Bejegyzések

nemzet címkéjű bejegyzések megjelenítése

Mesterházi Lajos:A hazafiság logikája

 Mesterházi Lajos gyakorlatilag végigélte a huszadik század borzalmait,végül feltétlen híve lett a Kádár-rendszernek. A hazafiság logikája című könyvét azoknak ajánljuk,akik kíváncsiak arra,hogyan is látta nemzet és történelem összefüggéseit egy,a szocializmus mellett elkötelezett magyar író. Hogyan is látta?A dualizmust a nagytőke és a nagyipar szövetségének ábrázolja,mely Európa legolcsóbb ipari munkaerejére (ez,sajnos,igaz) alapozva teremtett átmeneti gazdasági felvirágzást,hogy aztán az első világháborúval,mely az uralkodó osztályok érdekét szolgálta,mindent leromboljon. Károlyi Mihály,Mesterházi szerint,a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik,polgári forradalma egyszerre szolgálta a nemzeti és társadalmi haladást.  A Horthy-rendszer,a Szerző értelmezésében, Európa legreakciósabb rendszere volt, ahol a baloldali ellenzéket elnyomták. A Horthy-rendszer természetszerűleg vezetett 1944-1945.borzalmaihoz.  A második világháború utáni időszakot nem szabad úgy felosztani,hog

Németh László:Sámson

 Erről a könyvről- mára könyvritkaság lett-  a későbbiekben fogunk részletesebb recenziót írni. Most csak egy rövid vázlatot " terjesztenénk" a Kedves Látogatók elé. Az áldozat, mint prezentáció- ez Németh László drámájának fő témája. Németh László nem a teljes bibliai történetet viszi színpadra, hanem azt az eseménysort, amikor a fogságba esett Sámsont a filiszteusok felvonultatják, mint a rómaiak afféle diadalmeneten az elfogott és megtört barbár vezetőket. Sámson belenyugodva, sztoikusan várja a véget, míg a vezetők, azaz a győztesek annál nyugtalanabbak. A dráma csúcspontja véleményem szerint a Delilával való beszélgetés. A darab 1945-ben keletkezett, közvetlenül a második világháború után. Németh László már akkor látta, hogy Magyarország sok esetben erőszakos szovjet megszállása, a régi típusú polgári erőkkel való leszámolás semmi jót nem sejtet.  Ha történelmi parabolaként olvassuk a drámát, Sámson a magyar nemzet, Sámson levágott haja pedig mindaz az eszmei-kulturális

Gion Nándor:Kétéltűek a barlangban

Gion Nándor az egykori Jugoszlávia magyar irodalmának kiemelkedő, mondhatjuk azt is, vezető képviselője volt. Kétéltűek a barlangban című könyve az első regénye, 1968-ban jelent meg Újvidéken,s átütő sikert aratott. A regény cselekménye egyszerű, de nem mindennapi: nyolc fiatal összegyűlik egy barlangban, hogy értelmetlen dolgokról beszélgessenek. Ám hamarosan rá kell jönniük, hogy nem tudnak értelmetlen dolgokról beszélgetni, csak értelmesekről: szerelemről családról, nemzetről, fejlődésről, az egyénnek a társadalomban betöltött szerepéről, stb. Nagyot csalódnak a srácok, amiért képtelenek értelmetlen dolgokról beszélgetni. Tanulság, a 21. századi olvasó szemével: Az ember tehát az értelem fogságában van. Intellektusa megkötözi, nem engedi lelkét és szellemét szabadon szárnyalni. S mivel az intellektus fogságában vagyunk, éppen ezért a földi dolgok fogságában vagyunk. Nem lehetünk transzcendens lények, sőt, ha értelmünkön múlik, nem is gondolkodhatunk ilyen dolgokról szabadon. É

Hegedüs Géza:Az olvasás gyönyörűsége

Kár, hogy ez a könyv még a rendszerváltás előtt jelent meg, érdemes lenne átdolgozva újra kiadni. Hegedüs Géza arra vállalkozott, hogy rádiójátéka szereplőivel elbeszélteti, miért is olyan jó könyvet olvasni. Nem akárkik voltak a rádiójáték hangjai: Básti Lajos, Sinkovits Imre, Béres Ilona. Az olvasás gyönyörűsége könyvváltozatából az ő hangjuk hiányzik. De a tartalom így is gazdag. Megtudhatjuk, hány könyv van a világ nagy könyvtáraiban, hány könyvet képes egy ember elolvasni életében, hogyan kell hozzáfogni az olvasáshoz, szabad-e bűnügyi regényt vagy úgynevezett romantikus regényt olvasni, elvezet-e a krimi a komoly irodalomhoz, mi a funkciója az irodalomnak az ember személyiségfejlesztésében. Szó esik arról, hogy kihez szól az író:sajt nemzetéhez, vagy az egész emberiséghez. Érintik a fiktív beszélgetők az avantgarde problémáját is- miért és hogyan kell avantgarde szerzőket olvasni. Jó lenne mindezeket megértetni a mai tévé- és internetfüggő fiatalsággal is. Mert az elmélyült

Frank Herbert: A Dűne

Nem lenne teljes egy könyvajánló oldal, ha nem foglalkoznánk egy kissé minden idők egyik legnépszerűbb sci-fi-jével, Frank Herbert amerikai író-zseninek A Dűne című alkotásával. Ez a könyv a világ egyik legnagyobb és mai napig népszerű bestsellere. mégpedig azért, mert valós társadalmi problémákkal foglalkozik, melyek a 21. századi ember számára a mindennapi valóság részeivé váltak. Melyek ezek? - Korlátozottan hozzáférhető erőforrások - Nemzetek, társadalmi csoportok véres vetélkedése ezekért az erőforrásokért - Ember és a környezet kizsákmányolása - Társadalmi erőszak terjedése - Erkölcsi értékek relativista megkérdőjelezése - Politikai-gazdasági elit szellemi felhígulása, hozzá nem értése - Pszichés feszültségek: állandó rossz közérzet, folytonos elvágyódás, minden ok nélkül ránktörő melankólia - Családok széthullása, családtagok ellenségeskedése Satöbbi, mondhatnánk. Frank Herbert minderről okosan, szépen, és nem mellékesen: rendkívül izgalmasan ír. Azoknak is ajánljuk

Szablya Ilona:Vasfüggöny kölnivel. Magyarország 1942-1956

Szablya Ilona memoárja, a Vasfüggöny kölnivel, egyike azoknak a visszaemlékezés-köteteknek, melyek az egész nemzet történelemtudását gazdagíthatják. A Szerző gyermekkorától kezdve követi végig egy polgári egzisztenciával rendelkező család ( illatszergyártással foglalkoztak, innen a " Vasfüggöny kölnivel" cím) széthullását. Német megszállás a második világháború alatt, nyilasuralom, átmeneti fellélegzés a koalíciós idők alatt, aztán a gyászos 1951-es esztendő, a kitelepítések ideje, majd az 1956-os forradalomhoz vezető út. Mindez elképesztően személyesen, a Résztvevő tudásával, szinte napról napra, rendkívül plasztikus jelenetekben. Mert mi, akik nem mentünk, s valószínűleg soha nem is fogunk átmenni hasonló élményeken, honnan is tudhatnánk, milyen érzés 51 napot tölteni egy óvóhelyen, egyre fogyatkozó élelem- és ivóvízfejadag mellett? Az Olvasó szinte látja azt a koszt, érzi azt a büdösséget, ami ezeknek az embereknek az életét eluralta. S mégis: nem hiába mondják, hogy sze

Thierry Baudet: A határok jelentősége

Ha manapság a határokról hallunk, ezek a szavak jutnak eszünkbe: migráció, nemzetállam, nemzettudat. Thierry Baudet könyve, A határok jelentősége, arra tesz kísérletet, hogy megmagyarázza: miért is alakult ez így? A kísérlet sikerült, a holland újságíró átfogó képet ad Olvasóinak a 21.század talán legnagyobb problémaköréről: az államról. És mindazokról az erőkről, melyek az államot lebontani akarják. A könyv első fejezete az állam kialakulásának történetét tekinti át. Rámutat, hogy a modern állam egyrészt a középkori feudalizmus, másrészt az univerzalitásra törekvő egyház ellenében jött létre. A pápai állam soha nem mondott le arról, hogy világi uralkodókat irányítson, s az egész keresztény világ fejének tekintse magát, ideértve a világi dolgokat is. Baudet részletesen elemzi a külső és belső szuverenitás fogalmát, már itt utal arra, hogy napjainkban is vannak erők, melyek a szuverenitás aláásására törekszenek. Szól arról, hogyan alakultak ki a nemzetek, mi a viszonya nemzetnek és ál

Kosáry Domokos: Magyarország története

Ez a nem egészen 400 oldalas Magyarország története, 1943-ban, a második világháború kellős közepén jelent meg, s ebből sok dolog következheznék. De nem következik. Kosáry Domokos már fiatalon is rendkívül tárgyilagos, forrásfeldolgozáson, nem pedig politikai elvárásokon alapuló történelmet írt, az őstörténettől kezdve egészen az 1930-as évekig. Bizonyos megállapításait, mára túlhaladta az idő, mégis, valamilyen reprint-sorozatban érdemes lenne újra kiadni, mert számos tanulsággal szolgál az Olvasó számára. Ezek közül ismertetnék most néhányat: 1. A történelem nem eszkatalogikus. Nem tart valahonnan valahová, hanem a mindenkori emberi törekvések, gazdasági és társadalmi viszonyok mozgatják- legalábbis látszólag. Az isteni bevatkozások mibenléte és hogyanja az ember számára láthatatlan. 2. Kosáry ( 1943-ban) elfogadta a magyar nép finnugor származásának tanát. Ezzel akkoriban ár ellen úszott, ellentmondott a turáni és más egyéb eredetmondákra támaszkodó elméleteknek. Szidták is érte. 3