Bejegyzések

Kossuth címkéjű bejegyzések megjelenítése

Miru György:Az alkotmányozás politikai nyelve 1848-49-ben

 Miru György könyvének legnagyobb érdeme, hogy sikerült létrehoznia az annyira áhított egységet: Szerző és Olvasók a szöveg által együtt gondolkodnak. Az 1848.márciusi forradalom az újkori magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye. Következményeképp olyan új jogi szemlélet emelkedett a hivatalosság rangjára, mely közel járt a korabeli nyugat-európai polgárosult társadalom ( persze, erről a kifejezésről is rengeteget lehet vitatkozni, másképp polgárosult az angol, mint pl. a francia vagy a német társadalom) jogi ideáljához. Ugyanakkor az országgyűlés ( olyan képviselőkkel, mint Széchenyi István gróf, Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és sokan mások) működése során mindvégig megőrizte a magyar hagyományokat, az újítás sohasem járt együtt a hagyomány teljes elvetésével. Az áprilisi törvények- noha vita folyik arról, hogy nevezhetők-e alkotmánynak, véleményem szerint igen, annak ellenére, hogy számtalan kérdést nem rendezett- olyan új társadalmi-gazdasági - politikai-á

Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld.Levelek,hősök,történetek 1848/49-ből

 A történelem úgy egész,ha ismerjük az egyes történelmi korokban élt emberek életmegnyilvánulásait. Nemcsak az uralkodókét, hanem a hivatalnokokét, a katonákét, a földművesekét, egyszóval: az egyszerű kisemberekét (ez három szó). A háborúk, forradalmak esetében különösen fontos, hogy ne merevedjen meg az a bizonyos tabló,ne váljon szoborrá a történelmi köztudat, hanem elevenedjen meg, forrjon. Hogy a forradalmat, a szabadságharcot a maga bonyolultságában lássuk át, ne csak egyszerű meseként, iskolai történelemóra anyagaként értelmezzük. Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld. Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyve kiváló lehetőség arra, hogy megismerkedjünk a kor nagy és kis és mégkisebb személyiségeinek gondolataival, érzéseivel.  Hogy az 1847-48-as reformországgyűlés sem volt botrányoktól mentes, azt Tolnay Károly ismeretlennek írt leveléből tudjuk meg. Mert a sokszor szoborrá merevített képpel ellentétben, Kossuth, Deák, Széchenyi nagyon is élő, vitatkozó,egymással sokszor k

Sophie Benedict:Grace Kelly és a szerelem eleganciája

 Csodálkozhat a Kedves látogató, hogyan kerül egy látszólag inkább hölgyek szórakoztatására kiötölt regény ebbe a könyvajánló-blogba...Úgy, hogy vannak olyan, eredetileg szórakoztatásra szánt kulturális termékek, például könyvek, melyek túlnőttek eredeti céljukon, és olyan jelenséget,diskurzust, mondanivalót tárnak a Tisztelt Olvasó elé, mely általános, emberi, egyetemes. Sophie Benedict: Grace Kelly és a szerelem eleganciája című könyve ezek közé tartozik.  Legyünk őszinték: Grace Kelly- nevezetes házassága előtt- sohasem volt a huszadik század legismertebb színésznője. Házassága tette azzá. De tehetséges volt, szép és intelligens, ezért aztán szerette őt a kamera, és bizony voltak rajongói. Ám az ő pszichikai életében mindössze egyetlen ember volt, akivel szerette volna elfogadtatni magát. Mégpedig az édesapja.  Apuka tisztes polgári pályát szánt volna a lányának, s ehhez Grace Kellynek meg is volt minden tehetsége. Csakhogy akit elragad a Múzsa, az már nehezen tér vissza a hétköznap

Szekfű Gyula:Három nemzedék és ami utána következik

 A Három nemzedék a két világháború között Magyarországon alapműnek,a középosztály soraiban szinte kötelező olvasmánynak számított. A világháború után aztán az új kurzus valósággal kiátkozta Szekfű Gyula könyvét. A huszadik század végének rendszerváltása után aztán újra megkísérelték alapművé tenni a Három nemzedéket,több-kevesebb sikerrel. Nagyon nehéz tehát tárgyilagosan ajánláni,recenzálni,elemezni ezt a könyvet. Nem is vállalkozunk részletesebb elemzésre. Inkább kiemelnénk három dolgot,melyen-véleményünk szerint-a 21.századi Olvasó vagy Újraolvasó elgondolkodhat. Az egyik kérdés a mű alapkoncepciója. Lehet-e nemzedéki alapon történelmet írni? Hiszen egy korszakban több generáció él együtt,ezek együttesen formálják az adott korszakot. Van-e olyan,hogy negyvennyolcas nemzedék,liberális nemzedék,trianoni nemzedék?Véleményünk szerint a kérdést árnyalni kell. 1867 előtti korszak magyar irányítói nagyjából egy nemzedékhez tartoztak. Bár hozzá kell tenni,hogy Széchenyi és Kossuth között a

Romsics Ignác:Clio bűvöletében.Magyar történetírás a 19-20.században-nemzetközi kitekintéssel

 Romsics Ignác,a jelenkor egyik legkiválóbb magyar történetírója Clio bűvöletében című könyvében méltó emléket állít az elődöknek és kisebb részben a kortársaknak. A magyar történetírás már maga is történelem,illetve:a magyar történetírást át-meg átszövi a történelem. Megismerhetjük a 16.századi úttöróket,Brodaricsot,Szamosközyt,sőt,a Biblia fordítóját,Károli Gáspárt,amint egyik írásában Isten büntetésének írja le a törököt. Látjuk a koraújkor jezsuitáit,más papjait,amint a nulláról indulva gyűjtik össze hatalmas kötetekben az addig senki áltál figyelemre sem méltatott okleveleket,emlékiratokat. Látjuk a reformkori nagyokat,a nemzeti ábrándokat kergető Horváth Istvánt,a sokkal szakszerűbb Horváth Mihályt,s nem tudjuk,mit érezzünk azon tényt ismerve,hogy a ragyogó tehetségű,de radikális forradalmi szemléletű,sokszor irracionális Vasvári Pál elhunyt az erdélyi harcokban.  Bevallom,jómagam nem az elejétől kezdtem olvasni Romsics Ignác könyvét. Hanem Hómanra és Szekfűre voltam kíváncsi. A

Szerdahelyi István:Esztétika,kritika, közízlés

 Szerdahelyi István:Esztétika,kritika,közízlés c.könyve 1985-ben jelent meg,a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ebből talán már kitalálhatták a Kedves Látogatók,hogy itt bizony egy marxista szellemű esztétikai műről van szó,a Kádár-korszak szellemében a marxizmus sokféle megjelenési módjáról szólva-de mindeközben egyre gondolva... Nekünk,21.századi Olvasóknak mi lehet érdekes Szerdahelyi István könyvéből? Elég sok. Ott van pl. Németh László tanügyi elképzeléseiről szóló szövegrész,amit a Szerző elemez. Nem ártana megfogadnunk néhány dolgot Németh László tanácsaiból. Aztán:ma is időszerű Szerdahelyi István azon törekvése,miszerint a kritika nem egyenlő a szigorú,de valójában ideológiai premisszáknak megfelelő kritizálással,vagy éppen egyes alkotók és műveik égbe emelésével. Már az Esztétika,kritika,közízlés megjelenésekor érezhető volt a kultúra iránti érdektelenség. Napjainkra ez felerősödött.  Leghelyesebb az efféle könyveket úgy olvasni,mint egy történelmi-kultúrtörténeti folyamat rés

Frank Tibor: Amerika világai

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Fukász György: A munka kultúrája

Csak néhány szó Fukász György: A munka kultúrája című könyvéről: elavult, elméleti. Fukász György úgy döntött, szándékosan beleesik a fogalomelemzés csapdájába. sorra veszi, mit értenek különböző szovjet és keletnémet tudósok munkán és kultúrán, ezeket összeveti, meghatározza, hogyan illeszkedik mindez a szocialista rendszerbe. elméleti, általános, szerintem már megjelenése idején sem gyakran használt szakkönyv. A véhén tlaálható ugyan egy fejezet az akkori magyar valóságról, de ez kevés. Kevés volt már 1983-ban is. Kossuth Könyvkiadó, 1983. xxxxxxxxxxxxx Inkább nézz át erre a blogra: mediaszemle.blogspot.com

Vlagyimirov-Szuszlov: Az Abwehr ügynöke

A második világháború idején játszódik Vlagyimirov és Szuszlov kémregénye. Főhőse Mokij Gyemjanovics Karascsenko főhadnagy, akiről nem lehet tudni, hogy a németek vagy a szovjetek pártján áll. Náci-e, avagy kommunista. A történet úgy kezdődik, hogy 1941-ben Hitler serege megtámadja a Szovjetuniót- ez a Barbarossa- hdművelet. Karascsenko éppen járőrözik, de elfogja egy német osztag. Koncentrációs táborba kerül, alig képes túlélni. A táborban mindvégig megőrzi antifasiszta meggyőződését. Egyszer aztán német toborzótiszt jelenik meg a táborban. A foglyok közül akarnak Abwehr- ügynököket ( Abwehr: A német hírszerzés) toborozni. Karascsenko úgy gondolja, ha meg tudja téveszteni a németeket, és úgy tenni, mint a nácik híve és elszánt antikommunista lenne, akkor kikerülhet a lágerből, és szolgálhatja a hazáját. Önként, minden felettes kontrolltól mentesen kettős ügynökké válik. A németek küldetést bíznak rá, Karascsenko pedig azonnal jelentkezik a Vörös Hadseregnél és teljes, pontos képe

Dósa Elek: Marosszék 1848-49

Mindenkinek joga van egy történelmi eseményt tetszése szerint látni. Mégis, azt mondom: bármilyen indokkal is írta az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcról szóló emlékiratait a kiváló erdélyi jogászprofesszor Dósa Elek, az ,amit ő a történelemmel tesz, már egyenesen bűn. Annyira egyoldalúan láttatja a marosszéki eseményeket, szinte el sem hisszük, hogy ezt a könyvet magyar ember írta. Szerző szerint az egész forradalom hiba volt, olyan hibás döntések sorozata, mely a magyarság ellen ingerelte a románságot, Kossuth szájhős volt, a székelyek loptak és raboltak, az agyagfalvi nemzetgyűlés felborította Erdély békéjét, Csány kormánybiztos pökhendi volt- bezzeg a cári csapatok, azok aztán megtestesült jóság és szelídség...Szóval, a politikai opportunizmus tipikus példája ez az emlékirat, ennek ellenére nem haszontalan dolog átolvasni. Mert jó példája az árulásnak, a sértettségnek. Jó tudni, hogy így: nem szabad. Sajtó alá rendezte: Somogyi Gréta Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budap

Pethő Sándor:Görgey Artúr

Pethő Sándor a két világháború közötti korszak egyik legkiválóbb írója-újságírója volt. Ezt bizonyítja Görgey Artúrról írt nagyszerű könyve is. A könyv első kiadása 1930-ban látott napvilágot. Ekkorra a magyar közvéleményben kezdtek elcsendesedni a Görgeyt mindenáron árulónak kikiáltó, bűnbakkereső hangok, és kezdték Görgey Artúr életét és munkásságát empatikusabban vizsgálni. Már nem őbenne találták meg az 1848-49-es szabadságharc veresgének okát, már nem tartották őt könnyelmű katonának, aki mindenáron szembe akart szegülni Kossuthtal. Pethő interpretációjában Görgey Artúr egy szakember. Mesterségét kiválóan értő, a politikai elitet némileg azért lenéző katona. Kossuth döntései poltikai döntések voltak, Görgey döntései szakmai alapon nyugodtak. A politikusokkal ellentétben Görgeynek volt egy előnye: ismerte a hadsereget, méghozzá naprakészen. Ez nem azt jelenti, hogy a ló túlsó oldalára átesve kijelentjük, hogy Görgey mindig mindenkor jó döntéseket hozott, csak azt, hogy ideje lenne

R.A.Averbuh:Carszkaja intyervencija v borbe sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849

A magyar és az orosz történelem 1848. folyamán kapcsolódott egymásba először, s mi tagadás, nekünk nincsenek jó emlékeink a cári hatalom katonai beavatkozásáról. R. A. Averbuh : Carszkaja intyervencija v borba sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849. című könyve kiválóan dokumentálja ezt a találkozást. Szó esik a nagy döntésről, mert voltak ám a cári udvarban olyanok ,akik ellenezték, hogy Oroszország katonailag támogasson egy ilyen fiatal Habsburg- uralkodót. Végül mégis a bevatkozás-pártiak kerekedtek felül, azzal kecsegtetve Miklós cárt, hogy ha megsegíti Ferenc Józsefet, akkor az majd viszonozza neki a segítséget. A történelem agyafúrt tanítómester, a krími háborúban megmutatkozott, hogy Ferenc józsef és Ausztria nem az a kifejezetten hálás természet... Averbuh részletesen foglalkozik a cári seregek vezérlete körötti botrányokkal, aztán az offenzívával, melyet úgy állít be, mintha töretlen diadalmenet lett volna. Pedig tudjuk a forradalom és szabadságharc történetéből, hogy voltak