Könyvekről mindenkinek

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel játszik (

 A Magyar Nyelvjárások könyvsorozat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XLV. kötet Hoffmann István, Kis Tamás, Nyirkos István és Tóth Valéria szerkesztői munkáját dicséri. Remek tanulmányokat olvashatunk a könyvben, amelyek nemcsak a professzionális nyelvészeket, de az irodalmárokat, történészeket, néprajzosokat,sőt, társadalomtudósokat is érdekelhetik. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmány néhány gondolatát emelem ki, amolyan " felvillanásszerűen", hogy ezzel teremtsek kedvet a mű egészének, vagy egy-két tanulmánynak elolvasásához.  Fehér Krisztina: A szó problémája című tanulmányának első része afféle elméleti alapvetés annak megértéséhez, hogy hányféleképpen definiálja, különíti el a modern nyelvtudomány a szót, illetve, hogy miért nem tekintjük annyira magától értetődőnek a nyelvben a szavak előfordulását. Szó esik itt az újgrammatikus iskola különböző definícióiról, megtudjuk, mi az a szintagmatizálódás. Chomsky nevével is találkozunk a

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Ez a könyv a világhírű magyar filozófusról, Lakatos ( Lipschitz) Imréről szól. A szakma az egész világon ismeri őt, mint a matematikai-logikai gondolkodás egyik legnagyobb alakját. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság című könyve azonban feltárja ennek a különös embernek a valódi életét, mely tele van igazi, mélysötét tikokkal. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk ítélkezni senki felett, erköcstelen történelmi korok kihozzák az emberekből a legrosszabbat. Csakhogy Lakatos Imre gazemberséei jóval túlmutatnak az átlagon, jóval messzebb mentek el, mint ami egy törvénytelen rendszerben való túléléshez szükséges.  1. 1944-et írunk, a második világháború legsötétebb éveiben vagyunk. A németek megszállták Magyarországot. Lakatos- akkor még Lipschitz- Imrének édesanyjával együtt be kellett vonulnia a gettóba. Lakatos édesanyját beküldte, ő maga viszont illegálisan bujkált. Semmit nem tett azért, hogy édesanyanyját is megmentse az iszonyattól, pedig lett volna rá lehetősége. 2. Lakatos már egés

 Szabó László, a Kék Fény című egykori nagysikerű televízióműsor vezetője magasrangú nyomozókkal beszélget, 13 rendőr beszéli el a könyvben néhány nyomozása történetét.A 13 nyomozó 33 esete című könyvet azoknak ajánljuk, akiket érdekel a 20.század( itt most az 1945 utáni időszakról beszélünk) bűnügyi históriája, s szeretne részletes képet kapni az akkoriban alkalmazott nyomozati eljárásokról. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány esetet idézünk fel, nem mellőzve a szubjektivitást. A könyv ma már nem kapható boltokban, antikvárumokban kell keresni. Számomra a leginkább megrázó történet a balassagyarmati túszdráma esete. 1973-ban a helyi pártszervezet vezetőjének két fia- akiknek már kisebb bűncselekmények amúgy is voltak a rovásán, de ezeket a magasrangú papa elsimította- elhatározta, hogy disszidálni fog ( fiatalabbak kedvéért: ez azt jelentette, hogy engedély nélkül elhagyják az országot és Nyugatra távoznak). Ezt úgy akarták elérni, hogy túszul ejtik a helyi leánykolégium tanulóit, és

Dr.Vedres Géza könyveiben, kettős köteteiben valódi bűncselekmények históriáját:elkövetését és nyomozását találjuk. Attól válnak szörnyűségessé, hogy a valóságban is megtörténtek. Mert a legbonyolultabb bűntényeket az élet agyalja ki, nem az irodalom. Egy rövid spoilert közlünk a két történetről, aztán mindenki eldönti, hogy belevág-e az olvasásba.  A gyilkos kulcsa az 1980-as években játszódik,Debrecenben, fel is tűnnek a város jellegzetes épületei:a református Nagytemplom, a Csonkateplom. Csakhogy itt most nem városnézésre indulunk, hanem egy különös bűntettet oldunk meg.Egy középkorú férfi telefont kap a munkahelyére. Az ismeretlen férfihang arra kéri,azonnal menjen el nagynénjéhez,mert nagy baj van. A férfi jóhiszeműen felhívja testvérét,így együtt mennek a nagynéni házához. Az ajtó nyitva,a szobában a fiókok felforgatva,a néni sehol. Ráadásul egy gyanús férfit találnak a helyszínen,aki azt állitja,ő is a nénire vár. Hívják a rendőrséget. A kiérkező főhadnagy megtalálja a nagynéni

 Egyedülálló építéstörténeti- és tegyük hozzá nyugodt szívvel: helytörténeti- könyv került a polcokra 2022-ben. Keller Ferenc, Kovács Péter és szerzőtársaik (Bajusz Boglárka, Czirják Róbert, Gazdag Olivér, Havrlant Benjámin máté, Ligeti József) Debrecen lakótelepiről írtak lenyűgöző könyvet. Persze, sokan fanyaloghatnak: ugyan, mi szépség lehet egy lakótelepben? De, ha elolvassuk a Debrecen paneles lakótelepi című munkát, be kell látnunk, hogy a huszadik században a lakótelep igenis nagyon komoly társadalmi, demográfiai és nem utolsósorban politikai igényeket elégített ki.  A könyv egy általános bevezetővel kezdődik, melyből megismerhetjük a panelek készítésének titkát, történetét, nemzetközi összehasonlításokat tehetünk. Megtudhatjuk, hogy az 1960-as években a Szovjetunióban ( ahol a lakáskérdés hasonlóan akut probléma volt, mint nálunk) már több, mint 300 házgyár működött. A 9.oldalon látható táblázat láttán igencsak megdöbbenhetünk, milyen alacsony volt még Budapesten is a saját für

 Ambrus Zoltán egyike azoknak,akiket irodalomtörténet-írásunk lassan elfeledtet. Pedig ez a debreceni íróember elképesztő történeteket írt a 19-20.század fordulóján,olyanokat,melyek a 21 századi Olvasók fantáziáját is megmozgatják. Ezzel arra szeretném felhívni a Tisztelt Könyvkiadók figyelmét,hogy érdemes lenne Ambrus Zoltán egynehány könyvét újra elérhetővé tenni. A tóparti gyilkosság című könyv két kisregényt tartalmaz. Az Őszi napsugár egy szerelmi történet. Hódy Balázs költő és emberkerülő szerelmes lesz tanítványa édesanyjába. Erzsébet,noha férjes asszony,nem ellenzi a kapcsolatot,sőt...Aztán a nő belehal egy gyermekszülésbe(Ambrus nyitvahagyja a kérdést,ki volt a gyermek apja...). Hódy Balázs ezek után új szerelmet keres. Szobát bérel egy nagyhangú,cserfes,ötgyermekes családanyánál. A másik két bérlő egy idealista társadalomtudós,valamint egy hatalmas alagutakat tervező elfuserált feltaláló. Ambrus Zoltán a történetet elejétől a végéig ironikus hangvételben meséli el.  A másik k

Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár írásában egyetlen mondatot elemez: a polgári törvénykönyv ún. bizottsági szövege azzal kezdődik:1.§ Minden ember jogképes. Tóth dr. szerint ezzel nem is lenne baj, mindaddig, míg képbe nem kerül a cselekvőképtelen személyek csoportja. Vajon a cselekvőképtelen személy jogképes, Az értelmi fogyatékos jogképes, a ma született csecsemő jogképes? S mi a helyzet a jogi személyekkel? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a debreceni Tisza István társaság gondozásában megjelent különnyomat- rövid terjedelme miatt nem is nevezhető könyvnek. Tartalmilag viszont annál gazdagabb. Szó esik benne alanyi és tárgyi jogról,  a jogparancsoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A 21. oldaltól kezdve pedig a mai napig érdekes- s nemcsak jogászok számára releváns- kérdés kerül tárgyalásra: ki vagy mi a közjog alanya? A klasszikus német felfogás szerint természetesen az állam, Tóth Lajos azonban itt is a személyt jeleníti meg alanyként. Ezzel természetesen lehet vitatkoz

Sokan hisszük azt, hogy a zsidó humor, az valami ezoterikus, csak a beavatottak számára érthető kulturális közlésforma. A Bombajó zsidóviccek című könyv bebizonyítja nekünk, hogy ez nem igaz. Kohn és Grün uraknak, valamint az azóta már a teljes magyar kultúrába " átnemesedett" Mórickának ugyanazok fájnak az életben, mint a nemzsidóknak: kevés a pénz, rossz az anyós, veszekszik a feleség, a politikusok hülyék meg ilyesmi. Van ezekben a zsidóviccekben valami fanyar, önironikus, ez teszi őket a nemzsidók ( gójok) számára is élvezhetővé. A könyvet amúgy minden jó- és rosszkedvű embernek ajánljuk, a Szerkesztőről csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos L.imi, kiadás éve nincs feltüntetve ( elvégre a jó humor időtlen), a Kiadó pedig a Glória Könyvkiadó, Debrecen. Jó szórakozást! Ezek tényleg bombajó zsidóviccek Nekem a Móricka magyarázkodik az apja előtt...vicc tetszett a legjobban. akkora öngúny van benne. A közéleti viccek közül pedig az utolsó oldalról ajánlom a lovas-marh

A Juvenilia VII. a Debreceni Bölcsész Diákkörösök antológiája. 2017-ben jelent meg, Dobi Edit szerkesztésében. A könyv műfaja tehát: tanulmánykötet. Nagyon örvendetes, hogy a debreceni bölcsészhallgatók érdeklődése ennyire széles. Olvashatunk ebben a könyvben az egyetemi hallgatók munkavállalásáról, Immanuel Kant politikai filozófiájáról, Kazinczy Ferenc levelezéséről, az oktatásban használható videojátékokról, az operettről, Günter Grassról, a korai iskolaelhagyókról. A kötet reprezentatív módon példázza, hogy a DE hallgatóinak tudományos érdeklődése igencsak széles. Sajnos, aztán ez az érdeklődés eléggé beszűkül. A magyar tudományos kutatás pályázati rendszer által működik, s hogy mire adnak pénzt, azt a mindenkori tudománypolitika dönti el. Jó lenne, ha megtartanák wezt a szellemi nyitottságot, nem kényszerítenék arra az tudományos kutatás iránt érdeklődő hallgatókat, hogy érdeklődési területüktől teljesen eltérő témákra " álljanak rá", pusztán azért, mert csak arra va

Nagyon szép és érdekes témáról írt könyvet B.Bobrovszky Ida művészettörténész. Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen iparművészete hatalmas kincsesbánya a régi idők kultúrája iránt érdeklődőknek. Szerző nagyon felkészült, nagyon pontos. Mégis, hiányzik ebből a műből az az áttekintő látás, mely további elmélyedésre ösztönözhetne. A török hódoltság korában létezett egy közösségi ( a könyvben sokat említett úrasztali kelyhek), valamint egy magáncélú ötvösművészet, utóbbinak az volt a célja, hogy olyan tárgyakat gyártson, melyek egy vészhelyzet ( menekülés, tűzvész) esetén megőrzik a befektetett értéket. Az esztétikum tehát praktikus szempontokkal párosult. A két csoportot nem szabad összemosni. Ráadásul tovább bontható a téma, mivel- Debrecen esetében legalábbis- létezett egy népi iparművészet, mely többnyire fával dolgozott, emlékei ezért kevéssé maradtak fenn, és egy hivatalos, városi iparművészet, mely nagyjából az ötvösművészetnek felel meg, és nemesfémmel dolgozott. Nyilván az utóbbinak i

Klaniczay Gábor szintézisjellegű művében, Az uralkodók szentsége a középkorban című könyvben,  az uralkodói szentkultusz középkori történetét és jellegét vizsgálja. Természetesen az ókori előzményekkel kezdi, megvizsgálja, miképpen hatottak bizonyos ószövetségi előzmények, valamint a Római Birodalom császárkultusza a középkori szentkultuszra. Elkülöníti egymástól az Isten-király és a szent király fogalmát és attribútumait. Részletesen foglalkozik Szent Olafnak, a talán legnagyobb középkori skandináv uralkodónak kultuszával, valamint beható részletességgel elemzi Beda Venerabilis angol krónikáját, a középkori angol história talán legtöbbet idézett forrását. Klaniczay Gábor szerint Nagy Károly frank király majd császár kultusza fordulatot hozott a középkor szellemi életében. Nagyon erős volt a frank hatás Kelet-Európában, ezt bizonyítja, hogy Szent Vencel kultuszára igen erősen hatott a Meroving-kori frank királyság szentkultusza. Szent Imre legendájában a 12.századi királyeszmény megt

A Körkép című újság Debrecenben jelent meg, még abban az átkos-boldog időszakban( 2006.), mikor mindenki a Gyurcsány-kormányt utálta, és hitt a FIDESZ világmegváltó képességében. Ennek megfelelően ilyen témák és kifejezések találhatók a Körképben, mint " vörös bagázs", " Nekünk pedig Gyurcsány nem kell!"", meg ilyesmi. Nem vélik dicsőségére a magyar újságírásnak, hogy ilyesmi működött, de hát ezek is mi voltunk. Ez a mi közös történelmünk. Apró észrevétel: nem illik lapcímnek olyat választani, mely egyúttal egy könyvsorozat címe is. Ezt csak úgy, utólag...