Bejegyzések

marxista címkéjű bejegyzések megjelenítése

Kornis Pál:Tanúként jelentkezem

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na

Amartya Sen:Az igazságosság eszméje

 Amartya Sen indiai származású, Amerikában és Angliában élő filozófus, közgazdász. Az igazságosság eszméje című könyve a 21.század tudományos bestsellere, Magyarországon és külföldön egyaránt. Nincs arra mód egy ilyen rövid könyvajánlóban, hogy a közel 600 oldalas művet elejétől a végégi bemutassuk, inkább csak néhány gondolati csomópontra hívnánk fel a figyelmet.  Nagyon érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen mi az " igazságos"? A különböző filozófia talajon álló emberek mást és mást tekintenek igazságosnak. Egy marxista szerint igazságos társadalom az, ahol az emberek mindegyike nagyjából egyenlő mértékben birtokolja a termlőeszközöket, és kap lehetőséget arra, hogy a megtermelt javakat élvezze. Egy liberális világnézetű ember szerint az az igazságos világ, ahol mindenki képességeinek és teljesítményeinek arányában élvezi a javakat. Egy konzervaítív ember szerint a teljesítményelv jó dolog, de azért külöböző intézményeknek- állam, egyház- igenis bele kell avatkozni a dolgok me

Scott Burchill-Andrew Linklater(szerk.):A nemzetközi kapcsolatok elméletei

 Valamikor az első világháború után,angolszász nyelvterületen,megszületett a nemzetközi kapcsolatok nevű tudomány. Az új diszcíplina művelői arra keresték a választ,hogyan lehetne az államok közötti kapcsolatok fejlesztésével elkerülni egy újabb háborút. Ahogy teltek az évek,évtizedek,a nemzetközi kapcsolatok kutatói új és új vizsgálódási területeket találtak. Egyetemi tanszékek létesültek,doktori programok indultak. A nemzetközi kapcsolatok tudománya terebélyesedett. Ahogy egyre szerteágazóbbá vált,úgy nyilvánvaló lett az,hogy a különböző iskolák,műhelyek más-más elméleti alapokról közelítenek tárgyukhoz. Ezeket az elméleti alapokat foglalja össze Scott Burchill és Andrew Linklater kitűnő könyve,A nemzetközi kapcsolatok elmélete. Egyáltalán:van-e a Nemzetközi Kapcsolatoknak (a tudomány nevét a Szerzők következetesen nagybetűvel írják)elmélete,s ha van,akkor mi szükség rá?Miből kell,hogy kiinduljon egy ilyen elmélet:abból a Hobbes által kimunkált tézisből,miszerint az emberek ahogy van

Nyikolaj Bergyajev:Önmegismerés

 Nyikolaj Bergyajev a 20.század egyik legellentmondásosabb filozófusa. Orosz arisztokrata családból származik,kapcsolatba került marxistákkal,keresztényekkel,a hivatalos egyházat elítélő keresztényekkel,anarchistákkal. Éppen ezért a Bergyajev munkásságával foglalkozók próbálták őt a legkülönbözőbb dobozokba belehelyezni. Anarchista,marxista,szociáldemokrata,keresztény-egyik besorolás sem bizonyult helyénvalónak.  Hogy miért,az kiderül az Önmegismerés című könyvből. Ez egy afféle filozófiai önéletrajz,melyben Nyikolaj Bergyajev saját szellemi útjának főbb állomásait rajzolja meg,igen érthető és élvezetes stílusban. Bergyajev perszonalista filozófus. Hogy ez mit jelent konkrétan az ő esetében,ezt az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A perszonalizmus szerint minden megismerés legfőbb tárgya a megismerő,azaz a személy. Minden,a külvilágból érkező inger,ismeret,stb áthalad az egyénen,ezért megváltozik. 2. Az előzőekből következik,hogy nincs abszolút objektív dolog. Nem tekinthet el az egyé

Szerdahelyi István:Esztétika,kritika, közízlés

 Szerdahelyi István:Esztétika,kritika,közízlés c.könyve 1985-ben jelent meg,a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ebből talán már kitalálhatták a Kedves Látogatók,hogy itt bizony egy marxista szellemű esztétikai műről van szó,a Kádár-korszak szellemében a marxizmus sokféle megjelenési módjáról szólva-de mindeközben egyre gondolva... Nekünk,21.századi Olvasóknak mi lehet érdekes Szerdahelyi István könyvéből? Elég sok. Ott van pl. Németh László tanügyi elképzeléseiről szóló szövegrész,amit a Szerző elemez. Nem ártana megfogadnunk néhány dolgot Németh László tanácsaiból. Aztán:ma is időszerű Szerdahelyi István azon törekvése,miszerint a kritika nem egyenlő a szigorú,de valójában ideológiai premisszáknak megfelelő kritizálással,vagy éppen egyes alkotók és műveik égbe emelésével. Már az Esztétika,kritika,közízlés megjelenésekor érezhető volt a kultúra iránti érdektelenség. Napjainkra ez felerősödött.  Leghelyesebb az efféle könyveket úgy olvasni,mint egy történelmi-kultúrtörténeti folyamat rés

Sánta Ilona(szerk.):Politikuspályák

 A Társadalmi Szemle című folyóirat 1982-83-ban cikksorozatot közölt a 20.század szerintük legfontosabb magyar politikusainak életéről, pályájáról. Ezt a cikksorozatot adta ki könyvben 1984-ben a Kossuth Könyvkiadó, Sánta Ilona szerkesztésében. Milyen is ez a könyv, milyen is volt az a kor, amelyben megjelent? 1984:még tart a kommunizmus, még nincs peresztrojka, nincs glaznoszty, de azért a levegő már kicsit tisztul, a szellemi és képletes bilincsek oldódnak. A Politikuspályák alapvetően marxista szemléletű mű, éppen ezért minden rosszat, ami történt Magyarországgal, vagy a fasizmusnak, vagy a marxizmus eltorzulásának tudnak be. Rákosi Mátyás éppenúgy eltorzult marxista- érdemeinek elismerése mellett- mint Révai József, akinek nem szólnak a kultúrpolitikában felvillantott rendcsináló politikájáról, szólnak viszont arról a fantasztikus elméleti munkáról, amit Adyval, József Attilával kapcsolatban kifejtett, illetve ódákat zeng Szerző a népfrontpolitikáról, melynek érdekében Révai annyir

Szélpál Árpád:Tüntetés

Amikor Kassák Lajos a 20. század elején megindította progresszív avantgarde folyóiratait, szinte azonnal kiformálódott ezek körül egy belső kör, egy mag, mely formájában és tartalmában is meg akarta újítani a tradicionális magyar poézist. Szélpál Árpád ennek a magnak volt tagja, fiatal volt és lázadó, élete egy szakaszában pedig szélsőbaloldali, ezt amúgy Kassák nem nézte jó szemmel. A Tüntetés című könyv, vékonyka verseskötet, 1918-ban jelent meg. Mivel akkoriban az emberek mással voltak elfoglalva, például tüntettek, Szélpál Árpád versei nem keltettek nagy visszhangot. A polgár, aki olvasta a könyvet, felháborodottan dobta félre, ugyanis: - baloldali volt - tele volt expresszionista avantgarde költeményekkel - a lendület, a dinamika, olykor átcsúszott az erőszak istenítésébe, ami igenis elítélendő, még akkor is, ha költő teszi - reménykedett a forradalomban- ez utóbb szinte halálos bűnnek minősült - néha marxista volt, néha szimplán ateista, olykor racionalista Tehát: fiatal

Várnai László: A maoisták útja

Várnai László könyvében Mao Ce-tung pályafutásán keresztül, elbeszéli Kína 20.századi történelmét, a Kuomintang-KKP korszaktól kezdve a Nagy Ugráson át a Kulturális Forradalomig. Az a tragédia az egészben, hogy az egész egy tragédia. Maonak gyakorlatilag egyetlen társadalom-jobbító kísérlete sem sikerült, a Maoisták útja voltaképpen a gazdasági, történelmi és politikai zsákutca. Várnai László könyve nagyon alaposan, szinte mondatról mondatra, elítéli Mao Ce-tungot. Hatalomvágyó, önkényeskedő, gyilkos, utópisztikus, antimarxista, szovjetellenes. Csakhogy Szerzőnk a hangsúlyt erősen az utóbbi kettőre helyezi. Várnai szerint nem azért gazember Mao, mert kivégeztetett több millió embert, hanem azért mert letért a marxista-leninista útról és ellentmondott a Komintern tanácsainak, az azóta élő legendává nemesült bolgár Dimitrov elvtárssal pedig kétszínűen viselkedett. Nem azért volt rossz dolog a kulturális forradalom, mert sok ember belehalt, hanem azért, mert akadályozta a szocialista t

Serfőző László- Sterl István:...és nem lett világháború!

És nem lett világháború? Hurrá. Serfőző László és Sterl István arra vállalkozott, hogy fiatalok számára röviden összefoglalja a második világháborút követő időszak- azaz a hidegháború- fontosabb nemzetközi eseményeit. Ez a történelmi összefoglalás igencsak marxistára sikerült, meg a kor marxista átlagtörténetírásához képest is igencsak ultrabalos. Amerika mindvégig atomháborút akar. A Szovjetunió és a béketábor viszont egyáltalán nem akar atomháborút. A vietnami háborút az USA agressziója robbantotta ki. A vietnamiak kizárólag áldozatok, az amcsik pedig hódító imperialisták. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy Magyarországon 1956-ban győzzön az ellenforradalom. A Szovjetunió és Nyikita Hruscsov bölcsessége mentette meg a világot a kubai rakétaválság alatt a világháborútól. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy a gonosz csehszlovák reformerek- akik valójában imperialisták- átvegyék 1968-ban a hatalmat. Carter gonosz, Reagan nem különben. A lengyelországi eseményekben a reakci

Walter Hollitscher: Szexualitás és társadalom

akarsz röhögni egy irtózatosat? Na, figyelj: " A történelmi materializmus, mint olyan, tárgyát filozófiai általánosságban ragadja meg: megfogalmazza " a társadalmat, a társadalmi fejlődést, törvényeit és hajtóerőit, a társadalmi életet totalitásában, összességében, oldalainak, viszonyainak, folyamatainak belső összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgálja." ( Idézet a Marxista filozófia alapjai című könyvből, Kossuth, 1960.), Hollitscher idézi könyve magyar kiadásának 49. oldalán Kedves Olvasó! Ha még nem volnál járatos marxista szexológiában, elmondanám, hogy Hollitscher úr Szexualitás és társadalom című könyve totálisan kimeríti ezt a témát. Olyan művekből olvashatsz idézeteket, mint Engelstől A német parasztháború, A család, a magántulajdon és az állam eredete, Marxtól és Engelstől A politikai gazdaságtan bírálatához, Lenin Válogatott művei III. kötet, de elkalandozhatsz a Pszichoanalízis és marxizmus című könyv élményes szövegvilágába. Hogy aztán hogyan kerül Mar

Perry Anderson: Az abszolutista állam

A 16-17. század európai történelme lenyűgözően izgalmas és máig ható. Ekkoriban születtek meg a nagy európai monarchiák: Anglia,Spanyolország, Franciaország, Oroszország. Ezek az államok abszolutista államok voltak, a mindenkori uralkodó a rendek háttérbe szorításával igyekezett kormányozni, ezt a törekvését pedig hol siker koronázta, hol pedig nem. Perry Anderson: Az abszolutista állam című könve erről a lenyűgözően érdekes korszakról szól. A Szerző bevallottan marxista- ne feledjük, ez Nyugat- Európában eredetinek számított- de elolvasván a bevezető fejezetet, ez a marxizmus Anderson esetében mindössze annyit jelent, hogy figyelembe vesz gazdasági-társadalmi tényezőket is. Meg persze bírálja Engelst. A könyv országonként halad bemutatja a spanyol, a francia, a porosz, az osztrák, az orosz, valamint a távol-keleti abszolút monarchiák kialakulását. A séma mindenütt ugyanaz: a rendek kialakítják a maguk intézményeit, melyek évszázados csatározásban végül alulmaradnak a központi hatalom

Korom Mihály: A fasizmus bukása Magyarországon

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

Jaems A. Robinson- Daron Acemoglu: Miért buknak el nemzetek?

A könyv alcíme:A hatalom a jólét és a szegénység eredete James A. Robinson és Daren Acemoglu nagyon alapos munkát végeztek. Interdiszciplináris módon, a történelem, a közgazdaságtudomány, a társadalomföldrajz eredményeit felhasználva próbálják könyvükben azt megfejteni, miért megy jobban az egyik országnak, és miért megy rosszabbul a másiknak. Minek köszönhető az- teszik fel a kérdést- hogy az USA lakóinak egy főre jutó jövedelme még a globális gazdasági viszonyok között is negyvenszerese egy szudáni ember jövedelmének? Mi az oka a két Korea közti elképesztő különbségnek? Robinson és Acemoglu elvetik Diamond földrajzi koncepcióját, nemet mondanak a marxista elméletekre is, ezek helyett institucionalista elméletet fogalmaznak meg. Egy ország helyzetét szerintük intézményeinek állapota határozza meg. A Szerzők megkülönböztetnek kizsákmányoló és befogadó intézményrendszert, ahol az előbbiek jobban, az utóbbiak rosszabbul teljesítenek. Előbbieké a hatalom és a jólét, utóbbiaknak marad a sz

Fodor András: Napló, 1948-1950.

Fodor András kiváló költőnk 1948-1950. évi Naplója a Szerző Eötvös-kollégiumbeli éveit örökíti meg. Fodor András abban a periódusban kapcsolódott be a Kollégium munkájába, mikor a totális diktatúrára törekvő kommunista hatalom egyre ferdébb szemmel tekintett erre a minden vonatkozásban önálló intézményre. Így aztán botrányok voltak az igazgatóválasztás körül, marxista szemináriumokat tartottak augusztusban, és mindenki mindig fúrta a másikat. A nagyszerű tudományos műhely erkölcsileg is lezüllött, már fontosabbá vált a trágár dalok gajdolása, mint maga a szellemi munka. A könyv - mindazon túl, hogy olvasván érezhetjük: itt valami nagyszerűt rombolt le a gonosz történelem-  jelentősen hozzájárul az Eötvös- kollégium körül mesterségesen kavart legendárium leülepítéséhez, ugyanakkor mélyen emberi, beláthatunk a kulisszák mögé és az értelmiségen kívül még a Rákosi-korszak nyomorgó parasztságáról is szomorú látképet kapunk.