Könyvekről mindenkinek

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti n

Benkő László történelmi regénytrilógiájának végső kötete elképesztő izgalmakat nyújt- mindemellett olyan történelmi ismeretekkel ajándékozza meg az Olvasót, melyet az iskolai tankönyvek soha nem tudnak, talán nem is akarnak, a nagyközönség felé közvetíteni. A könyv címének megértéséhez: Végső Tenger, mongol szemmel nézve, az a hatalmas víztömeg, amit ma Atlanti-óceánnak hívunk. Az 1230-as-1240-es évek fordulóján járunk. Közel a tatár, de a magyar urak nagy része még mindig úgy tesz, mintha nem létezne veszély. Inkább a királyi udvarban igyekeznek maguknak minél zsírosabb zsákmányt találni. Az ország mindennapi életét a kunok teszik nehézzé. IV. Béla, az ekkoriban még igencsak ifjú és dölyfös király azért fogadta be a kunokat, mert azt gondolta, hasonló harcmodoruk révén, visszaverhetik a mongolok támadását. Csakhogy a félnomád kun lakosság konfliktusba kerül a letelepedett életmódot élő magyar lakossággal...Köteny kun vezért a király biztonságba helyezi, nehogy a féltékeny magyar u

Gárdonyi Gézát általában egykönyvű vagy maximum " kétkönyvű" íróként ismerjük. A hazai kánonba az Egri csillagok és A láthatatlan ember került be. Pedig az Isten rabjai kiváló történelmi-lélektani regény, véleményem szerint az egyik legmerészebb írói kiállás a vallási fanatizmus ellen. A történet a 13. században játszódik, a magyar történelem egyik legviharosabb időszakában. IV.Béla király kolostort építtet lányának, Margitnak, aki elhívást kapott az Úrtól, hogy apáca legyen. A történetet azonban nem az előkelők szemével látjuk, hanem Jancsi szemével, aki a kertész kisfia. apja meghal, anyjával ketten folytatják a kertészkedést. Egyszer azonban ellátogat hozzájuk a prépost, és azt parancsolja Jancsi anyjának, hogy álljon be szolgáló apácának az újonnan épülő Nyúlszigeti kolostorba. Az anya örömmel eleget is tesz a kapott utasításnak, valamivel azonban nem számol: ha apáca lesz, elszakítják tőle kisfiát. Így is történik. A fiú egy szerzetesrendben nő fel, s mindig arról ábr

Ez a nem egészen 400 oldalas Magyarország története, 1943-ban, a második világháború kellős közepén jelent meg, s ebből sok dolog következheznék. De nem következik. Kosáry Domokos már fiatalon is rendkívül tárgyilagos, forrásfeldolgozáson, nem pedig politikai elvárásokon alapuló történelmet írt, az őstörténettől kezdve egészen az 1930-as évekig. Bizonyos megállapításait, mára túlhaladta az idő, mégis, valamilyen reprint-sorozatban érdemes lenne újra kiadni, mert számos tanulsággal szolgál az Olvasó számára. Ezek közül ismertetnék most néhányat: 1. A történelem nem eszkatalogikus. Nem tart valahonnan valahová, hanem a mindenkori emberi törekvések, gazdasági és társadalmi viszonyok mozgatják- legalábbis látszólag. Az isteni bevatkozások mibenléte és hogyanja az ember számára láthatatlan. 2. Kosáry ( 1943-ban) elfogadta a magyar nép finnugor származásának tanát. Ezzel akkoriban ár ellen úszott, ellentmondott a turáni és más egyéb eredetmondákra támaszkodó elméleteknek. Szidták is érte. 3