Könyvekről mindenkinek

 A rendkívül szellemes alcím (Útmutató azoknak, akik használják), már magában rejti, kiknek is ajánljuk ezt a könyvet. Az embereknek. Bill Bryson hihetelenül magas színvonalú ismeretterjesztő könyvet írt az emberi testről. Azoknak, akik bármilyen " embertudománnyal" foglalkoznak, szinte kötelező olvasmány. Nekünk, többieknek pedig sok-sok óra tanulás, álmodozás, gyönyörködés. Olyan adatok, információk találhatók e vastag könyv lapjain, amelyek közül egy-kettő még a hivatásos orvosokat is meglepi. Az alábbi könyvajánlóban rövid megjegyzéseket szeretnék fűzni a könyvhöz, hogy ezzel keltsem fel a Kedves Látogató figyelmét, s irányítsam őt a könyvesboltok, könyvtárak és antikváriumok furcsa világába. 1. Az alcímnél már kiemeltem, hogy szellemes. Bill Bryson egész könyve szellemes. Van ebben az újságíróból ismeretterjesztésre avanzsált úrban valami igazán bájos, eredeti humor. Tudományról viccesen- talán így jellemezhetnénk a könyv stílusát. Ezenkívül tetszik a Szerző témájához va

 Oláh János könyve az egyik legjobb munka, ami ebben a témában valaha is megjelent. Nagyon tág látókörű, ismeretelméletileg felépített, a klímagazdálkodásnak nemcsak szakmai-technikai-de társadalmi oldalát is tárgyalja. Kiemelt fontossággal kezeli azokat a témákat, természeti és társadalmi jelenségeket, melyekre Földünk változó klímája valamilyen formában is befolyást gyakorol. Még olyan, a klímagazdálkodás témájához csak igen lazán kapcsolódó olgokról is szó esik, mint a hipertér problémája, a féreglyukak létezése avagy nemlétezése, illetve a fénysebességnél nagyobb tempójú űrutazás- mert, s ez az igazán elképesztő, ezek a témák is kapcsolatba hozhatók a klímagazdálkodással.  A könyv mondanivalója, gondolatvilága öt vezérel köré épül fel, ezek egyúttal Oláh János művének alcímei is: - konzervatív környezetgatdálkodás - takarékos anyaggazdálkodás - helyi gazdálkodás - közösségintegrálás - bölcs fogyasztás Az első, bevezető fejezetekben a ASzerző tudományfelfogásáról, ismeretelméleti né

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk.  A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést. Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly király al

 Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész kitűnő könyve nem életrajzi szempontú feldolgozás,inkább Kosztolányi Dezső életmű vének nagyon alapos,tudományos,sok egyéni szempontot felvonultató feldolgozása. Megtudhatjuk,hogyan és miért dolgozta át Kosztolányi első verseskötetének,a Négy fal között című könyvnek anyagát. Képet kapunk arról,milyen hatással voltak Kosztolányira a francia parnasszisták, aztán Mallarmé,Rimbaud,Verlaine és a kor többi francia költőzsenije. Valóban versfüzérekbe,azaz ciklusokba akarta rendezni minden versét Kosztolányi?Szegedy-Maszák nagyon alaposan elemzi Kosztolányi és Csáth Géza munkásságának egymáshoz való viszonyát. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott a lélekelemzés Kosztolányi prózaírói munkasságában. Részletes elemzést kapunk Kosztolányi újságírói munkásságáról,annak sokszor kínos részleteiről is,őszinte,de nem szenzációhajhász,korrekt hangnemben. Azt is megtudjuk,hogyan vélekedett Kosztolányi történetírás és irodalom kapcsolatáról,s ezen nézetek hogyan

Révész Imre 1924-ben, Debrecenben jelentette meg A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása című művét. Ez egy értekezés, mely igen átfogó, széleskörű. jó problémaérzékkel festi le az egyháztörténészek szakmai dilemmáit- ezáltal pedig túlnő szűkebb diszciplinája határain. Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?                        2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist? 1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét. Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyan

Várnai László könyvében Mao Ce-tung pályafutásán keresztül, elbeszéli Kína 20.századi történelmét, a Kuomintang-KKP korszaktól kezdve a Nagy Ugráson át a Kulturális Forradalomig. Az a tragédia az egészben, hogy az egész egy tragédia. Maonak gyakorlatilag egyetlen társadalom-jobbító kísérlete sem sikerült, a Maoisták útja voltaképpen a gazdasági, történelmi és politikai zsákutca. Várnai László könyve nagyon alaposan, szinte mondatról mondatra, elítéli Mao Ce-tungot. Hatalomvágyó, önkényeskedő, gyilkos, utópisztikus, antimarxista, szovjetellenes. Csakhogy Szerzőnk a hangsúlyt erősen az utóbbi kettőre helyezi. Várnai szerint nem azért gazember Mao, mert kivégeztetett több millió embert, hanem azért mert letért a marxista-leninista útról és ellentmondott a Komintern tanácsainak, az azóta élő legendává nemesült bolgár Dimitrov elvtárssal pedig kétszínűen viselkedett. Nem azért volt rossz dolog a kulturális forradalom, mert sok ember belehalt, hanem azért, mert akadályozta a szocialista t

A könyv alcíme: Életmű-fogadtatás-utókor 1913-2006. Nincs rá lehetőség, hogy ezt a jelentős monográfiát teljes terjedelmében feldolgozzuk. Monostori Imre mérföldkőnek számító könyvéből inkább csak néhány jellemzőt emelnénk ki. Az első: Szekfű Gyula minden vitán felül tehetséges történetíró volt.A politikai-erkölcsi megítélés nem befolyásolhatja Szekfű szakmai teljesítményének elismerését. A török kor, a barokk, a 19.század történelmi emlékezetét híven őrizve, a forrásokat magas szintű szakmai felkészültséggel kezelve írta műveit Szekfű Gyula. Amely művek- és ez a második, amit feltétlenül el kell mondanunk Szekfűről- nem mindig sikerültek. A " változó idők" nem egy esetben túl erős hatást gyakoroltak erre a monumentális történetírói életműre. Szekfű túlzottan gyakran esett bele abba a hibába, hogy tanítani akart, példát keresni a történelemben bizonyos tézisekre. Ez pedig mindig oda vezet, hogy a fellelt példák örökösen "ideiglenes használatúak" maradnak. Ami pedi

Müller Rolf könyve hiánypótló a magyar könyvpiacon. Nem készült még ugyanis átfogó monográfia az ÁVH rettegett vezetőjének életéről. Az erőszak neve: Péter Gábor című kötetből megtudhatjuk, hogyan vált egy újfehértói szabómesterből Magyarország egyik legveszedelmesebb embere, Rákosi Mátyás rendszerének elvtelen kiszolgálója. Péter Gábor életének talán legnagyobb rejtélye a "miért"?  Miért vállalja fel valaki ezt a szerepet? Hiszen Péter Gábornak illúziói nem lehettek, tisztában volt azzal, hogy mennyibe nézi őt a magyar közvélemény. Azzal is tisztában kellett legyen, hogy fizikai és politikai léte gyakorlatilag Rákosi Mátyástól függ. És mégis bevállalta...Müller Rolf könyve nemcsak száraz tényeket sorol, de a miértekre is választ keres. És talál. ( Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2017.)

Ez a téma van annyira izgalmas és érdekfeszítő, hogy egy tanulmánynál többet, pl. egy monográfiát is megérdemelt volna. Dr. Adorján Imre könyvében bámulatosan jó érzékkel nyúl ehhez a kényes témához. Összeegyeztethető-e a génsebészet tudománya a keresztény vallás alapelveivel? Hogyan vélekednek a keresztények a klónozásról? Egyáltalán: milyen szerepet játszik Isten a teremtésben és az élővilág működésének fenntartásában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Szerző... ...és nem találja meg. Nagyon korrektül leírja mind a kreacionista, mind az evolucionista álláspontot, de ő maga nem választ közülük, a döntést az Olvasóra bízza. Kérdés, hogy az Olvasó előképzettsége mely irányba tolja el a választást. És persze az is kérdés, kell-e választani. 

A " Szuetyin" néven emlegetett könyv fogalomnak számít sakk-körökben. voltaképpen egy kétkötetes megnyitáselméleti műről van szó, mely jól példázza: az információrobbanás korában nem lehet azt a hatalmas adathalmazt, amit megnyitásoknak nevezünk, két rövid kötetben összefoglalni. A Szuetyin mára teljesen elavul- legalábbis azok számára, akik mindig a legfrissebb, legaktuálisabb információkat szeretnék kapni.  Ugyanakkor mégis tanulmányozásra ajánlott, mert nagyon jól megjelenik bennük a megnyitás szelleme, az " eszme", ahogy régiesen mondják. A fővonalat mindenki megérti. A konkrét lépések azóta sokat változtak, mindenképp egy aktuálisabb megnyitási monográfiát kell használni.