Könyvekről mindenkinek

 Ennek a kitűnő könyvnek legfőbb mondanivalója az, hogy hány- és hányféleképpen próbálnak az egyes települések úrrá lenni a egyre fenyegetőbb klíma-problémán/válságon/fenyegető katasztrófán, többféle narratíva terjedt el. A Klímabarát települések című könyvben olvasható tanulmányokból, konferencia-előadásokból, közölt dokumentumokból kiderül, hogy minden városnak, községnek más-más problémákkal kell megküzdenie. Van, ahol már felismerték, hogy a gyalogos forgalom növelésében érdekelt vállalkozások jó partnerei lehetnek az önkormányzatoknak, van, ahol ez a felismerés még várat magára. Az észak-angliai Newcastle célul tűzte ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenti a károsnayag-kibocsátást, s jó úton is halad, hogy célját elérje.  Persze, rengeteg olyan gátló tényező akad, mind Magyarországon, mind világszerte, amely akadályozza a településeket a klímapolitika megvalósításában. Szerző nagyszerű érzékkel a fejletlen társadalmi szerkezetet teszi ezek közül az első helyre. Hiszen amely tele

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt.  Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka.  Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisv

 Akit érdekel az ökofilozófia, az ökopolitika- mélyebben a napi pártpolitikai megközelítésnél- az ezzel a könyvvel kezdje! Lányi András mesterien összefoglalja, mint értünk a 21. században ökofilozófián, ökológián, ökopolitikán, kik azok a ökológusok, s mi az álláspontjuk egyes kérdésekben. Ahogy azt már sejteni lehet, a mozgalom- ha annak nevezzük- nem minden kérdésben egységes.  Megtudhatjuk, hogyan alakult ki Európában az ökológiai szemlélet, kik azok a környezetvédők, mi a különbség állatvédő és természetvédő között, lehet-e holisztikus szemlélettel közelíteni a környezetvédelemhez. Lányi András részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miért vált visszafordíthatatlanná a bolygónkat sajnos egyre inkább eluraló környezeti katasztrófa. Szerző szerint azért, mert a fejlett világ liberális alapon álló elitjei egyfolytában a gazdasági növekedést tartották szem előtt. Holott véges erőforrásból nem lehet a végtelenségig növekedni. Lányi szerint a folyamatos növekedésalapú, mesterség

 Chris Alden könyvét ajánljuk külpolitikai szakértőknek,újságíróknak éppúgy,mint tórténészeknek,gazdasági szakembereknek,vagy éppen sinológusoknak netán fõldrajzosoknak. Nagyon "egzotikus",Magyarországon ritkán emlegetett témáról szól kitűnően a Kína az afrikai kontinensen c.könyv. A 2000-es években a kínai gazdaság elképsztő növekedést produkált. Ez a növekedés azzal járt együtt,hogy az egyre gyarapodó tőkének és árumennyiségnek piacot kellett szerezni. Az egyik új piac pedig Afrika lett.  Chris Alden könyvéből megtudhatjuk,milyen szerepet játszott Kína a szudáni konfliktusban,s hogy igazak-e azok a vádak,melyek szerint Szudán épp a kínai befektetők érdekei miatt szakadt ketté. Áttekintést kapunk arról,hogyan viszonyult Ķína azokhoz a diktátorokhoz,akiket-és ezzel együtt országukat-Európa és Amerika már nemkívánatos üzleti partnernek minősített. Megismerünk sikertörténeteket,olyan eseteket,mikor a kínai tőke megjelenése számottevő fejlődést eredményezett. Chris Alden ebből a

 Nicholas Evans könyve emberek és állatok olykor rendkívül bonyolult viszonyáról szól. A csapda című könyvet a természetrajongóknak,környezetvédelem iránt érdeklődőknek ajánljuk elsősorban. A történet Montana amerikai államban játszódik. Itt a farkasok már a 19.században kipusztultak,legalábbis mindenki úgy hitte. A szövetségi kormányzat ezért visszatelepítési programot indított. Nincs is ezzel semmi baj,egészen addig,míg az állatok túl nem szaporodtak. Egy napon egy fekete farkas lejött a hegyekből,egészen Hope faluig. Majdnem megevett egy csecsemőt,akinek életét a család önfeláldozó labrador kutyája mentette meg. Aztán több borjútetemet is találnak,melyet szintén a farkasok ejtettek el.  A helyi birtokosok,élen Buck Calderrel,követelik,hogy a szövetségi kormányzat emberei irtsák ki a farkasokat. Az állatvédők pedig a farkas-populáció megmentését várják el a szövetségiektől. A farkas-kérdésből politikai kérdés lesz. Vajon sikerül-e mindkét fél számára kielégítő megoldást találni?És va

 Kollár Árpád új könyve,a Mire jó egy lyukas zacskó?,a japán eredetű papírszínház,azaz a kamishibai,eszközét veti be a legkisebbek környezeti nevelése érdekében. Az elegánsan,kissé szürreálisan illusztrált mesekönyvet már 4 éves kortól ajánlja a CSIMOTA Könyvkiadó. Mesélni pedig, mint mint mindig,egyszerű. A szülő vagy az óvónéni szemben leül a gyerekekkel,és a képek, valamint a hátul levő szöveg alapján kikeríthet egy történetet környezetvédekemről,hulladék-újrahasznosításról. S hogy Kollár Árpád szerint mire is jó egy lyukas papírzacskó? Sokmindenre. A csíkos macska pl. ejtőernyőt készít belőle. A fiú bevásárlószatyrot. A fiatal lány pedig divatos táskát. Ezen a ponton akár feladatot is adhatunk az ovisoknak:szerintük mit lehet készíteni lyukas zacskóból? Szerintem elképesztő válaszokat fogunk kapni. Kollár Árpád könyvét minden ovisnak,óvónéninek és szülőnek szívből ajánljuk.  CSIMOTA Gyermekkönyvkiadó,2020. A kitűnő illusztrációkat készítette Szimonedesz Hajnalka.

Jonathan Franzen amerikai regény- és esszéíró ( magyarul megjelent könyvei közül véleményem szerint A huszonhetedik város a legjobb) A világ végének vége című könyvében környezetvédelmi problémákról, azon belül is a klímaváltozásról elmélkedik. A könnyed hangvételű, mégis, informatív és torzításmentes esszék fő mondanivalója a következő: 1. Globális felmelegedés van, klímaváltozás van, a problémákat tagadó jobboldaliak ( Donald Trump amerikai elnök név szerint is megemlítve) tévednek vagy hazudnak. 2. A baloldali környezetvédő mozgalmak ugyanakkor hajlamosak a probléma túlhangsúlyozására, kizárólagossá tételére, ennek kapcsán pedig értékpreferenciák felállítására: akinek nem a klímaváltozás a legfőbb szívügye, az fasiszta. Franzen mélyen elítéli ezt a hozzáállást. 3. A klímaváltozás befejezett tény. Az emberiség túljutott azon a ponton, hogy visszafordíthatná a változásokat.  Annyit tehetünk, hogy enyhítjük a károkat, illetve, hogy a károsodott ökoszisztémákat megpróbáljuk új alapo