Könyvekről mindenkinek

 Christopher Clark történész Alvajárók című könyvében arra keresi a választ, miért tört ki 1914-ben az első világháború. Megvizsgálja valamennyi európai állam politikai berendezkedését, szól a nemzetközi diplomácia bonyolult sakkjátszmáiról, és nagyon markáns, szemléletes portrét rajzol a huszadik század elejének európai államférfijairól. E könyvjánlóban megpróbálom röviden vázolni Clark koncepcióját, hogy aztán a tanár, a kutató, az egyetemi hallgató a részletek megismerése céljából elolvassa a könyvet, gazdagítva ezzel történelmi tudását.  1. Clark szerint az első világháború kitörése nem volt törvényszerű. Elveti azokat a véleményeket, miszerint a gazdasági vagy társadalmi szerkezet automatikusan európai háborút eredményezett volna. Többször is hangsúlyozza könyvében, hogy sokszor egy apró döntésen, félreértelmezett eseményen, személyes sérelmen múlt az akkori idők történelme. Jó példa erre Redl ezredes ügye, mely jelentős változasokat okozott a katonai vezetésben, miután ,kiderült,

 Franz Kafka a huszadik századi világirodalom meghatározó egyénisége,a groteszk próza modern kori legnagyobb müvelője-meggyőződésem,hogy nélküle nem lett volna Örkény,de még angol humor sem. Kafka műveinek hatása,kisugárzása óriási,gyakorlatilag minden nép kultúrájára hatással volt. A per című regénye 1914-ben,az első világháború kitörésekor keletkezett,de könyv alakban csak jó tíz évvel később adták ki Németországban. E rövid könyvajánlóban egy elemzésekkel,reflexióktól sem mentes spoilert közlünk erről,a napjainkra már klasszikussá lett könyvről.  A történet főhőse Joseph K.,hivatalnok,akinek első pillantásra mindene megvan:jól fizető és biztos állása,családja. Csakhogy Joseph K.-nak van még valamije:állandó szorongása. Fél attól,hogy mindezt elveszíti. Fél attól,hogy nem jó férj,hogy nem eléggé jó apa. Félti az állását. S mindezen félelmekhez társul még állandó,torz módon erotikus sóvárgás. A legkülönbözőbb helyeken és alkalmakkor indul be erotikus fantáziája,amely a legelképesztőbb

Gondolták volna, hogy kalandos kedvű magyar felfedezők már a 20.század elején megcélozták az Északi Sarkot? Papp Dezső ma már muzeális értékű könyvritkasága egy ilyen utazásról szól. Sok kaland, regényesség, izgalom, happy end. Tipikusan az a könyv, amely kilendíti megszokott környezetéből a polgári életforma nyomottságától szenvedő polgártársakat és kedves gyermekeiket. Merthogy ez az olvasmány elsősorban az ő szívüket érintheti meg. No, meg a könyvgyűjtőkét, akik szeretik polcukra tenni a ritkaságokat. Magyar Földrajzi Intézet, 1914. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com