Könyvekről mindenkinek

Ezt a könyvet két szempontból kell értékelnünk. Az egyik a könyv Szerzőinek egészségügyről vallott nézőpontja. Szimpatikus, hogy a Goebel-Glöcker szerzőpáros az emberi egészséget a maga egészében értelmezi, megtalálja a kapcsolatot fizikai test és psziché között. Az is tetszik, hogy A nagy- gyermek-kalauz átfogó képet ad a betegségekről, a hirtelen csecsemőhaláltól kezdve kanyarón át a szamárköhögésig. Az is szimpatikus, amit a lázról és általában a beteg állapotról gondolnak. Az már viszont enyhe kételyekre ad okot, hogy ezt a komplex látásmódot Rudolf Steiner antropozófiájából vezetik le. Az antropozófia voltaképpen különboző vallások tantásainak egyesítése. Azt viszont még a leginkább dogmatikus keresztényeknek is el kell ismernie,hogy a Waldorf-iskolák jól teljesítenek. Hiába számítanak még manapság, a 21. században is az ún. alternatív pedagógia képviselőinek, a Waldorfból kikerült tanulók többségét simán felveszik a mainsream felsőoktatásba is. Szóval, nem is tuod,m mit mondjak

Emlékeznek még a Fukuyama-Huntington vitára? Fukuyama, a liberális szellemű történészprofesszor azt állította, hogy a liberális demokráciák győzelmével vége a Történelemnek. Huntington ezt megcáfolta, mondván, hogy éppen ellenkezőleg: most kezdődik igazán a nagybetűs Történelem, mikor is a civilizációk csapnak össze egymással. Ez a vite jó húsz éve robbant ki. Huntington könyvének (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó , Budapest, 2014.) elolvasása után ki kell jelentenünk: Huntington győzött. Szerző kilenc civilizációt különböztet meg: - Nyugati - Iszlám - Kínai - Japán - Ortodox - Hindu - Buddhista - Afrikai -Latin-amerikai S mint azt a könyv élesen bizonyítja, ezek a civilizációk küzdenek egymással. Manapaság nem a nemzetállamhoz tartozás a fontos, hanem a kulturális-vallási identitás. Ezen identitások pedig igen kevéssé toleránsak más identitások iránt- kivéve a Nyugatot. Az iszlám küzd a Nyugat ellen, Kína küzd az ortodox és a nyug

Bóna István könyve elsősorban régészeknek és régészet szakos hallgatóknak készült, mégis, ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a magyarság középkori történelme iránt. Az Árpádok korai várairól című munka két részből áll: egy több, mint 70 oldalas bevezető tanulmányból, illetve a várak régészetileg pontos rajzaiból. Bóna István elsősorban azt kifogásolja, hogy az Árpád-kori magyar történelmet még mindig a mítoszok befolyásolják, elsősorban a Bóna által " nagy képzelőerővel megáldott vagy megvert"Anonymus nézetei. Ezért a középkorral foglalkozó történettudomány megpróbálja a régészet eredményeit alárendelni saját elméleteinek, még akkor is, ha a tárgyi leletek ellentmondanak egy-egy történészi koncepciónak. (Recenzens itt hiányolja, hogy nem esik szó a kivételekről...).Bóna István szerint a várkutatás elsősorban régészeti, nem pedig történészi feladat. Bóna ezek után részletesen elemzi az Árpád-korból- vagy állítólag onnan- fennmaradt várakat. Megkülönböztet római falakkal

Dr. Belső Nóra arra vállalkozott könyvében, hogy a világon egyre inkább terjedő betegségcsoportot, a depressziót, tágabb kontextusban tárgyalja. Látszólag nagyon messziről kezdi: a Depresszió. Betegség vagy úri huncutság című könyvben szó esik a hitek és tévhitek szerepéről, orvostudomány és alternatív gyógyászat viszonyáról, magáról a tudományos gondolkozásról. Megtudhatjuk, miért definiálják oly sokan oly különböző módon az egészség fogalmát, mennyiben kultúrafüggő az, hogy valaki egészséges vagy beteg, s hogyan viszonyultak az egyes kultúrák az elme betegségeihez ( kiderül:a magyarországi pszichiátria mindig is Európa élvonalában haladt, már a 19.században is). Elcsodálkozhatunk azon, mennyiféle formája, tünete, kísérőjelensége van a depressziónak, milyen gyógymódokat alkalmaznak depresszió ellen, miért jelentkezik ez a betegség másként férfiaknál és nőknél. Miért stresszelnek a nők menstruáció előtt- ez egyébként nem depresszió, mint azt a Szerző is megjegyzi- s miért vágynak a

Képzeljük el, hogy otthon vagy a vonaton olvas egy szórakoztató, de izgalmas könyvet,thrillert, például Christina Alger: A bankár felesége című bestsellerét! Le nem tudja tenni a regényt, gyorsan el is jut a 200.oldalig, és azt gondolja, innen minden sima, tudjuk, mi lesz a történet vége, ki lesz a gyilkos. Szépen helyére kerül minden:az évekkel azelőtt történt, de hatásában máig kísértő repülőgépbaleset, a titokzatos levelek, az állítólagos sikkasztás, melyet egy kiskaliberű bankár követett el. Aztán pár oldal múlva borul minden.A Rossz nem is olyan rossz, az ördögi nem is olyan ördögi. Oda lesz a szépen felépített megoldás. Na, ilyen a jó pszichológiai thriller! Cristina Alger úgy játszik Olvasóival, mint macska az egérrel. De jó egérnek lenni ebben a játékban, mert döbbenetes dolgokat tanulunk meg önmagunkról. Minden kinek ajánljuk ezt a könyvet, akinek van néhány órája egy valóban megdöbbentő, az elvárttól sokkal magasabb színvonalú pszichológiai thriller olvasására. Kiadja

Az 1970-es években nagyarányú keresztény ébredés bontakozott ki Dél-Koreában. Minden bizonnyal itt alakult meg a világ legnagyobb keresztény gyülekezete is. Ennek a nagyszerű ébredésnek és ennek a gyülekezetnek egyik főszereplője és kitűnő pásztora Dr.Ja Shil Choi. A koreai csoda című könyvében arról ír, milyen hatása van a hívő életére az imádkozásnak és böjtölésnek. Olvashatunk a böjt ószövetségi és újszövetségi példáiról, arról, hogy mi mindenhez segítette a böjt Sámuelt, Dávid királyt és persze Jézust. Nagyon részletes, névvel és címmel ellátott bizonyságokat olvashatunk olyan emberektől, akik ima és böjt hatására meggyógyultak. Elképesztő... A könyv harmadik része gyakorlati útmutatásokat ad kezdő böjtölők számára. Például azt, hogy a böjtre készülni kell, fokozatosan kell csökkenteni az étkezések számát és mennyiségét. Nagyon veszélyes a böjt utáni időszak, ilyenkor vigyázni kell arra, nehogy túlegyük magunkat. De számtalan más hasznos tanácsot is kaphatunk- olyan embertől, ak

A Holicska Szilvia által szerkesztett ,népes magyar alkotógárda által alkotott könyv az átlagember számára foglalja össze mindazt, amit tudnunk kell a meteorológia egyik legdinamikusabban fejlődő ágáról:az orvosmeteorológiáról. Megismerjük a Föld légkörének részeit, a különböző felhőket, a légkör összetételét. Áttekinthetjük saját napiciklusunkat, s olyan megdöbbentő adatokkal is szembesülünk, mint pl. a stresszhomonok szintje reggel 7 körül a legmagasabb, a humán spontán aktivitás mélypontja 15 óra körül van, pulzusszámunk 9 és 18 órakor magas. Ami a legelképesztőbb: a fertőzésekben és stresszben jelentős szerepet játszó vérsejtek mennyisége 9 és 16 órakor a legmagasabb! (13. oldal, ajánljuk mindenkinek alapos tanulmányozásra!) Az Emberpróbáló időjárás megtanít bennünket arra, hogy értelmezzük a TV-híradók időjárási térképeit, mi a hidegfront, a melegfront, mi a ciklon és az anticiklon. Kategorizálhatjuk az UV-sugárzás különböző formáit, átfogó képet kapunk a szervezet hőleadásáról

A meglehetősen szerény kiállítású ( legalább nem kerül sokba), de annál gazdagabb tartalmú könyv egy rövid bevezető tanulmányt( Simó Sándor) és egy szöveggyűjteményt tartalmaz Sigmund Freud munkásságáról, leginkább természetesen a pszichoanalízisről. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik most ismerkednek Freud tanaival. Honnan is indult Freud? A neurológia területéről. Észrevette, hogy egyes pszichikai problémák nem vezethetők vissza az agy fiziológiai eltéréseire. Akkor hát hol a magyarázat? A lélekben. Így lett Freud orvosból lélekgyógyász, kollégái eleinte kiátkozták, aztán pedig elfogadták. Ahogy az már a zsenikkel lenni szokott. De Nobel-díjat azért nem kapott... Ha lapozunk a 156. oldalra, ott megtaláljuk Freud személyiségképének rövid összefoglalását. Az emberi psziché három részből áll: ős-én, én, felettes én. Az ős-én fogalmát Freud- saját elmondása szerint- a nagy filozófustól, Nietzschétől vette át. Az  ős-énre nem érvényesek a logika szabályai. Az én a kontrollált része a

Dawson Church doktor Génjeink csodája című könyve az első magyar nyelven megjelent alkotás, mely részletesen szól az epigenetikáról. Az epigenetika tulajdonképpen egy szemlélet, mely szemben áll a genetikai determinzmussal. Utóbbi azt állítja, hogy elsősorban génjeink határoznak meg bennünket. Az epigenetika azt állítja és bizonyítja kísérletekkel, hogy a gének alakíthatók. Ha jól érezzük magunkat, genetikai állományunk is változhat. Ha megóvjuk szervezetünket a stresszhatásoktól, az genetikai állományunk összetételt és működését is befolyásolja. Ha hiszünk a gyógyulásban, az gyógyít. Hitünkkel- és igen, Istenbe vetett Hitünkkel is- fejleszteni tudjuk immunrendszerünket. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik áldozatul estek egy hazugságnak. Annak a hazugságnak, hogy minden, ami baj, ami probléma, eleve elrendeltetett. Soha, senki nem rendelte úgy, hogy az ember betegségekkel küszködő emberré váljon. Mindig van lehetőség. Dawson Church tudományos alaposságú, kísérleti eredményeket ga

Elekes Enikő:Edzés&étkezési napló című könyvéről ( kiadta: Scolar Kiadó Kft. ) csak néhány rövid mondat: ezt nem olvasni, ezt csinálni kell! Nagy kitartás és türelem kell hozzá, tudni kell lemondani, de ha valaki végigcsinálja, nemcsak fitt lesz, de csinos is. Nem tudok elmenni szó nélkül a borítón látható fotó mellett. Zseniális. És mit még feltétlenül el kell mondanom: ez a könyv nem követel lehetetlent. Nem olyan embereknek íródott, akik fóbikus félelmekkel gyötrődnek, hanem akik tisztán okosan akarnak eredményeket elérni. Bárki számára megvalósítható recept, mindenkinek ajánljuk.

A 21.század a komplex ökológiai látásmód korszaka. Míg korábban az egyes életformákat egymástól elszigetelve vizsgáltuk, addig mára előtérbe került az egyes fajok, létformák, élőhelyek közötti kapcsolat vizsgálata. Peter Wohlleben:A természet rejtett hálózata. Felhőt csináló fák, nefelejcsek és hangyakalács című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változtatta meg az egész Yellowstone Nemzeti Park életét a vezetőségnek az a döntése, hogy farkasokat telepít a part menti erdőkbe. Képet kapunk arról, mi köze van a lazacoknak a fákhoz, hogyan kerülnek állatok a kávéscsészébe és miért isszuk meg azokat, megismerhetjük a giliszták és vaddisznók első pillantásra nem nyilvánvaló kölcsönhatását. Együtt töprengünk azon, vajon a hangyák és levéltetvek szimbiózisának, vagy éppen a szúbogarak elszaporodásának az újonnan telepített bükkösökben, örülnünk kellene vagy éppen tenni ezek ellen. Olyan elképesztő adatokat tudhatunk meg, mint pl:az északi féltekén minden átlagos négyzetméteren 200 ezer egér él!

Hát, nekem volna egy tippem: ne engedje kütyüre kattanni. Persze, könnyen beszélek. De ha már bekövetkezett a tragédia, Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyermekemmel? című könyve ( Scolar Kiadó , 2019) szerint akkor sem történik tragédia. Csak néhány dolgot másképp kell csinálni, át kell gondolni bizonyos preferenciákat. Szeretettel, bizalommal. Számomra az a könyv legnagyobb érdeme, hogy nem hibáztat senkit. Technicizált civilizációban élünk, és kész. Ha valaki túlzásba viszi, javíthat. Ha nem figyelt oda eléggé a gyerekre, javíthat. Tehát ezt kellene a szülőkbe és olykor túlzottan is riadozó pedagógusokba " betáplálni": nem történt tragédia, a folyamat nem visszafordíthatatlan, a gyerek alakítható személyiség, mi is az élete részei vagyunk, tehetünk az ellen, hogy a gyerek végképp a kütyük rabja legyen. Miklya Luzsányi Mónika írt egy optimista, de azért realista könyvet. Engem feldobott, ajánlom minden kis- és nagygyermekes szülőnek, pedagógusnak, in

A csokoládé egészséges. Ezt persze nem kizárólag Mezei Elmira állítja, Mindannyian olvastunk már erről szóló szenzációs kísérleteket, de valahogy a Nagy paleolit csokoládékönyv tudatosítja ezt az Olvasóban. Hogy ne szégyellje magát, ha csokit eszik. Merthogy nem a csoki hízlalja meg a magyart. És a csoki jótékony hatással van a vérnyomásra és figyelem!- gátolja a fogszuvasodást!! ( 194.o.) Azért szimpatikus számomra Mezei Elmira különleges szakácskönyve, mert jó nézegetni. Nagyon jók a képek, és kultúrtörténeti írások is tarkítják a kitűnő receptek során. Megtudhatjuk, honnan érkezik a csokoládé Európába, mitől függ a csokoládé aromája, mikor készítették az első fehércsokoládét ( 1930). És igen, a könyvben bemutatott édességek elkészíthetők tej és cukor nélkül is. Jómagam az Ischlert próbáltam ki ( ami amúgy Ausztriából és nem Németországból származik, mint eddig hittem), és zseniális volt. Ajánljuk ezt a könyvet minden magyar szakácsnak, cukrásznak, és mindenkinek, aki szereti az

Emlékeznek még a Fukuyama-Huntington vitára? Arról szólt az egész, hogy a liberalizmussal véget-e a Történelem korszaka. Fukuyama szerint igen, az ellentábor szerint még távolról sem. Személyes véleményem szerint a konzervatívnak titulált ellentábornak volt igaza. Ugyanakkor- szokás szerint- alaposan leegyszerűsítették Fukuyama nézeteit, merthogy úgy könnyebb bírálni...Úgyhogy a tárgyilagosság kedvéért álljon itt egy néhány pontba szedett rövid kis ismertető arról, mit is gondolat valójában Fukuyama! 1. Az a bizonyos esszé, mely a vitát kiváltotta, 1989-ben jelent meg, a kommunizmus bukása után. Ezt bővítette ki később a Szerző és lett ebből egy könyv, melyet magyarul az Európa Könyvkiadó adott ki, A történelem vége és az utolsó ember címmel. 2. Fukuyama soha nem azt állította,hogy a liberalizmus után már nem történik semmi. Azt állította, hogy a nagybetűs Történelem ért véget a liberalizmussal. Ez, véleményem szerint, téves nézet. 3. Fukuyama egy újfajta- pontosabban: újraértelmez

A Szent István birodalma kitűnő könyv Magyarország középkori történelméről, eredetileg angol Olvasóknak, onnan lett átfordítva magyarra. Megismerhetjük a magyar honfoglalás problémáit, a kalandozó hadjáratok jellegét, mindazokat a gazdasági-politikai folyamatokat, melyek elvezettek a félnomád magyarság letelepedéséig. Engel Pál részletesen elemzi Szent István uralkodását, nyomon követi a 10-11. századi magyar történelmet, elsősorban politikatörténeti szempontból, de a gazdadás. és társadalomtörténeti szempontokat sem mellőzve. Visszautazunk Szent László és Könyves Kálmán korába, ott lehetünk a Bizáncból hazatért III. Béla udvarában, szinte magunk előtt látjuk a tatárok ( valójában mongolok) ellen kétségebeesetten védekező IV. Bélát, majd sajnálkozunk a 13.század végének eseményein, a szétdaraboltságon, a kiskirályok egyre növekvő, majd a központi uralkodói hatalmat teljesen szétromboló hatalmán. Károly Róbert és Nagy Lajos: lenyűgöző országépítések, új adórendszer, Európában vezető

A könyv alcíme: Szavak, amelyek megváltoztatják az életünket Joel Osteen:Értékes vagy című könyvét szívből ajánljuk minden magyarnak. Merthogy ennek az országnak ennek a népnek, különösképpen szüksége van rá. Olyan pesszimista, lemondó nyelvezetünk- és mentalitásunk- van, annyira negatívan tekintünk önmagunkra és másokra, hogy saját szavaink húznak le bennünket oda, ahonnan már nem tudunk visszajönni. Az Értékes vagy pontosan az ellenkezőjét tanácsolja. Beszéljünk pozitívan, használjunk olyan szavakat, melyek erősítenek, tekintsük magunkat értékesnek, optimizmussal legyünk önmagunk iránt. Osteen mindezeket bibliai példákkal támasztja alá- merthogy Isten szereti az embereket, az Ő alkotásait, és jót akar azoknak. Nagyon jól olvasható, biblikus, okos és szókimondó könyv. Saját gyarlóságunkkal szembesít, aztán megtanítja, hogyan léphetünk ezen túl, majd elmondja, hogy emelkedhetünk fel. Isten segítségével, természetesen. Patmos Records , Budapest, 2016.

Grüll Tibor lenyűgöző ókortörténeti tablót rajzolt. A tenger gyümölcsei. A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában című könyvből megtudhatjuk, hogyan vélekedtek az ókori rómaiak a Mare Nostrumról. Megismerhetjük a legfontosabb kikötőket, melyek lenyűgöző méretükkel és gazdagságukkal ( Szerző részletesen elemzi Korinthosz kikötőjét) ámulatba ejtették a kortársakat. Megtudhatjuk, az utóbbi években milyen hajóroncsokat hoztak felszínre a búvárrégészek. Képet kapunk arról, hogy a római kereskedők ( és a szolgálatukban állók) jóvoltából miféle különlegességek jutottak el még az egyszerű emberek asztalára is. Külön fejezet szól az Mediterráneum akkoriban élt halairól, és azok rendkívül változatos feldolgozásáról. Ámulatba ejtő, de az akkori világ hajósai gészen messze jutottak a földgolyón: volt olyan, a mai Vietnam területén működő kikötő, melyben római áruk cseréje folyt. Főníciai kereskedők lehajóztak egészen az Afrika nyugati partjainál lévő Guineai- öbölig. Megismerhetjük a h

Alcím: Miben töri fejét a szürkeállományunk? Az agyunk idióta, ez Dean Burnett:Az idióta agy című könyvének ( kiadta a Partvonal Könyvkiadó , 2019.) mondanivalója, az agy egy szerencsétlen szerv, irányítania kellene, olykor mégis őt irányítják.. Az emberi agy, az valami olyan szerv, ami mindent tud, de sok mindent rosszul. Például: - időnként veszélyt érez, ha nincs veszély - időnként nem érez veszélyt, pedig van veszély - éhséget érzünk, pedig csak kamu - nem érzünk éhséget, pedig kellene - személyiségünkkel teljes ellentétben cselekszik, azaz gondolkodik - szavakra gondol, pedig ábrákra kellene - időérzéke olykor a nullára csökken. És a többi. Dr.Dean Burnett neurobiológus tudományos bizonyítékokon alapuló, könnyed hangnemben megírt ismeretterjesztő könyve teljesen átírja mindazt, amit a korábbi évtizedek agykutatása ránk hagyott. Mert ez is az emberi agy egyik jellemző tulajdonsága. Olykor felülír. 

A kommunizmus idején Lengyelországban hazafinak lenni ugyanazt jelentette, mint a katolikus egyházhoz tartozni. A katolikus egyház őrizte a lengyelek nemzeti öntudatát. Domány András nagyszerű történelmi könyve, az Aki lengyel, katolikus?, a kommunista Lengyelország és a katolikusok ellentmondásos viszonyára világít rá. Lengyelországban a katolikus egyház állam volt az államban. Külön parlamenti képviselete is volt ( igaz, az ebben részt vevő papokat sokan kollaboránsoknak tekintették). 45 apácarend működött az országban, még 1980-ban is a lakosság 60,6 %-a mondta magát gyakorló hívőnek ( nem reprezentatív felmérés). Akadtak keresztények a hadseregben, a Pártban, még a Párt legfelső vezetésében is! A lengyelek egy része elfogadta, hogy marxizmus és a kereszténység összeegyeztethető. Magyarországhoz viszonyítva paradicsomi állapotok uralkodtak a kereszténységben. Igaz, voltak olykor visszarendeződések, volt, hogy egy jótékonysági egylet vezetőjének fiát elrabolták és megölték. De az a

Megjegyzés:Mivel egy keresőoptimalizálási szaki azt mondta, érdemes a cikk elejére tenni a linket, nem pedig a végére, ahogy mi ezen a blogon szoktuk, itt van hát az Animus Kiadó linkje. És akkor itt a könyvajánló! Magyar pszichokrimi, méghozzá jó! Szelle Ákos:Sebek a falon című könyve remekül sikerült. A főhős bizonyos Kroszner Barnabás középosztálybeli magyar átlagember, aki fiatalkorában csinált ezt-azt, de azért nem vészes. Egyszer csak- ahogy mondai szokták- összeomlik a birodalom, meggyilkolják Barnabás édesanyját. A rendőrségnek tippje sincs- legalábbis használható, az nincs- úgyhogy Krozner hazaköltözik szülőfalujába. Ahol aztán újabb gyilkosságok követik egymást. ( tovább nem mesélem a cselekményt, mert akkor nem lesz érdekes a könyv...) Ami erősen emeli Szelle Ákos könyvének értékét: 1. Remek hangulatábrázolás. Ha hasonlítani kell: kicsit Maigret-s, de annál azért vidámabb. 2. Realista, de nem hiperrealista vagy "mocsok-realista" stílus: a Sebek a falon a 2

A magyar avantgarde költészet kicsit mostohagyermek maradt. Mivel a nagyközönség nem tudja értelmezni a " formabontó" verseket, marad a szakma, az meg olyan, hogy egyik kötet jön a másik után, nem érünk rá agyondicsérni senkifia kollégát. Pedig Petőcz András:Önéletrajzi kísérletek című könyve megérdemelte volna, hogy legalább néhány hétre a magyar irodalmi közfigyelem középpontjába kerüljön. Petőcznél a rendhagyó formai megoldások kitágítják a szöveg jelentését, nem pedig csak illusztrálják. A könyörgés című vers térdelő alakja egy generáció életérzését fejezi ki. Atomjaira hullt nemzedék, sokféle érdekkel, nézőponttal, életcéllal. Voltaképpen az egész kötet erről szól:volt valaha egy Közösség, mely széthullott/szándékosan szétbomlasztották sok egyénné. S mivel a generáció széthullt, nem tudja megfelelően értelmezni a kulturális hagyományt- pl. Ady Endrét. Mert Ady, Hölderlin, s a könyvben szereplő más fiktív nagyok világa még egész volt, s ezt a világot a mai- pontosabban

Az 1980-as években, a létező vagy nemlétező szocializmus válságkorában, felvirágzott a jobb kifejezés híján válság-szépirodalomnak nevezett könyvek sorsa. A kiadók már nem féltek kiadni ilyen könyveket, az alkotók pedig megragadták az alkalmat, és elfojtott keserűségüket megosztották a nyilvánossággal. Mezey Katalin:Élőfilm című könyve regény, mely a korabeli magyar társadalom válságáról szól. Arról, hogy nem is tudjuk, merre kellene mozdulni, és hogy nincsenek olyan vezetőink, akik képesek lennének arra, hogy utat mutassanak. Az útmutatás tehát az értelmiség feladata. Csakhogy ez a magyar értelmiség megosztott. Van egy reformista szárny és egy radikális szárny. Előbbit Mezey Katalin könyvében a tanár, utóbbit a festőművész képviseli. Ők vég nélkül elvitatkoznak azon, hogy Magyarország gazdaságának, társadalmának, sportjának, közösségi életének stb. merre kellene mozdulnia. Csakhogy mindeközben ott egy fiatal lány. Szabó Mari varrónő, a regény főhőse, remekül megformált alak. Kamasz

Szerző: Erdős László ( Érdemes még tőle elolvasni a Szűz utcai legendák című könyvet.Nagyközönség számára ismeretlen, de mindenkinek ajánlható történelmi regény.) Cím:Böllérbicskák éjszakája Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás éve:1984. Sorozat:Tények és Tanúk A cím metafora, a Horthy-korszakot jelöli. Téma:20.századi történelem, Magyarország. Illegális kommunista mozgalom a két világháború között. Raboskodás a Horthy-rendszer politikai rendőrségénél, illetve a szegedi Csillag börtönben. Elszenvedett kínzások.  Raboskodás a dachaui koncentrációs táborban. Hazatérés és újrakezdés. Műfaj: emlékirat. Erdős László a kezdetektől ott volt a kommunista ifjúsági mozgalomban, személyesen ismert olyan embereket, mint Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc, József Attila. Kinek ajánljuk ezt a könyvet? 20.századi történelemmel foglalkozó történészeknek, illetve középiskolásoknak, egyetemistáknak szemelvényeket. Stílus: sokszor körülményes, nehezen fut neki a "rázósabb" részeknek.

Szóval: mindent ,amit eddig táplálkozásról, diétáról, kalóriabevitelről, koleszterinről tanultunk, felejtsünk el. Legalábbis ezt tanácsolja Gabonaagy c. könyvében Dr. David Perlmutter és Kristin Loberg. Nem túlzás: a könyv feje tetejére állítja a teljes táplálkozástudományt. Merthogy: - Szerző azt állítja, a szénhidrátok fogyasztása és az Alzheimer-kór, valamint számtalan más idegi betegség között közvetlen összefüggés van. - Ebből következik, hogy a szénhidrátok fogyasztása káros. - A cukrok fogyasztása különösen káros, a cukor az agy gyilkosa, még a gyümölcscukor is! - A koleszterin jó, nincs közvetlen összefüggés a koleszterin és a szívbetegségek között, ugyanakkor a koleszterin- és nemcsak az úgynevezett " jó, hanem mindegyik- kitűnő hatással van az agyra. - A gabona is káros táplálék, minél kevesebb kenyeret kellene enni,  a teljes kiőrlésű gabonék is ártalmasak. Szóval, új típusú táplálkozásra fel! A könyv végén ügyes receptek segítik elindulást a nehéz úton.

Látott már unalmas prezentációt? Végtelen mennyiségű dia, tele adattal, nyilakkal, grafikonnal- sokszor teljesen feleslegesen. Ha azt szeretné, hogy prezentációi érdekesek legyenek, feltétlenül olvassa el James Caplin:Utálom a prezentációkat című könyvét, melyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg magyar nyelven! Megtudhatja, hogy a prezentáció nem a nyilvános beszéd egyik formája. Megértheti, mi a különbség egy hagyományos, iskolai fogalmazásokon alapuló prezentációs technika, illetve a Szező által kitalált CTKF technológia között. A könyv részletesen szól azokról a pszichológiai tényezőkről is, melyek egy bemutatót érdekessé, vagy unalmassá tehetnek. Képet kapunk arról, miért remeg olykor a nagyfőnök térde is, ha prezentálnia kell. Megismerhetjük a meglhetősen kínos deperszolnalizáció jelenségét, illetve azt, hogyan küzdjünk ellene.  Caplin könyve nagyon sokoldalú, a versenyszféra minden ágában dolgozóknak kapaszkodót nyújthat. Ha alaposan áttanulmányozza, már nem fogja unni a p

Popper Péter:Mi az élet étterme? című könyve az ájurvédikus orvosláson keresztül mutatja be azt a testi-szellemi utat, melyet az egyénnek végig kell járnia ahhoz, hogy legalább reménye legyen a harmóniára. Az ájurvéda klasszikus tanai mellett- és jó, hogy Popper Péter nem megy bele a szűk, csak szakembereket érdeklő terminológiába- szó esik itt  a konfucianizmusról,a buddhizmusról, szexuális életről, megfelelő táplálkozásról. Mély spirituális tartalom, laza szerkesztés. Ami rögtön nyilvánvaló: az ájurvéda receptek egyáltalán nem bonyolultak. Nem állítom, hogy minden magyar háztartásban akad pl.vörös lencse, vagy éppen fűszeres vaj. Nem kell főhivatású gasztronómusnak lenni ahhoz, hogy a Szerző által ajánlott eledeleket elkészítsük. Jó mulatást hozzá! Saxum Kiadó, 2013. Szokásunk szerint linkünk a Kiadó weboldalának főoldalára mutat: saxumkiado.hu És egy személyes megjegyzés: engem keresztényként igencsak különösen érintett a 67. oldalon olvasható Rigvéda-részlet: " Kezdetb

Elöljáróban annyit jegyeznék meg: sok nagy ember örülne, ha ilyen magas színvonalú életrajzot írt volna róla valaki. A Magvető Kiadó jóvoltából megismerkedhetünk Kertész Imre mindmáig legjobb életrajzával. Kertész Imre Nobel-díjat kapott. Anno ez a hír az egész magyar irodalmi életet megmozgatta. Aztán a közélet is megmozdult. Olyan primitív megnyilvánulások hangzottak el Kertész Imrével kapcsolatban, hogy az ember csak pirult. Ennyire nem tudjuk megbecsülni első irodalmi Nobel-díjasunkat, a Sorstalanság és más remekművek Szerzőjét? Azt gondolom, mára a jogtalan indulatok lecsillapodtak. Éppen ezért ajánlom mindenkinek- és tényleg mindenkinek- Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai című könyvét. A mű rendhagyó életrajz: dokumentarista, személyes emlékeken alapuló, esszészerű  bemutatása egy ember szellemi-lelki és természetesen alkotói fejlődésének. Szó esik a könyvben arról, hogyan lett Kertész Imréből író, miért írt zenés vígjátékokat, hogyan keletkeztek az első regények és

Stefan Paas teológus könyve a protestáns -azon belül is a református- egyházak számára nyújt iránymutatást a missziós munkáról, az evangelizációról. Az utolsó idők munkásai remekül összefoglalja, hogyan nyerjünk meg másokat Isten ügyének, mit tegyünk az új egyháztagokkal, hogyan tanítsuk meg nekik fokozatosan a keresztény elveket, liturgiát és életmódot, mit tegyünk azokkal, akik visszaesnek. A holland teológus megcáfol olyan tévhiteket, mint pl. - felnőtt megtértből nem lesz jó keresztény, Istent fiatalkorban kell megismerni - bárkiből lehet jó egyházi vezető, presbiter - manapság nincs értelme az evangelizációnak, mert a nyugati emberek már elfordultak az Úrtól, és odaadták magukat a materialista világnak. - fiatalok körében csak zenével lehet evangelizálni - a megbotlottakat ki kell zárni a gyülekezetből. Paas könyve optimista, de realista. Minden protestáns teológusnak szívből ajánljuk. Egyetlen megjegyzéssel: véleményem szerint, amit Paas a nyelveken szólásról ír ( "