Bejegyzések

Magvető címkéjű bejegyzések megjelenítése

Ottlik Géza:Hajnali háztetők

 Sokáig tanakodtam, vajon hol a helye a magyar irodalomban ennek a regénynek. Aztán ráébredtem az egyszerű válaszra: a legnagyobbak között. Akkor már csak az kérdés, hogy legnagyobbaknak hol van a helye... Ottlik Gézát általában az Iskola a határon című könyvéről ismerjük. Pedig a Hajnali háztetők szintén remekmű, csak valahogy kevesebb figyelem jutott rá. Ha egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, miről is szól ez a mű, hát : a fiatalságról. Az emberi életrnek arról a korszakáról, melyben mindenki, aki embernek hívja magát, szerelmes, mindenki tanul, alkot, ábrándozik és néha még produkál is valamit. Amikor a mundenféle multságokról mennek haza a fiatalok, s mosolyognak rájuk a hajnali háztetők. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogy a mi érzelmeink és gondolataink ne számítanának sokat a világrendszerben. a világot még nem ismerjük, de tapasztalataink már vannak, ezeket fogjuk az elkövetkező évtizedekben ( méghozzá kemény évtiezedekben) szépen egymásra rendezni, vagy legalábbis afféle él

Martin Walser:Menekülő ló

 Martin Walser regénye sajátos tudatregény.A menekülő ló c.könyv sorait olvasva egy középosztálybeli,átlagos német férfi gondolataiba pillanthatunk bele,aki szabadulni szeretne mind múltjától,mind pedig jelenétől.Rosszul érzi magát hivatásában és magánéletében egyaránt.Ez a mű nem történelmi regény:Walser a külső történések helyett a belső lelki folyamatokra összpontosít,egy generáció(az 1940-es években születettek) élményvilágát szeretné bemutatni. Egyetemes problémákat fogalmaz meg. Helmut és Sabine harmincas éveik elején járó házaspár,éppen nyaralnak. Pihennek,üldögélnek a kávézóban,nézegetik a járókelőket. Velük van kutyájuk is,a kiszámíthatatlan viselkedésű Ottó. Amint elmerülnek a nagy semmittevésben,Helmuthoz odalép egy férfi,és bemutatkozik:Klaus Busch vagyok. Helmut először nem jön rá,ki a férfi,aztán esik le neki,hogy volt osztálytársa,ifjúkori barátja. A két férfi teljesen más karakter: Helmut komolyabb,töprengőbb,mélyebb,Klaus vidámabb,pozitívabb,életigenlőbb,de sokkalta fe

Grecsó Krisztián:Vera

Divatos dolog ma az irodalomtudományban és úgy általában: az esztétikában, olvasatokról, értelmezésekről beszélni. Grecsó Krisztián:Vera című kitűnő könyvének- véleményem szerint- kétfajta olvasata lehetséges. Mindkét olvasat teljes mértékben lefedi a mű jelentéseit, éppen ettől válik izgalmassá, egyedivé ez az irodalmi élmény. Ha tehát ajánljuk ezt a regényt, úgy ajánljuk, hogy hozzátesszük:kétszer kell elolvasni a Verát. Egyszer az egyik, másszor a másik olvasat szerint.  Az első olvasatot/értelmezést úgy is nevezhetnénk: lélektani realista. Eszerint az olvasat szerint a történet tényleg az 1980-as években játszódik, Vera, Sári, Langaléta, Jozef és többiek tényleg szegedi általános iskolások, méghozzá az alsó-felső tagozat határán. Vera, Sári és Jozef szerelmi háromszöge tényleg diákszerelem, amelyben szerintem mindannyiunknak volt része, a tanítónéni tényleg szereti hivatását, anya és apa pedig valóban nem más, mint két, gyermeke váratlan viselkedésétől- finoman szólva is- zavarbajö

Marilynne Robinson:Háztartás

 Marilynne Robinson első regénye 1982-ben jelent meg, s óriási szenzációt váltott ki az amerikai irodalomban. A Háztartás nagyon őszintén, addig nem tapasztalt nyíltsággal beszél egy olyan társadalmi réteg életéről, akikre talán keveset figyelünk:azokról a gyerekekről és fiatalokról, akik árvaságra jutottak, s rokonok nevelik őket.  A Háztartás két ifjú hőse Ruth és Lucille. Kezdetben nagyszüleiknél nevelkednek, ám ábrándos természetű, kalauzként dolgozó nagyapjukat halálos vonatszerencsétlenség éri, úgyhogy nagymamájuk neveli őket egyedül. Mikor ő egészségileg alkalmatlanná válik, két sógornője veszi át a gyerekek nevelését. Csakhogy ők nem akarnak egy isten háta mögötti kisvárosban élni, úgyhogy megérkezik új nevelőanyjuk, Sylvie, aki a nagynénjük. És innen kezdődnek a bonyodalmak.  Sylvie ugyanis korábban nagyvárosban élt, annak is a perifériáján, s leginkább csavarogni szeretett, meg tehervonatokon utazni, mindenfelé Amerikában. Az,hogy ez a hölgy egy kisvárosban éljen, s jó család

Krasznahorkai László:Északról hegy,Délről tó,Nyugatról utak,Keletről folyó

 Krasznahorkai László regénye egyike a 21.század eddigi legjelentősebb európai prózai műveinek. A könyv címe a távol-keleti kolostorépítészet egyik szabályára utal:a kolostort északról hegy,délről tó védje,nyugatról utak fussanak az épülethez,keletről pedig folyók érkezzenek belé. A történet tehát a Távol-Keleten,talán Koreában,de ez nem biztos,játszódik. Genji hercegének unokáját gyermekkora óta kínozza egy vágy,amely már-már rögeszmévé fajul:egy kertet szeretne megtalálni,a Száz szép kert című könyv századik kertjét. Egy napon megszökik testőrei figyelő szeme elől,és egy addig sohasem látott városrészbe téved. Egy nagy fehér fal mellett sétál sokáig,majd egy buddhista kolostorba ér. Teljesen üres minden,sehol egy lélek,a Buddha-szentélyt feltörték,a harang már mindjárt bedől,a főnök lakószobája pedig tele van nyugati cuccokkal,whiskyvel,meg egy nagyon furcsa,a végtelennel foglalkozó,bosszantó stílusú matematikai könyvvel. Mindeközben Genji herceg unokájának testőrei lerészegednek,és

Temesi Ferenc:3.könyv

 Az avantgarde,az avantgarde.Azt nem lehet konvencionális formákba zubbonyozni. Temesi Ferenc:3.könyv című alkotása egy nonkonform ember életének-s hogy el ne felejtsük,egy regény megszületésének-izgató dokumentuma. Utazások:Románia,azaz Mánia,USA,Franciaország,és belföldi turizmus rogyásig,olykor kocsmától kocsmáig. Élmények:szerelem,alkalmi szerelem,szerelmi bánat,idős úriember (fuvaros)kocsmázása fiatal sráccal,ivászat rogyásig. Képek:valahol mindig belebotlunk valami festőbd,fiatal iparművészbe,egyébbe. Hétköznapiság és művészet. Lineáris történetek és központozatlan szöveg. Ami valamiről szól és mégis nem szól semmiről,csak valami többről.  Temesi Ferenc írt egy könyvet azért,hogy megfogalmazza a szöveg agglomerációját. Az írót,a feleségét,a szeretőjét,mindenféle barátokat. A 3.könyv a magyar avantgarde irodalom egyik remekműve,élet,élet és mégtöbb humor. A szépirodalom csak úgy elviselhető.  Aki még nem olvasott avantgarde szépirodalmat-mert igenis szép-,az kezdje Szophoklésznél.

Mario Vargas Llosa:Pantaleón és a hölgyvendégek

 A világhírű perui író, Mario Vargas Llosa Pantaleón és a hölgyvendégek című könyve mindent letaroló társadalmi szatíra ugyan-mégis van benne valami végtelen szomorúság,az élet körforgásának szívszorító unalma. A regény cselekménye az 1950-es évek Perujában játszódik,főhőse egy tehetséges,intellegens katonatiszt,Pantaleón Pantoja.  Felettesei előléptetik Pantaleónt századossá, és azon nyomban rá is bíznak egy titkos feladatot. Az Amazonas mentén állomásozó hadosztályok zömében újonc fiataljai egyszerűen nem bírnak magukkal. Isznak,részegen megtámadják a nőket,olykor teherbe is ejtik őket. Pantaleón azt a feladatot kapja,hogy szervezzen a katonáknak-bordélyházat. Az addig példás családi életet élő katonatiszt egy régi raktárban rendezi be a létesítményt. Több,mint kétezer lány dolgozik itt,szabályszerű nagyüzemi szervezeti formában. Csakhogy a dolognak híre megy a civilek körében is,ez pedig kikezdi a perui hadsereg becsületét. Úgyhogy felülről közbelépnek...Azonkívül főhősünk kicsi fel

Garaczi László: Mintha élnél. Egy lemur vallomásai 1.

Garaczi László Egy lemur vallomásai című trilógiája az ezredforduló egyik legnagyobb könyvsikere volt, agyonolvastuk, röhögtünk rajta, de azért óvatosan kritizáltuk is, szóval, a Mintha élnél könyvvel kezdődő sorozat elérte azt, amit papíralapú kulturális terméknek csak ritkán sikerül: beszéltek róla. Minek is köszönhető ez a mai napig tartó, sokszor zajos siker? Megpróbálom összeszedni pontról pontra, aztán meglátjuk, mi maradt ki... 1. Garaczi szerény önfeltárulkozása. Annyit mond el magáról, főképpen gyermek-és ifjúkoráról, hogy érdekes legyen. Nem nagyképűsködik, nem szenteskedik, de nem is veszi fel a rosszfiúpózt. Arányosan vagány. 2. Elképesztő nyelvi humor. Ez az a bizonyos nyelvi humor, amit Magyarországon a Holló Színház hozott divatba ( említés is történik róluk a könyvben, igaz,csak egyszer, de elég az...). A cselekvő sokszor keveredik a cselekménnyel, illetve a cselekvés tárgyával. Ettől olyan angolos lesz a humor. A nyelv amúgy is szintekre, rétegekre bontott, s minden r

Sarkadi Imre:Száz éve Segesvárnál

Erről a könyvről részletesebb ajánlót a későbbiekben olvashatnak. Elöljáróban annyit, hogy a lassan, sajnos, az irodalmi kánonból kikerülő ,ámde remek tehetségű Sarkadi Imre egyik, nem éppen  elfelejtett , de azért ritkán emlegetett művéről van szó. A cím természetesen utalás a magyar történeti köztudatban leginkább Petőfi Sándor haláláról ismert segesvári csatára. A Száz éve Segesvárnál nem tartozik Sarkadi Imre legismertebb művei közé, de mindenképpen fontos része kultúránknak, érdemes elolvasni. Legkönnyebben a Magvető Könyvkiadó Rare sorozatában megjelent példány szerezhető be, antikváriumokból. 

Gabriel García Márquez:Baljós óra

A Nobel-díjas kolumbiai író Baljós óra című kisregénye a legtöbb magyar Olvasó előtt ismeretlen. Gabriel García Marquez életművének jelentős darabja ez a kötet. Egy könyvajánló blogban nincs módunk arra,hogy részletes elemzést adjunk egy ennyire összetett,többrétegű irodalmi műről,inkább csak elemzési szempontokat villantunk fel azok számára,akik mélyebben kívánják tanulmányozni García Márquez életművét. Az egész regényben van valami,jó értelemben mondott színházias. Voltaképpen jelenetek,skiccek sorozatából áll össze a könyv,mekynek témája:egy kolumbiai falu ékete a folyamatos történeti-politikai változások közepette. Most éppen béke van,legalábbis hivatalosan,ám az elöljáró által kiépített helyi politikai struktúra végtelenül korrupt és diktatorikus. A Bakjós óra nemcsak kolumbiai Olvasóknak szól.Ám csalódni fog,aki Gárcia Márqueztől kifejezetten közéleti regényt várt. A Baljós óra szervesen illeszkedik abba az irodalmi kategóriába- hirtelen nem tudok rá jobb kifejezést-amit latin

Erdős László:Böllérbicskák éjszakája

Szerző: Erdős László ( Érdemes még tőle elolvasni a Szűz utcai legendák című könyvet.Nagyközönség számára ismeretlen, de mindenkinek ajánlható történelmi regény.) Cím:Böllérbicskák éjszakája Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás éve:1984. Sorozat:Tények és Tanúk A cím metafora, a Horthy-korszakot jelöli. Téma:20.századi történelem, Magyarország. Illegális kommunista mozgalom a két világháború között. Raboskodás a Horthy-rendszer politikai rendőrségénél, illetve a szegedi Csillag börtönben. Elszenvedett kínzások.  Raboskodás a dachaui koncentrációs táborban. Hazatérés és újrakezdés. Műfaj: emlékirat. Erdős László a kezdetektől ott volt a kommunista ifjúsági mozgalomban, személyesen ismert olyan embereket, mint Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc, József Attila. Kinek ajánljuk ezt a könyvet? 20.századi történelemmel foglalkozó történészeknek, illetve középiskolásoknak, egyetemistáknak szemelvényeket. Stílus: sokszor körülményes, nehezen fut neki a "rázósabb" részeknek.

Dragomán György:Rendszerújra

(Alcím:Szabadulástörténetek.A cím a könyvborítón kisbetűvel írva!) Dragomán György:a magyar irodalom egyik zsenije ( szerencsénkre, van belőlük sok...). Minden könyve kiemelkedik a bőséges irodalmi termésből. Fénylik. Még akkor is, ha a művek hangulata olykor sötét. Rendszerújra című könyvében új magasságokba emeli a modern ( és nem posztmodern!) magyar novellisztikát. Irodalomtudósok feladata lesz, hogy megállapítsák a Dragomán-novellák előzményeit, stilisztikáját, hatástörténetét. Én most csak néhány állítást fogalmaznék meg. Választ arra kérdésre:miért olyan jó prózaíró Dragomán György? 1. Nem szégyell tanulni és a tanultakat továbbfejleszteni 2. Nem szégyell teljesen eredeti lenni. 3. Törődik az Olvasóval. A történet mindig érthető, még akkor is, ha teljesen abszurd. Meg sem fordul a befogadó fejében, hogy az, ott, lehetne másképp is. 4. Nagyon érdekes realizmus és absztrakció viszonya a Rendszerújra novelláiban. A helyzet általában abszurd ( pl.Rámen: egy állítólagos időuta

David Alexander: Rémület a Broadway-n

Remek krimi, amire való, arra jó: szórakoztat, kivsit borzongat, a égén pedig örülünk a happy end-nek. A Rémület a Broadway-n főhőse Bart Hardin, egy menő bulvárlap főszerkesztője, aki levelet kap a Broadway-n ( aki nem tudná: New York színházi negyede) garázdálkodó sorozatgyilkosról. Egy azóta kocsmatöltelékké züllő volt rendőr, állítólag, majdnem elkapta Waldot, az ötszörös gyilkost, néhány méteren múlt, hogy ne sikerült az akció. Nem sokkal később infőrmáció érkezik, magától Waldotól, miszerint hamarosan akcióra készül. David Alexander könyvében remekül érzékelteti a feszültséget, jellemábrázolása realista, még társadalomrajzról is beszélhetünk e könyv esetében. Amit hibának tartok, az az utolsó fejezet- miután leleplezik, kicsoda Waldo, még egy utolsó poént is tartogat a Szerző, mégpedig azt, hogy az egyik gyilkosságot nem is Waldo követte el, hanem valaki, akit a főhős személyesen ismer. Az a baj, hogy ez a párbeszédes fejezet túlírt. Ez persze jószándékra utal, Alexander még a

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Hu. Szóval, amikor Esterházy Péter, korunk talán legnagyobb magyar írója beteg lett, a pesti utcán mindenféle szóbeszédek hallatszottak. Aztán Esterházy Péter kijött a kórházból, úgy látszott, rendben van minden- és erre jött a halálhír. Kegyetlen volt. A Hasnyálmirigynapló című könyvet csak 18 éves felülieknek ajánlom. Mindenféle szempontból felnőtteknek. Egy betegség krónikája, a beteg szemszögéből. Nagyon kemény, elképesztő érzelmi energiákat mozgósító könyv. Nem is írnék Róla ( mert a Hasnyálmirgiynapló annyira személes, hogy már szinte személy) különösebben ajánlót, csak arra kérnék mindenkit, hogy vegyen egy nagy levegőt, mielőtt belekezd. Egyhuzamban fogja végigolvasni, vagy egyáltalán nem. Legyen erős! Magvető, Budapest, 2016.

Szvoren Edina: Verseim

Ez egy igencsak személyes hangvételű könyvajánló lesz- dehát blogról van szó, itt a személyesség alapkövetelmény. Szvoren Edina: Verseim című könyve 13 elbeszélést tartalmaz, túlzás nélkül állíthatom:remekműveket. Különös helyzetekbe kerülő átlagemberek történetei ezek, de nem a manapság oly divatos 21.századi groteszk stílusban, hanem élő, eleven módon, a szöveg szinte pereg a szemünk alatt, élvezet és igényesség jellemzi az elbeszéléskötetet. Szó sincs egyenetlen színvonalról: Szvoren Edina a hegycsúcsról indul és ott is marad. A könyvben olvasható mindegyik mű kiállja a legszúrósabb kritikai próbát is. Személyes kedvencem a Látogatók. Elképesztő! Amiért " személyesség"- ről írtam, az a Vettem egy füzetet című elbeszélés. Szóval, ez a úriember, aki a szexuális fantáziáit -és nemcsak azt- krónikás módjára jegyezgeti, hát abban én magamra ismertem. Az 1990-es években tanácsolta azt a pszichológus, hogy tegyek így. Nem mondom, utólag belátom, hogy még gondolatnak is rossz, d

Dashiel Hammett: Az üvegkulcs

A kriktkusok Dashiel Hammett legjobb regényének tartják, bár az amerikai krimi atyja nem igazán osztotta ezt a véleményt...A történet szerint Ned, aki egy intelligens szerencsejáték-függő, éppen pechszériában van. Annyira legatyásodik, hogy a kaszinó tulajához megy kölcsönkérni. A tulaj mellékesen megemlíti neki, hogy beszáll a politikába. Ma estére is hivatalos vacsorára valami szenátorékhoz. Csakhogy Ned holtan találja a szenátor fiát a kaszinó közelében. Nem akarja megkockáztatni, hogy rendőrség összefüggésbe hozza a gyilkosságot a kaszinóval, ezért magánnyomozásba kezd. Kiderül, hogy az áldozat jelentős összeget várt egyik adósától, aki nem mellékesen Nednek is tartozik. Ezután vesznek az események igazán váratlan fordulatot. Dashiel Hammett zsenialitása és szokatlansága abból áll, hogy a gengszterre ruházza a nyomozó szerepét. Jó és rossz tehát összefonódik, csakúgy, mint az amerikai társadalomban a szesztilalom korszakában. Az üvegkulcs tehát nemcsak krimiként, hanem sajátos t

Boldizsár Ildikó:Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban

A mese gyógyít. Aki még nem tapasztalta ezt, még nem volt igazán beteg. Boldizsár Ildikó. Meseterápia című könyve persze nem fogalmaz ennyire radikálisan, nem is teheti, ám minden Olvasó volt már beteg. Emlékszik rá, mitől gyógyult meg? Emlékszik rá,hogy a kéthetes táppénz idején mikor volt az a bizonyos áttörés, a sok gyógyszer meg ágybanfekvés után? Hát akkor, amikor valami " pozitív történet" bontakozott ki a szeme előtt. Mondjuk, egy rokonával történt valami igazán jó. Vagy megnézett a tévében egy jó filmet. A lélek feltöltődött, ezáltal a test is feltöltődött, átvette a történet erejét, a sejtek pedig elkezdtek gyógyulni. Boldizsár Ildikó könyve nagyon alapos és nagyon okos. Szól a mesék szerkezetéről, fajtáiról, mese és mítosz kapcsolatáról, motívumokról, arról, hogy valóban India tekinthető-e a mesék őshazájának, szimbólumokról- végigvezeti az Olvasót a mesék teljes világán, ezen a hatalmas anyagon. Rádöbbenünk:nagyon keveset tudunk a mesékről, sokan még azzal sem vo

Bernard-Paul Lallier: Vérbosszú

Korzika szigetén dúl a balhé. Előbb megölik az Orsini klán vezetőjét, majd annak az öccsét, majd a Távol-keleten élő testvér egyetlen lányát, akinek semmi köze a család ügyeihez. Luis, a Kambodzsában élő iszákos tesó, hazajön, és bosszút áll. Ebben csak hajdani barátja, a kissé különc rendőr, Maes főfelügyelő, a szervezett bűnözés elleni csoport feje, állíthatja meg. Ha tudja. Bernard-Paul Lallier könyve, a Vérbosszú, visszavisz bennünket azokba az időkbe, mikor még férfias dolognak számított a bosszú, mikor Korzikát még ősi eredetű klánok uralták, mikor olyan " mediterrán" hangulat árasztotta el a Szépség Szigetét minden augusztusban. Lallier remek tájleíró, jó jellemfestő, néhány szóval is képes csodát tenni- szóval felmerül bennem az a kérdés, hogy egy ilyen tehetségű ember ugyan miért vesztegeti el képességeit bűnregények írására? Írhatna szépirodalmat is. Választ erre csak az író mindenkori anyagi helyzete ad, azt pedig nem ismerem. Maga műfajában, a Vérbosszú a jobb al