Bejegyzések

Kolozsvár címkéjű bejegyzések megjelenítése

Anthony Gall:Kós Károly

 Kós Károly( 1883-1977) a huszadik századi magyar szellemi élet meghatározó alakja volt, jelentősége jóval túlmutat saját korán. Az ausztrál Anthony Gall monográfiája meggyőzően és inspiráló módon foglalja össze Kós Károly építészeti, irodalmi, néprajzi munkásságát. A nagyszerűen illusztrált könyv további kutatásokra, megismerésre ösztönöz. Rövid életrajz után megismerjük azokat környezeti hatásokat, melyek alakították Kós Károly munkásságát. Találkozunk Kalotaszeggel, Erdélynek ezzel a nagyon különös tájegységével, ahol tatáros arcú lányok élnek, és gyönyörű népviseletekben járnak. Elkísérhetjük a fiatal, még egyetemista Kós Károlyt erdélyi útjaira, ahol megismerkedett ennek a nagyszerű tájnak építészetével, népművészetével, s ami nagyon fontos:gazdasági és társadalmi viszonyaival. Megtudhatjuk, hogyan tanult Kós az egyetemen, mi volt a célkitűzése a Fiatalok nevű körnek, s miként épült be később Kós építészeti munkásságába a Magyarország keleti részen található rengeteg nagyon szép t

Nádudvari Elek:Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja

 Manapság a protestáns és/vagy karizmatikus egyházak egyik legfontosabb teológiai hittétele a megtérés, görögül metanoia tana, mely szerint- leegyszerűsítve persze-  a bűnös lélek a megtérés után Krisztusé lesz. De ki írt Magyarországon először a megtérésről? Elég messze kell visszamennünk időben, mégpedig 1772-be. Nádudvari Elek sófalvi birtokos ekkor írta meg Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja című könyvét, melynek nem éppen rövidecske teljes alcíme: Az-az:egy megterheltetett bűnös léleknek Istenben való csalhatatlan bizodalma, melyet az ő isszonyú és sok bűneiből megtérésének idejében magyar nyelvre fordított ez majdan el-hanyatló világnak szemfényvesztő gyönyörűségeiben sok időkig bujdokló Krisztus méltatlan egy bűnös szolgája.  Megjegyezni sem könnyű. A könyvet Kolozsvárott adták ki, 1772-ben. Szerintem, aki meg akarja tekinteni, ott kell keresnie. Antikváriumokban sem találtam, valószínűleg valamely múzeumi könyvtár polcán porosodik. De ideje lenne leporolni, mert magyar szerző

György Attila:Bestiarum Sicularum

György Attila meglehetősen furcsa címmel ellátott műve valójában az utóbbi idők legjobb humoros könyve. A Bestiarum "állatgyűjtemény"-t jelent, a Sicularum pedig a " székely" szó latinból " műragozott" változata. A cím tehát Székely Képzeletbeli Állatok Gyűjteményét jelenti. Magyarul: népi humor a Székelyföldről. Néprajzosok és kultúrtörténészek olvassák szakmailag, mindenki más pedig olvassa szórakozásból! Milyen is ez a székely állatgyűjtemény, azaz: milyen is ez a székely humor? - Hát, nem vádolható túlzott prüdériával...A bagoly mellett álló jelzőt csak azért nem írom ide, mert a túlzottan testies kifejezések nem illenek a profilunkba... -Hatalomnak odamondogató, de a felelős vezetőt elismerő - Alapja a koraújkori falusi hétköznapi élet: a mezőgazdasági munkák egyhangúsága, a kocsmák, a szerelmek, az anyós, a zsugori, az iróniával viselt szegénység- ezek határozzák meg ezt a székely vidámvilágot. Ha az " anyaországi" magyarral hasonlítju

Józsa Márta:Amíg a nagymami megkerül

Józsa Márta könyve gyerekekről szól, mégis, inkább felnőtteknek ajánljuk. Az Amíg a nagymami megkerül keresések és nem-találások története. A töredékekből egésszé alakuló, közhelyesen posztmodernnek is nevezhető próza egy kolozsvári család történetét- illetve: történeteinek egyikét- mondja el, a gyerek szemszögéből. A kulcsszavak: megalázottság, állandó identitáskeresés, értetlenség. Kolozsváron románul kell tanulni. A gyerekeket folyton megszégyenítik. Sokszor az emberség legelemibb szabályaival sincsenek tisztában az uralkodó pozícióban lévő felnőttek. A családon belül is vannak problémák. A szeretet már csak nyomokban érezhető. Józsa Márta a kisebbségi lét rapszódiáját írta meg. Az már a magyar irodalmi közízlésre jellemző ( figyelem:rövidke hatás- és befogadástörténet következik!), hogy könyvét igyekeztek agyonhallgatni. Merthogy nemzeti sorskérdésekről senki se beszéljen posztmodernül. Csak klasszikusan szépen, lineáris történetmeséléssel, dualista valóságszemlélettel. Jókaisan

Asztalos Lajos: Kolozsvár- közelről.II.kötet

Asztalos Lajos új minőségre emeli a helytörténetírást. Esszéi, tanulmányai élvezhetők, irodalmi stílusúak. És persze tematikailag is igen változatosak: megtudhatjuk, honnan ered Kolozsvár neve, valóban Napoca település tekinthető-e a mai Kolozsvár elődjének. Alámerülhetünk a Ceacescu-korszak sötétségébe, amikor is tilos volt magyar nevén emlegetni a várost. A magyar köztörténet-írást is érdekelheti, miképpen próbálják a román nacionalisták még Szent Istvánt is románnak feltüntetni. Képet kapunk a 19.századi Kolozsvár életéről, a templomokról, a nyüzsgő és agilis lakosságról, még a nyilvánosházak működéséről is. Kifjezetten tudományos kutatóknak ajánljuk az utolsó három fejezetet, mely a kolozsvári folyókról és az ahhoz kapcsolódó ökológiai-ipari-társadalmi- gazdasági tényezőkről ad átfogó, adatszerű képet. Azt gondolom, nem sok magyar városnak van ilyen részletes folyó-adattára. Asztalos Lajos művét minden történelemkedvelőnek szívből ajánljuk. Nemcsak Kolozsvár, de az egész magyars

Dávid István- Vitus-Bulbuk István: A tízparancsolat

Ugyan, miért kell könyvet írni a Tízparancsolatról? Hiszen olyan egyszerű: ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne tégy hamis tanúbizonyságot, meg ilyenek. Mit kell ezen magyarázni? Csak be kell tartani és kész- vélheti joggal a naiv Olvasó. Csakhogy Dávid István és Vitus Bulbuk István Tízparancsolatról szóló könyve éppen azt példázza, hogy mennyire nem tudjuk ma, a 21. században betartani Isten alapvetően pofonegyszerű utasításait. Mert ölünk. Ha nem is közvetlenül, de közvetve. Vegyészeti úton készült élelmiszerekkel, negatív érzésekkel, Mert paráználkodunk, holott uralkodhatnánk testi vágyainkon. Mert lopunk- legalábbis gondolatban, vagy ha nem, akkor irigykedünk. A 21.századi fogyasztói társadalom embere A könyvben található írások mindegyike voltaképpen egyetlen kérdésre keresi a választ: milyen gyakorlati lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy a fogyasztói, ateista szellemű társadalomból visszatérhessünk a Tízparancsolat szellemében élő közösségi élethez. Ebből a szempontból számom