Bejegyzések

Finnország címkéjű bejegyzések megjelenítése

Jared Diamond:Zűrzavar

 A könyv alcíme:Hogyan kezelik a nemzetek a válságot és a változást? Jared Diamond, a világhírű biológus, rendhagyó történelemkönyvet írt. Arra volt kíváncsi, hogy az egyén életében alkalmazott, a modern pszichológia által javasolt válságkezelési technikák működnek-e a nemzetek életében. Milyen technikákra, módszerekre gondolunk? A krízis felismerése, a személyes felelősség elismerése, a kerítésépítés (a megoldandó problémák elhatárolása), segítségkérés, példakövetés, énerő, őszinte önértékelés, tapasztalatok felhasználása, türelem, rugalmas személyiség, egyéni alapértékek, szabadulás a személyes korlátozó tényezőktől. Ez az 12 tényező, amelyet Diamond megpróbált felkutatni, amikor egyes nemzetek válságkezelésével foglalkozott.  Mindettől függetlenül az egyes fejezetek önmagában is eléggé értékesek, a nagyközönsgé számára sok új információt hordozmak, ráadásul kiválóan, könnyen értetők, úgyhogy aki esetleg nem ért egyet a pszichológia~történelem koncepcióval, az egyszerűen olvassa el a

Polónyi István:Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21.század közepén

 Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország

Sz.Kiss János(szerk.):A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa

 Nagyon érdekes forrásmunka az SZ.Kiss János által szerkesztett kiadvány azoknak a történészeknek,akik Magyarország,közelebbről a Kádár-korszak történetét tanulmányozzák. Ebben a kis könyvajánlóban recenzens azt venné sorra,történészként mire is figyelt fel a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI.Kongresszusa kapcsán. 1. Hatalmas megaszervezet volt a KISZ,1985-ben több,mint 800 000 tagot számlált. 2. A tagság nagy része a 8 osztályt végezte el,tehát középiskolás volt,az egyetemi és főiskolai hallgatók számaránya 10 százalék. 3. Mi itt,21.századi demokráciánkban,szeretjük azt hinni,hogy a hidegháború idején a mindenkori hatalom képviselőiből hiányzott az önkritika. Ehhez képest a kiadvány meglehetősen önkritikus. Szól az egyre növekvő érdektelenségről,a szórakozás túlzott előtérbe helyezéséről. Egy rövidke mondatban még egy KISZ-hez kötődő cég pénzügyi szabálytalanságairól is szólnak. Tehát az,hogy nem lehetett a hibákról beszélni,1986-ban már nem volt igaz.  4. Tevékenységében is igy

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalitás

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti