Könyvekről mindenkinek

 Ez a könyv, kiváló tanulmánykötet, 2007-ben jelent meg a magyar gazdaság-és társadalomföldrjazi kutatás egyik vezető személyiségének, Dr.Becsei József professzornak 70. születésnapja tiszteletére. A kötetben közölt tanulmányok rnedkívül sokoldalúak, az infrastruktúra 21.századi helyzetétől a magyar települések demográfiájának alakulásától az adalékanyagoktól mentes, egészséges táplálkozásig. Jelen könyvajánlóban nem áll módomban minden itt közölt tanulmányról külön-külön írni, csupán arra vállalkozhatok, hogy A társadalmi földrajz világaiból, eből a több, mint 500 oldalas laudációból, néhány mondatban bemutatok néhány nagyon érdekes és a könyv megjelenése óta aktuális tanulmányt.  Itt van mindjárt Abonyiné Palotás Jolán:Magyarország infrastrukturális fejlődésének néhány sajátossága című írása. Szerző, nagyon korszerűen, az infrastruktúra fogalmát átfogóan, komplexen értelmezi. A 19.oldalon található, Magyarország rendszerváltozás utáni infrastrukturális fejlődésének főbb indikátorai c

Majtényi György : Egy forint a krumplis lángos című könyvében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy egy történelmi esszégyűjteményben bemutatja mindazt, amit nekünk, 21. századiaknak, a Kádár-kor társadalmáról tudni lehet és érdemes. A magyar embereket a történelmi jelenségek, korszakok közül a Kádár-rendszer foglalkoztatja leginkább. Nagyon jó választás volt a esszé, mint műfaj, hiszen annyira szerteágazó, óriási szakirodalommal megáldott-megvert a téma, hogy csak egy hatalmas, többkötetes monográfia fedne le minden igényt. A lazább szerkesztésű esszé viszont kijelöl csomópontokat, további kutatásra ösztönöz.  Egy ilyen rövid könyvajánlóban elég nehéz komplex módon ismertetni egy efféle- mondjuk el: kiválóan sikerült-  könyvet, inkább azt írnám le, miért is tetszik nekem annyira Majtényi György műve.( Kihagynám azt, amit hiányolok belőle: a más szocialista országokkal való összevetés hiányát. Merthogy állítólag a legvidámabb barakk voltunk, meg a gulyáskommunizmus megalkotói.) 1. Köz

Fred Pearce: Népcsuszamlás c. könyve nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy eligazítja az Olvasót a 21.század demográfiai válságainak megértésében. E kitűzött célt Fred Pearce nagyrészt el is érte, nézeteivel, megállapításaival jórészt egyetérthetünk, kivéve talán egy témát: a migrációt illetően. Szerző sajnálatos, de visszafordíthatatlan jelenségnek tartja a migrációt, mi, magyar Olvasók ennél jóval optimistábban viszonyulunk a dologhoz: szerintünk a migráció igenis visszafordítható. Ám a tárgyalt részt-témákat a jó tollú Szerző nagyon adatgazdagon, objektíven tárgyalja. Mi a közös az eugenikában és a fogamzásgátlásban? Hogyan járult hozzá Kína népességrobbanása a gazdaság fejlődéséhez- vagy épp ellenkezőleg, pont a népességrobbanás akadályozza a további fejlődést? Mi az oka Nyugat-Európa demográfiai hanyatlásának? Miért terjedt el bizonyos országokban az egykézés? Az egyházak miért veszítették el a családok feletti szellemi hatalmukat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat válasz

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

Demográfiailag lebutított korunkban, amikor mindenki egy gyermeket akar, vagy még annyit sem, Szávai Ilona könyve üdítőleg hat. Nem azért, mert dierektben rá akar beszélni a családalapításra és gyermekvállalásra, hanem azért, mert nem akar lebeszélni róla. Indirektben sem. Ráadásul az Egyke című könyvnek elég jelentős szakmai pozitívumai is vannak, értem ezalatt, hogy mint könyv is élvezhető, elgondolkodtató. Azért mert: - Nem akarja az egyke-jelenséget, mint magyar sorstragédiát bemutatni. Az egész 21.századi világban egykéznek, meg szingliznek. - Nem ítél személyeket, elítéli viszont az általa tárgyalt jelenséget. - Magát az érintetteket, azaz a gyermekeket is megkérdezi. Elvégre róluk is szól a történet. Lenyűgöző a könyv végén közzétett kérdőíves felmérés. A városi egykék mindenben rosszul teljesítenek. - Az egész könyvről mondható: nem célja, hogy depresszióba kergesse az egykés szülőket. Inkább magyaráz, sejtet, oktat. Hasznos. Ajánljuk szülőknek, gyerekeknek, az egész c

A The Economist stábja, Andrea Burgess és társai, nagyon jó kis statisztikai kiadványt állítottak össze a globális helyzetről. A statisztika jó, a statisztika kell, mert a számok vezetnek el bennünket a valósághoz, nem pedig a manipulált vélemények és régesrég bukott ideológiák új köntösbe öltöztetése. A világ számokban 2013. című kötet tragikus képet fest Európa demográfiai jövőjéről. A leggyorsabban növekvő népességű országok sorában nincs egyetlen európai sem- az első 50 között!! Az afrikai, ázsiai, főleg iszlám népességű országokban viszont szépen, egyenletesen nő a népesség, ki lehet találni, hogy ennek mi lesz a következménye...Illetve. már mi a következménye. Európa más területeken is tragikus helyzetben van. Nézzük például az " Oktatási kiadások a GDP %-ában című táblázatot! Meglepő rangsor: 1. Kelet- Timor,ahol a GDP 14 százalékát költik oktatásra, ők tudják, mi a jó 2. Kuba 3. Lesotho ( Dél-Afrikában van) 4. Burundi  5. Moldova 6. Maldív-szigetek 7. Dzsibuti 8. Namíbia

A Hetek Magyarország legjobb hetilapja-jelenleg. Összehasonlítatlanul kisebb költségvetéssel dolgozik, mint a nagy médiamogulok, mégis, értékrendje és színvonala alapján a legfontosabb és legpontosabb lapnak nevezhetjük, mely a mai magyar médiapiacon jelen van. Vegyük például minden sajtótermék alfáját és ómegáját, az értékrendet! A legtöbb magyar lapnak egyetlen értékrendje a hirdetési bevétel. no meg az egyéb, ki tudja, honnan származó bevétel...A Hetek más, ők mérsékelt konzervatív irányzatot követnek, szólnak a 2017.június 2-i számban  Európa demográfiájáról( milyen messze van Magyarország is a szükséges 2,1 -es termékenységi rátától...), a kereszténységnek a világra gyakorolt hatásáról, az Öböl-monarchiákban tapasztalható emberi jogsértésekről. Ahogy a nagykönyvben meg van írva: tájékoztatnak, és kulturált módon véleményt formálnak. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek. És persze gratulálni az alkotóknak.