly: A tudomány hullámhosszán című könyve 1976-ban jelent meg először, még akár tudománytörténeti kuriózumnak is nevezhetnénk- ha lenne a könyvnek valamilyen koncepciója. De nincs. Ötletszerűen összetákolt, semmilyen módon össze nem függő fejezetek következnek egymás után, s az Olvasó, mire a végére ér a 260 oldalnak, megtanulja, hogy a tudomány mindennél fontosabb. Ennyit, mást semmit. Az első fejezet például agyműtétről szól, melyet felvettek magnóra és filmre, merthogy úttörő jelentőségű. Aztán egy hosszabb blokk következik, melyben szó esik a homo sapiensről, a homo ludensről, azaz a játékos emberről, egyén és társadalom viszonyáról, a művészetek tárgyáról és kifejezési formájáról, sőt, olyan szaktudományról is, mint a neuropszichológia ( két oldalban). Hogy ez a saláta mennyire fogyasztható, az ízlés kérdése, egy mindenesetre elmondható: kellene bele valami zöldfűszer. Az, hogy a tudás boldoggá tesz, nem igaz. Valami igazságra pedig szükség és egyre nagyobb lakossági igény