Könyvekről mindenkinek

Egy konferencia előadásainak írott anyaga, mindössze 102 oldalon- elegendő terjedelem ez egy ennyire szerteágazó téma bemutatásához? Kiss Gabriella szerkesztésében megjelent Vallás és multikulturalizmus című könyv bebizonyítja, hogy igen. Bevezető tanulmányában Kiss Gabriella vázolja azokat a fogalmi kereteket, melyek a két, egymástól látszólag eltérő fogalom köré szerveződnek. Tomka Miklós egy európai vizsgálat adataira hivatkozva jelenti ki: nem a vallásosság csökken Európában, hanem az egyháziasság, az egyházhoz tartozás. Hívő keresztényként feltehetnénk a kérdést:létezik-e a kettő egymás nélkül? Hiszen a hit szó görög eredetije a hűséget is jelenti. Tomka Miklós három nagy eszmeáramlatot különböztet meg Európában: - történelmi egyházakhoz tartozó - modern egyházakhoz tartozó ( itt a szinkretista vallásokat említi, de szerintem ugyanúgy hozzátartozna fogalomhoz a pünkösid keresztény mozgalom is) - humanizmus Szilágyi Györgyi- Flóra Gábor: Vallási attitűdök Nagyváradon Dr. Gá

A Theologische Akademie című keresztény könyvsorozat 11. kötete Frankfurtban jelent meg, 1974-ben, Johannes Beutler és Otto Semelroth szerkesztésében, természetesen német nyelven. A könyvben közölt tanulmányok olyan, ma is aktuális kérdéseket boncolgatnak, mint: A világiasság térhódítása- és mit tehet ez ellen az egyház? Hogyan viszonyuljon a kereszténység az iszlámhoz, a hinduizmushoz, a buddhizmushoz? Hogyan tartsa meg az egyház maga testében a megkeresztelkedett világiakat? Miért mondanak nemet a fiatalok a kereszténységre? Miért vonzódnak a fiatalok a keleti vallások és filozófiák iránt? Létezik-e ökumenikus egyház? Egyszóval, arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol a kereszténység helye a világban. Azt gondolom erről, mint újjászületett, hívő keresztény, hogy napjainkban- és már a könyv megjelenése idején is- annyiféle eszmével, valódi- és álfilozófiával bombázzák az embereket, hogy érthető az, ha egy világi ember kíváncsi erre vagy arra, szeretné kipróbálni ezt vagy