Könyvekről mindenkinek

 Rudolf Veronika könyve minden történelemkedvelő Olvasó számára igazi ajándék lehet. Nagyon mély, néhány ponton igencsak újszerű, már tárgyalt témát dolgoz fel újszerű szempontokat követve, lehetővé teszi az értő Olvasó számára, hogy igazán mélyen beleássa magát a témába.  Ez a téma pedig nem más, mint a Magyar Királyság külpolitikája a hosszú 13.században.  Az alábbi, méltatlanul rövid és felületes könyvajánlóban azt írnám le, hogy nekem miért tetszett ez a rendkívül igényes, ízléses és érdeklődésre számot tartó könyv. Persze, lennének Olvasók, akik Rudolf Veronika könyvének más aspektusait, más érdemeit emelnék ki. Jómagam az alább felsoroltak miatt tartom a könyvet a 21.századi európai történettudomány nagy alkotásának.  1. A könyv témája a Magyar Királyság, a Cseh Kirtályság és az Osztrák Hercegség egymáshoz való viszonya a hosszú 13.században. Olyna uralkodók neve és tettei bukkannak fel a lapokon, mint III.Béla, II. András, IV. Béla, a cseh II.Ottokár, a német ...

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-kele...

Benkő László történelmi regénytrilógiájának végső kötete elképesztő izgalmakat nyújt- mindemellett olyan történelmi ismeretekkel ajándékozza meg az Olvasót, melyet az iskolai tankönyvek soha nem tudnak, talán nem is akarnak, a nagyközönség felé közvetíteni. A könyv címének megértéséhez: Végső Tenger, mongol szemmel nézve, az a hatalmas víztömeg, amit ma Atlanti-óceánnak hívunk. Az 1230-as-1240-es évek fordulóján járunk. Közel a tatár, de a magyar urak nagy része még mindig úgy tesz, mintha nem létezne veszély. Inkább a királyi udvarban igyekeznek maguknak minél zsírosabb zsákmányt találni. Az ország mindennapi életét a kunok teszik nehézzé. IV. Béla, az ekkoriban még igencsak ifjú és dölyfös király azért fogadta be a kunokat, mert azt gondolta, hasonló harcmodoruk révén, visszaverhetik a mongolok támadását. Csakhogy a félnomád kun lakosság konfliktusba kerül a letelepedett életmódot élő magyar lakossággal...Köteny kun vezért a király biztonságba helyezi, nehogy a féltékeny magyar u...

Gárdonyi Gézát általában egykönyvű vagy maximum " kétkönyvű" íróként ismerjük. A hazai kánonba az Egri csillagok és A láthatatlan ember került be. Pedig az Isten rabjai kiváló történelmi-lélektani regény, véleményem szerint az egyik legmerészebb írói kiállás a vallási fanatizmus ellen. A történet a 13. században játszódik, a magyar történelem egyik legviharosabb időszakában. IV.Béla király kolostort építtet lányának, Margitnak, aki elhívást kapott az Úrtól, hogy apáca legyen. A történetet azonban nem az előkelők szemével látjuk, hanem Jancsi szemével, aki a kertész kisfia. apja meghal, anyjával ketten folytatják a kertészkedést. Egyszer azonban ellátogat hozzájuk a prépost, és azt parancsolja Jancsi anyjának, hogy álljon be szolgáló apácának az újonnan épülő Nyúlszigeti kolostorba. Az anya örömmel eleget is tesz a kapott utasításnak, valamivel azonban nem számol: ha apáca lesz, elszakítják tőle kisfiát. Így is történik. A fiú egy szerzetesrendben nő fel, s mindig arról ábr...

Ez a nem egészen 400 oldalas Magyarország története, 1943-ban, a második világháború kellős közepén jelent meg, s ebből sok dolog következheznék. De nem következik. Kosáry Domokos már fiatalon is rendkívül tárgyilagos, forrásfeldolgozáson, nem pedig politikai elvárásokon alapuló történelmet írt, az őstörténettől kezdve egészen az 1930-as évekig. Bizonyos megállapításait, mára túlhaladta az idő, mégis, valamilyen reprint-sorozatban érdemes lenne újra kiadni, mert számos tanulsággal szolgál az Olvasó számára. Ezek közül ismertetnék most néhányat: 1. A történelem nem eszkatalogikus. Nem tart valahonnan valahová, hanem a mindenkori emberi törekvések, gazdasági és társadalmi viszonyok mozgatják- legalábbis látszólag. Az isteni bevatkozások mibenléte és hogyanja az ember számára láthatatlan. 2. Kosáry ( 1943-ban) elfogadta a magyar nép finnugor származásának tanát. Ezzel akkoriban ár ellen úszott, ellentmondott a turáni és más egyéb eredetmondákra támaszkodó elméleteknek. Szidták is érte. 3...