Könyvekről mindenkinek

 Michael Crichton amerikai író neve sokak számára lehet ismerős. Akkor kapta fel nevét a világ, amikor Steven Spielberg Jurassic Park címen filmet készített Crichton regényéből, nem mellesleg a film fogatókönyvét maga Crichton írta. Persze, írt ő mást is, például van egy kitűnő trilógiája, az Androméda-trilógia. Csak mellékesen említeném meg, hogy Crichton valószínűleg a legképzettebb amerikai bestseller-író:a bostoni egyetem irodalom szakán kitűnően végezni nem akármi.  Mielőtt hozzá kezdenék a Ködsárkányok című könyvről szóló spoiler írásához, szólni kell egy botrányról. A magyar kiadás címlapján ugyanis egy meglehetősen gusztustalan dinoszaurusz látható ( a grtafikus, gondolom, a Jurassic-park nyomán készítette), holott a könyv tartalmának a világon semmi köze a dínókhoz. Marketing, vagy a grafikus tévedése? hát, ezen azóta is vitatkozik a mgyar könyvszakma. Mindenesetre a könyv jó, érdemes elolvasni.  Szólnunk kell a regény sajátos műfajáról. Fiktív történelemről, valós alapokon ny

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is.  Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán ál

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

 Stanley Ellin (1916-1986) amerikai író a felesége unszolására kezdett írni, de nem bánta meg, szinte valamennyi könyve bestsellerré vált. Kártyavár című könyve szépiordalmi igényességű krimi.Van persze bűntény- sőt: bűntények- de a regény mondanivalója alaposan túlmutat magán a cselekményen. Társadalomról, pszichológiáról is szól a Szerző, igen mély érzékkel, empátiával. Közlünk ugyan egy rövid spoilert- amint azt ebben a könyvajánlóban már megszokhatták-, de előre leszögezem:ez csak cselekményleírás, a mögöttes kis dolgokra, amitől irodalom az irodalom, a Kedves Látogató csak a könyv elolvasása után döbben rá.  Nem derül ki azonnal, miért, de a könyv a tarot-kártya figuráinak és azok jelentéseinek leírásával indul. Aztán már benne is vagyunk a forgatagos cselekményben, amely a huszadik század második felében játszódik, a francia fővárosban,Párizsban. Reno, a tehetséges, de profi társaihoz viszonyítva bizony lassúkezű amerikai bokszoló, miután sportpályafutásától- számottevő eredmény,

Ken Follett nagyívű regénytrilógiájának (Évszázad-trilógia) nagyszerű első kötete A titánok bukása. A titán szó itt kétféle értelemben is értendő: egyrészt az első világháború a tönk szélére sodorta Európát ( a győztes hatalmakat is), és a történelem fogaskereke másképp forgott: az USA vette át Európától a vezető szerepet. A régi titánok tehát elbuktak- tegyük hozzá, az USA fölényét a második világháború csak fokozza majd. A titánok bukása nagyszerűen jeleníti meg a polgári kor dekadenciába hajló, a felszín alatt mindig forrongó társadalmát. A brit arisztokrácia feleslegesnek érzi magát, alig várja a háborút, hogy bizonyíthassa királya iránti hűségét. Mindemellett léha, sokszor otromba, hiányzik belőle a keresztény együttérzésnek még a szikrája is. Lelkiismeret-furdalását sokszor hazug ideológiákkal kendőzi. A walesi bányászok világa ugyanolyan zárt, mint az arisztokratáké, borzalmas a nyomor, a gyerekeket már 13 éves korban leküldik a bánya mélyére. A kiszolgáltatottság teljes, még

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k