Könyvekről mindenkinek

 Simazaki Tószon japán íróról, költőről, aki 1872-1943 között élt, itt, Európában, nagyon keveset tudunk. Pedig érdemes volna magyarul is kiadni műveit,mert olyan problémákat feszegetnek versei,novellái, regényei, melyek a 21.században is aktuálisak. Az 1927-ben megjelent Joake mae ( fordíthatjuk többféleképp: Hajnal előtt, Pirkadat előtt, egyik irodalmi lexikonunk a Hajnal küszöbén fordítást adja) témája az egyén alkalmazkodása- vagy alkalmazkodni nem tudása- a társadalmi változásokhoz, a személyiség rugalmassága, az elvhűség- csupa olyan téma, probléma, mellyel az európai Olvasók is szembesültek a történelem folyamán.  Ráadásul Simazaki Tószon élete is bővelkedik regényes fordulatokban.A fiatalember 12 éves volt, amikor apja elkezdett furcsán viselkedni, félrebeszélt, meg magában beszélt, téveszméi támadtak, szóval, becsukták az öregurat egy elmegyógyintézetbe, ahol hamarosan elhunyt. A fiú a család barátaihoz került, ők nevelték fel, a korabeli elvárásoknak megfelelően,tisztességgel

 A Hód jelentkezik a magyar mesterkém egyik első sztorija, 1979-ben jelent meg könyv alakban, aztán képregény formájában is feldolgozták. Érdemes ezt a könyvet jogtörténészi szemmel is olvasni, mert gyakorlatilag keresztmetszetét adja a Kádár-korszak joggyakorlatának nyomozati eljárási gyakorlatának. Egy rövid spoilerrel indítunk, akit nem érdekel, a következő bekezdést nyugodtan ugorja át.  Eltűnik egy nagyon csinos, szőke nő, bizonyos Tajthy Mária. Eleinte nem kavar nagy port az ügy, minden nyomozó azt gondolja, valami fiatalemberrel kódorog valahol. Nyár van, előfordul...Csakhogy " Vitorlás Józsi", a Balaton környékén dolgozó életművész különös történetről számol be. Néhány nappal ezelőtt látott egy, az eltűnt személyre megtévesztésig hasonló fiatal szőke hölgyet a Sass Panziónál- csak éppen ő németül beszélt, és egy német férfi oldalán kellette- pontosabban:óvta magát. De amikor Józsi magyarul szólt hozzá, egy szóval elárulta magát, mert azt mondta: nem. Nem azt mondta, h