Könyvekről mindenkinek

 Louise Boije af Gennäs:Tetszhalál című könyve az Ellenállás-trilógia második kötete, de aki nem olvasta az elsőt, nem kell félnie: a kötet önmagában is érthető,kerek egészet alkot. Mielőtt elkezdnénk a rövid spoilert, hadd mondjam el:nagyon finom, lélektani érzékkel megírt regényről van szó,jómagam Georges Simenon hatását vélem felfedezni a műben. Ugyanakkor megvan benne a 21.század pörgése,dinamikája, a karakterek és a helyszínek is modernek, ízg-vérig maiak. Eredetisége a könyvnek, hogy fikció és valóság keveredik benne: a kitalált történetben valódi újságcikkek szerepelnek, nem pusztán illusztráció gyanánt, hanem fontos elemeként a sztorinak. Akkor lássuk is a spoilert! Sara hatalmas családi drámán ment keresztül, melynek során saját apjában is csalódnia kellett. Otthon pihen, lelkileg és fizikalag lábadozik,de érzi, hogy ez nem mehet így sokáig.Valamit cselekedni akar, mivel úgy érzi: nem kapott minden kérdésére megfelelő választ. Kissé felszínes de pozitív életszemléletű barátnőj

Közepes krimi, de izgalmasan van megírva, úgyhogy tipikus vonatra ajánlott könyv...William P. McGivern: A nagy leszámolás című könyvének főhőse Bannion nyomozó, aki jól megtermett fiú, 105 kilo, de aranyszíve és tündöklő esze van. A történet szerint öngyilkos lesz egy rendőrségi tisztviselő, ám a szeretője szerint idegenkezűség gyanúja forog fenn. Aztán a szerető is eltűnik, holttestét az autóút mellett találják kidobva. Vajon miért kellett meghalnia Lucynak, a naiv pincérnőnek, valóban öngyilkos lett-e a tisztviselő, és miért viselkedik olyan furcsán az áldozat felesége? Bannion nyomozó a politikai maffiával összefonódott rendőrségi vezetés tagjai között kezd el kutakodni. Jó kis könyv, megjárja.

Jómgam szeretem a krimit. A jó krimit. jó arról olvasni, hogy a bűn elkövetője lelepleződik. Ugyanakkor tudom, hogy a krimi a könyvek rulettje: vagy jó, vagy nagyon rossz. Aki krimit ír, a könyvek világának legnagyobb ragadozóját ingerli fel: a jószerencsét. Ezzel a könyvével Dan Brown nem volt szerencsés. A megtévesztés foka egyszerre akar lenni klasszikus kalandregény, thriller, politikai krimi, egzotikus krimi ( a történet egy része az Északi-sarkkörön játszódik), valamint szerelmesregény. Az eredmény: mindenből egy kicsi, aztán mégis semmise. Olvasunk amerikai politikai összeesküvésről, a NATO-ról, különös kincsleletről, tudományos szenzációról, szökésről, és persze erőszakról, erőszakról, és harmadszor is erőszakról. A kevesebb több lett volna, a halottakat illetően és a műfajt illetve tartalmi síkokat illetően is. Dan Brown annyi cselekményelemet zsúfolt bele párszáz oldalba, ami nagy írók egész életművéhez elegendő. Lehet, hogy a 21.században elmecsiszolódott fiatal olvasónak

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k

A cigányok sohasem váltak meghatározó, történelemformáló erővé. Mindig ott voltak a nagy események hátterében, a királyi udvarok legkevésbé méltatott rabszolgái között, a főúri birtokok legszélén, hogy legyen, aki ellátja a kovácsmesterséget. Viorel Achim: Cigányok a román történelemben című  könyve arra keresi a választ, hogy meglehetősen egyedi mivolta, viszonylagosan jelentős létszáma ellenére miért nem vált a cigányság történelemformáló erővé. Valahol ott lehet a magyarázat, hogy későn érkeztek. Amikor Havaselve és Moldva már a románok fennhatósága alatt állt, a cigányok csak akkor telepdtek le, s mivel tartott tőlük mindenki, jogfosztottá váltak. Mind román terülteken, mind pedig a Magyar Királysághoz tartozó Erdélyben pusztán csak rabszolgákl ehettek- de szívesen látott jövevények, ahogy Achim fogalmaz, mert szükség volt rájuk a háziiparban, a földeken ,vagy éppen a sóbányákban. A cigányok számára egyedüli kitörési lehetőséget az jelentett, ha összeházasodtak egy románnal. Gyerm

Germanus Gyula személyes megfigyelésen alapuló, ugyanakkor tudományos alaposságú könyve az indiai iszlám vallásról, annak híveiről. ez az Allah Akbar! Meggyőzően cáfolja az iszlám eleve erőszakosságáról vallott nézeteket- sokszor eszményítve a hindu vallást- szól az arabok és az indiaiak gazdasági-társadalmi-politikai berendezkedéséről. Megismerünk érdekes életutakat ( főként ottani értelmiségieket), képet kapunk a hétköznapokról. Rendkívül érdekes, tanulságos könyv. 1936-ban jelent meg, de sok megállapítása ma is érvényes. 

Mindig felvetődik a kérdés: ha egy politikai életben szerepet játszott ember könyvet ír, mennyi abban az önigazolás? Kőszeg Ferenc K. történetei című könyvében viszonylag kevés ilyesmit találunk, annál több viszont a pletyka. Ez azért szomorú, mert mikor Kőszeg Ferenc elkezd igazi íróként viselkedni, például a magánéleti tragédiák leírásakor, akkor viszont csodálatos szövegeket alkot. Ha összegezni kellene: egy egyenetlen színvonalú könyv a magyar rendszerváltás hőskorából. Amikor még hittünk.

Agatha Christie ezen műve csak az igazán fanatikus rajongóknak ajánlott. Szerintem a leggyengébb Christie-mű A frankfurti utas. Politikai felhangokkal telített, ugyanakkor sok esetben gyerekes, felszínes. Ha nem tudnám, hogy a Királynő írta, el sem hinném.

Mág Bertalan végre bebizonyítja, hogy tud írni. A Halál a síneken a Szerző első nem szocreál könyve. Jó kis krimi. A gyilkos meztelenül lefejezi a nőket aztán kiteszi a sínekre. A mozdonyvezetőknek pedig mindig lelkiismeret-furdalásuk támad. Fokozza a nehézségeket, hogy az egyik áldozat a helyi párttitkár felesége.A kisváros elitje mindent megtesz azért hogy a " pesti" nyomozócsoport munkáját akadályozza. S ami a könyv legfőbb tanulsága: a politikai elit mindig, mindenütt korrupt, aljas, és még annál is rosszabb.

A Magyarság útja a két világháború közötti magyar szélsőjobb politikai hetilapja volt. Matolcsy Mátyás volt a főszerkesztő. A tartalomból: Matolcsy Mátyás értékeli 1939-et- A modern háborúban minden a technikai felszereltségen múlik- Pálffy Fidél szerint a nemzeti szocializmus az egyetlen járható út- Sinka István: költöztünk című verse- A magyar erkölcs uralkodó vonásai a férfiasság és a keménység- Finnek a történelem viharában- Nemzeti szocialista képviselők bemutatása- A paraszti tehetségeket a nemzet szolgálatába kell állítani