Könyvekről mindenkinek

Hát ennek is eljött az ideje. Az a generáció, melynek tagjai az 1980-as-90-es években ( tehát a késői Kádár-kor és a rendszerváltás határán), koptatták az egyetemek, főiskolák padjait, mára lett kb. 50 éves. Fél évszázad élettapasztalata gyűlt össze, s ezek az élettapasztalatok az irodalomban is lecsapódnak. Nagy Gerzson:Ablak az Ontario-Tóra című könyve pontosan az a könyv, amit meg kellett írni, különben mindaz, amit állít, elvész, feloldódik a történelem- értelmezések egyre végtelenebb labirintusában.  Meg kellett írni, hogy az a kissé rémült, gátlásait kompenzációval levezető fiatalember, aki kisvárosból került fel Budapestre, hogy itt egyetemi tanulmányokat folytasson, mennyire idegenül, a lét peremén érezte magát. Meg kellett írni, hogy ezek a fiatalemberek, emnniyre szégyellték magukat azért, mert nagykorú létükre még rászorulnak szüleik gondoskodására- de azt is meg kellett írni, hogy Anya a töltött dagadó alá rakta a kenyeret, meg hogy az albérletben mindenki megkínálta a több

 Jane Corry könyvét kétféle attitűddel,befogadói hozzáláással lehet olvasni. Lehet úgy, hogy a Mindenki titkol valamit egy izgalmas krimi, melyben sohasem tudhatjuk, hogy ki áll éppen az igazság pártján és ki nem. De olvashatjuk úgy is ezt a nemzetközi bestsellert, mint irodalmi színvonalú családregényt, mely szól a fiatalságról, az öregedés problémáiról, a modern társadalom magányos emberéről, illetve a stresszről, a kezelhetetlen munkahelyi feszültségekről. Szerintem mindkét olvasat helyes- de minden Olvasó másként fogja látni ezt a tragikus történetet. Ebben a könyvajánlóban mindössze rövid spoilerre futja, aztán a Kedves Látogató majd eldönti, melyik értelmezés áll a szívéhez közel.  A fiktív történet több idősíkban játszódik, a második világháborútól egészen napjainkig ível az időhorizont. A történetnek három főhőse van. Emily szülésznő, aki szívvel-lélekkel végzi munkáját, kicsit már "át is döccen az a bizonyos...": minden gyermeket kicsit a magáénak érez. Ám egy napon

 Dr.Boldogkői Zsolt kitűnő könyve remekül mutatja be a genetika legújabb eredményeit- ismeretterjesztő stílusban, művelt laikusok számára. A szabad elme illúziója nem átfogó, kályhától induló és mindent aprólékosan megmagyarázó monográfia, hanem kisebb terjedelmű írások gyűjteménye, melyek olyan, mindenkit érdeklő témákkal foglalkoznak, mint intelligencia, szexualitás, bűnözés, szülő-gyermek viszony, stb- és mindezeket a genetika szemüvegén kerestül tárgyalja. Az alábbi, méltatlanul rövid könyvajánlóban nagyon röviden áttekintem, mi minderől is esik szó A szabad elme illúziója című könyvben- a teljesség illúziója nélkül, inkább arra koncentrálva, hogy számomra mi volt a legérdekesebb. Remélem, kedvet kapnak e könyv elolvasásához, és megrendelik, vagy kikölcsönzik valamely egyetemi könyvtárból. Megtudjuk, hogyan épül fel a DNS, mi az egyes bázisok funkciója.Megértjük, hogy a genom nem valamiféle mérnöki tervrajz, inkább kódrendszer, melyből a sejt " kilesi", hogyan kell működn

 Két kisregény,tükörszövegek adják a mindinkabb kikristályododó Auster-életmű darabjait. A magány feltalálása a kortárs világirodalom talán legszemélyesebb hangvételű prózai munkáit fogja egybe. Életről és halálról,konvenciókról és különcökről szólnak ezek az önfeltárulkozó művek. És,persze,az irodalmi mű megalkotásának folyamatáról. Minden írásmű személyes és/vagy közösségi történet/történelem,ezáltal emlékezés.  Az első kisregény:Egy láthatatlan ember portréja.Lélektani regény,tényirodalmi elemekkel. Paul Auster apjáról szól ez a isregény,melyben a fiú beszél apja halála után közvetlenül arról,milyen is volt az öreg Sam fiának lenni. Objektivitásról,többnyire,szó sincs,de nem is várjuk el. Az önfeltárulkozást várjuk,az érzelmek kimutatását,azt,amihez apjának-iró fia szerint-"egyszerűen nem volt tehetsége". Az idősebb Auster hányattatott élete során azt tanulta,hogy minden előlépés,önmegmutatás csak szomorúsághoz vezet. Ezért aztán megtanult árnyék maradni,úgy élni,mintha mi

 2022-ben a francia irodalom csillaga, Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat. Ebből az alkalomból szeretnénk tisztelegni előtte. Két olyan kisregényét ajánljuk a Kedves látogatók figyelmébe, melyeken keresztül nagyon jól, pontosan tetten érhetjük Annie Ernaux írói stílusának főbb ismérveit.  Az első kisregény az Árulás. Az írónő önéletrajzi elemeken alapuló kisregénye egy fiatal lány (azaz Arnie) és édesapja viszonyáról szól- a felnőtté vált írónő utólag, a szülő halála után sok évvel, igyekszik megérteni azt az embert, aki olyan távol került tőle. Az írás a megértés, az önelemzés eszköze, nem pedig valamiféle " tényfeltáró" tevékenység.Az apa tipikus ( bár az irodalomban csak ritkán megjelenő) francia paraszti társadalom tagja, szerves része. Tizenkét éves koráig jár iskolába, rendszertelenül, ahogy a mezei munka engedi. A meglehetősen szigorú tanítónő tehetetlenül veszi tudomásul, hogy újabb tanítványa akad, aki nem tanul meg rendesen olvasni. Felnőttként életét a háza

 Csodálkozhat a Kedves látogató, hogyan kerül egy látszólag inkább hölgyek szórakoztatására kiötölt regény ebbe a könyvajánló-blogba...Úgy, hogy vannak olyan, eredetileg szórakoztatásra szánt kulturális termékek, például könyvek, melyek túlnőttek eredeti céljukon, és olyan jelenséget,diskurzust, mondanivalót tárnak a Tisztelt Olvasó elé, mely általános, emberi, egyetemes. Sophie Benedict: Grace Kelly és a szerelem eleganciája című könyve ezek közé tartozik.  Legyünk őszinték: Grace Kelly- nevezetes házassága előtt- sohasem volt a huszadik század legismertebb színésznője. Házassága tette azzá. De tehetséges volt, szép és intelligens, ezért aztán szerette őt a kamera, és bizony voltak rajongói. Ám az ő pszichikai életében mindössze egyetlen ember volt, akivel szerette volna elfogadtatni magát. Mégpedig az édesapja.  Apuka tisztes polgári pályát szánt volna a lányának, s ehhez Grace Kellynek meg is volt minden tehetsége. Csakhogy akit elragad a Múzsa, az már nehezen tér vissza a hétköznap

 A magyar gyermekkönyv-kiadás az utóbbi években eléggé magasra tette a mércét. Menyhért Anna könyvének kézbevétele előtt volt is bennem olyan kérdés: lehet-e manapság egy tengerimalacról sablonmentes történetet írni? Nos, a Tengerimalacom története ( már a cím is játékos, hiszen voltaképpen a család történetét, a szülők gyermek iránti szeretetét festi meg a szöveg és a remek képanyag) bebizonyítja, hogy van még eredetiség az ilyen sztorikban.  Apa allergiás lesz a tengerimalacra. Nyilvánvaló: a kissrácnak le kell mondani az állatról. Ezután visszatekintés következik, hogyan került Gömbi a házhoz, miért morgott eleinte Anya, hogyan és miért csatázott Gömbi és Picur- és ami a legjobb a sztoriban: előkerül Apa halas naplója, amit még gyermekkorában írt. Ebből pedig az derül ki, hogy kitartással minden sikerül.  Nagyon okos gyermekkönyvet írt Menyhért Anna, van benne valami eredendő jóság, amely azonban sosem éri el a giccshatárt. Ez egy kőkeményen 21. századi történet,úgy ,ahogy azt egy g

Az 1970-es évek végén a magyar irodalomtörténet új fordulatot vett. A korábban megszokott hurráoptimista próza helyett megjelentek azok a regények,melyek a kor társadalmi problémáiról szóltak,kendőzetlenül,de politikai felhangok nélkül. Részben ebbe a vonulatba illeszkedik Csák Gyula A legnagyobb sűrűség közepe című kisregénye is. Az 1979-ben megjelent könyv a szülő-gyermek viszony problémát tárgyalja,brutális őszinteséggel. A főhős,Sadeczky mérnök,egyre kevésbé bír alkoholista apjával. Az öreg nem akar állami intézetbe menni,viszont magát is egyre kevésbé képes ellátni,a nő pedig,aki vele,él,inkább csak a pénzég pazarolja. Sadeczky szerint apja nem volt jó apa,ezért aztán nem is veszi rossz néven,mikor felesége közli:nem szeretné,ha apósa odaköltözne hozzájuk. A patthelyzetet egy körzeti orvosnő oldja fel,aki legalább arra ráveszi a mérnököt,hogy együtt látogassák meg apját. Sadeczky eleinte csak azért tart a doktornővel,nehogy rossz gyermek képében tűnjön fel. Ám aztán apa és fia

Ez az ifjúsági regény az 1980-as években íródott és jelent meg magyarul is, ám olyan, mintha a 21.század terméke lenne. Christine Nöstlinger német írónő: Konzerv Konrád című könyvével tehát évtizedekkel megelőzte korát. Képzeld el (ja: te vagy a regényben szereplő felnőtt), hogy egy reggel kinyitod a lakásod ajtaját, és ott van a lábtörlőn egy csomag. Kibontod, és ott van benne egy fémalkatrészekből és valami furcsa anyagból készült gyermek-formájú valami. Olyan, mint egy robot, csak éppen nem tud semmit. először mit tennél? Próbálnál megszabadulni a kellemetlen tehertől. Aztán mégiscsak kibontanád. Aztán mégiscsak kipróbálnád, mit tud, mire tanítható. Aztán, ahogy egyre emberibbé válna az a csomag ( hiszen embertől, azaz Tőled tanul mindent), egyre inkább megszeretnéd. Végül kialakulna egy szülő- gyermek kapcsolat. Véleményem szerint Christine Nöstlinger az apaság metaforáját alkotta meg. Az apa is ilyen: először úgy néz a gyerekre, mint valami ufóra. Aztán szépen lassan formálni k

Ennek a könyvnek az ajánlóját két részre választom: 1. Minden keresztény szülőnek és jövendő szülőnek el kell olvasnia Elisabeth Elliot : Áldást örököltek című könyvét. Nagyon sok jó tanácsot kapunk belőle a családi imára, a gyermekek nevelésére ( beleértve a büntetést is, merthogy nem liberális keresztényekről van szó!),a keresztény közösségekbe való fokozatos szocializálásra, az iskolába való beillesztésre vonatkozólag. Nagyon tetszik az a mondat, hogy " az apa a család papja". Ez, véleményem szerint, pontosabban írja le az apa családban betöltött szerepét, mintha azt mondanám, hogy az apa a család szellemi vezetője. Mert nekünk, férfiaknak, nem árt beismernünk, hogy bizonyos dolgokhoz a nők jobban értenek... 2. Másfelől maga a könyv -bocsássanak meg ezért a Szerző és a Kiadó- sok esetben idegesítő. A családtörténeti rész leginkább az ősök, főként a nőnemű ősök, hosszú oldalakon keresztül történő  felmagasztalásából áll. Hibátlan anyák és apák, tökéletes otthonok, a ház

Mielőtt azt gondolná valaki, hogy Janet Lansbury könyve a neoliberális pedagógia egyik újabb " gyöngyszeme", ahol is azt bizonygatja egy szerző, hogy mindig a gyereknek van igaza- nos, nem. A Nincs rossz gyerek című könyv nem erről szól. Sokkal inkább a józan ész visszalopakodásáról a pedagógiába. Janet Lansbury arra tesz kísérletet, hogy a tipegő korú kisgyermekek szüleinek mutat konfliktuskezelő megoldásokat. Nem azáltal oldódik meg a konfliktus, hogy mindig igazat adunk a gyereknek, de nem is térünk vissza a 19. század fenyítős nevelési stílusához. Egyszerű, józan módin, a belátásra alapozva, önálló személyiségnek tekintve a gyermeket, oldunk meg olyan problémákat, mint pl. - a gyerek társaságban hisztizik - a gyerekkel egyszerűen nem lehet közlekedni az utcán - a gyerek nem eszik vagy nagyon válogat vagy dobálja az ételt - a gyerek mindenre nemet mond - a gyerek agresszív más gyerekekkel - a gyerek folyton felesel vagy éppen mindenre nemet mond - stb. Lansbury

Szabó Magda huszadik századi milliőben bonyolódó lélektani regénye a magyar prózairodalom igazi állócsillaga. A történet egy családról szól, ahol is a szülők is élik a maguk életét, meg az immár felnőtt lány is éli a maga életét. Iza, a lány, modern, sikeres ,míg a szülők tradicionális világszemléletűek. Az apa rákos beteg lesz, néhány hónap méltósággal viselt szenvedés után meghal. A lány tovább akar lépni, de az anyát fogságban tartja a múlt: nem tud, nem is akar elszakadni szeretett férje emlékétől. Azért Pilátus a könyv címe, mert azokról az emberekről és azoknak az embereknek szól, akik felismerték az igazságot, és mégis a hamis utat járják. Első megjelenése idején hatalmas visszhangot váltott ki a könyv, mert a legtöbb Olvasó azt a kérdést tette fel magának: kinek van itt igaza? Holott, ha mélyebben olvastak és gondolkodtak volna, eljutottak volna Szabó Magda igazságáig. Hogy itt, Magyarországon, mindig, mindenkinek igaza van. Hogy itt, Magyarországon, soha, senkinek nem lehet

Susan Wilson könyvét eredeti meseszövése emeli ki a romantikus regények áradatából. A Sorsfordító nyár főhőse Kiley, aki fiatalkorában egy tengerparti amerikai kisvárosban nőtt fel, fiúkkal barátkozott: Mack és Grainger voltak legjobb cimborái, akikkel együtt lógott, hajókázott, stb. Aztán egy éjszaka megtörtént a baj: a három tizenéves kissé elfeledkezett magáról, mindkét fiú lefeküdt a lánnyal. Megszületett Will, és Kiley nem tudta, ki az apa. Jó évtizeddel később Kileynak vissza kell térnie a városba, mert szülei el akarják adni házukat, betegségük miatt lányuk bonyolítja az üzletet. Mack és Grainger azonnal kiszúrják Willt. Lehet, hogy az én fiam?- kérdezik maguktól. Vajon milyen választ kapnak? Magyarul megjelent a Reader's Digest Válogatás könyvek sorozatban, 2005-ben. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ajánló Ha segíteni szeretnél a rászorulókon: hisz.hu