Könyvekről mindenkinek

 Dymphna Cusack ausztrál írónő (1902-1971) a 20.század világszerte elismert bestseller-írója volt. Regényeiben a mélylélektani ábrázolásra való törekvés egyesül az izgalmas, feszültségekkel és váratlan fordulatokkal teli cselekményvezetéssel. Ketten a halál ellen című könyve -szerény véleményem szerint-a legjbb alkotása. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök, hogy ezzel hívjam fel a figyelmet arra, milyen nagyszerű olvasmányélménytől fosztja meg magát az, aki ezt a könyvet kihagyja.  A fiktív történet a második világháború idején játszódik .Bart Templeton egy fiatal, könnyelmű, az életet élvezni akaró fiatalember, aki, hogy finoman fogalmazzak, nem túlzottan hűséges a nőkhöz. Élete nagy szerelme, Jan, kapcsolatuk éppen a háború előtt volt kibontakozóban. Bartet behívták, mielőtt elment, semmiféle ígéretet nem tett Jannek. A rendkívül jó katonának bizonyuló Bart a csendes-óceáni hadszíntéeren teljesített szolglatot, harcolt a japánok ellen, elképesztő tragédiákon ment keres

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

Toby Hemenway könyvének alcíme:Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban  Először a címet magyarázzuk meg, mivel hazánkban talán nem mindenki van tisztában a permakultúra jelentésével! Amint azt a könyv 14. oldalán olvashatjuk, a szó a permanent ( folyamatos) és az agriculture (mezőgazdaság) angol szavak összevonásából keletkezett. A szó ausztrál eredetű, Bill Mollison, a Tasmaniában felnőtt ökológus kutató használta először 1959-ben. Eleinte pusztán a megújuló,környezeti erőforrásokat védő, a tájidegen, drasztikus emberi beavatkozást mellőző mezőgazdaságot értették alatta, mára a szó jelentése kiszélesedett. Hemenway úgy definiálja a szót: " természetes rendszerekre alapozott döntéshozó eszközkészlet, mellyel megújuló megoldásokat lehet létrehozni bármilyen tervezési kihívásra". Kissé általánosan hangzik a definíció, de egyetlen pillanatra se féljünk: a könyv bőven megtölti ezt konkrét tartalommal.  A 15.oldalon például látjuk David Holmgren " permakultúrás virágának&quo