Könyvekről mindenkinek

 Lisa Jewell könyve klasszikus angol típusú bűnügyi regény-vagy, ha úgy tetszik, feszült thriller. Az első oldaltól az utolsóig feszült, izgalmas, minden bekezdés tartogat valami meglepetést. Ahogy azt már megszokhatták, eben a mini-könyvajánóban egy rövid spoilert közlök a műről, természetesen nem árulok el mindent, mert akkor mi maradna a krimiolvasás izgalmából... A fiktív- de valóságosnak tűnő- történet a 2010-es évek végén játszódik. Tallulah egy középiskolás leányanya, aki együtt él anyjával, Kimmel, valamint  Zachkel, a gyerek apjával. Zach anyja, a kissé fanyar természetű Megs nem hiszi, hogy Zach lenne a gyermek apja, szerinte Tallulah csak magához akarja kötni a fiát, ennek az ézelmi motívumnak  később még lesz szerepe a történetben. 2017 egyik estéjén Tallulah és Zack úgy döntenek, hogy elmennek egyet bulizni. A kicire, Noah-ra, addig Kim, a nagyi vigyáz. Aztán a két fiatal nem megy haza. se hajnalban, se másnap. Megs, Zach anyja szerint a srácok elmentek egy kicsit pihenni,

 Dorothy Uhnak a modern amerikai krimiirodalom meghatározó írója, 1930-2006. között élt. Leghíresebb könyve A nyomozás, mely magyarul is több kiadásban megjelent. Nem klasszikus krimi, inkább a Chandler-féle realista ábrázolásmódhoz közelít. Ugyanakkor van benne rejtély bőségesen, az intellektuális krimik kedvelői számára is tartalmas szórakozást nyújt. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert olvashatnak a Kedves Látogatók, utána pedig néhány szóban elmondanám véleményemet erről a nagyszerű regényről.  A történet az 1970-es években játszódik, az USA-ban. Két gyermek eltűnését jellentik be telefonon. Joe Peters nyomozó megy a helyszínre, a szülők lakásába. Kiderül, hogy George Keeler, az apa, előző éjszaka nem aludt otthon, kocsmatulajdnosként keresi kenyerét, s az italmérés fölött van egy kis lakása, ott töltötte az éjszakát. Az anya, Kitty, elmondja a rendőröknek, hogy eredetileg egy konferenciára akart utazni, de George, a hatéves kisfiú, kanyaróban megbetegedett, ezért otthon maradt

 A 21.században él és virágzik az irodalom! Hiába cikkeznek egyre többet arról, hogy egyre kevesebbet olvasunk ( ami, sajnos, igaz), a magyar irodalom számtalan remekművet termelt ki 2000 és 2017 között. Ezt bizonyítja a Bíró Gergely által szerkesztett A századelől novellái című kötet is.  Nagyon sokoldalú, tematikailag, műfajilag, stilisztikailag szinte minden lehetőséget kiaknázó novella- antológia ez: voltaképpen meta- antológia, hiszen a Magyar Napló által évente megjelentett novella-antológiákból válogatott Bíró Gergely, kiváló szerkesztői érzékkel. E rövid könyvajánlóban ( mely voltaképpen méltatlan is magához a műhöz, mely 650 oldalas, tehát magának az ajánlónak is illene több oldal terjedelmet kitennie- néhány remekművet kiemelek a sokból. Az Olvasó pedig, miután elolvasta A századelő novelláit, szintén kiválaszthatja a maga kedvenceit.  Nagyon egységes, kerek, humortól sem alkotás Ács Margit: Muki című elbeszélése. Egy idős hölgy utazik a villamoson, felrémlenek benne kislányk

 Kósa Judit különös könyve egy dokumentum-hangjáték írott változata,azoknak ajánljuk,akik szeretik a családi történeteket,illetve akiket érdekel a családjog. A Tanúvallomást tettem egy levél nyomán a helyszínre siető riporter szemszögéből mutatja be egy család, azon belül is idős hölgy kálváriáját. A megértés nehézsége, pontosabban: többfélesége abban áll, hogy a szereplők nem higgadtan, nyugodtan mondják el érveiket és ellenérveiket, hanem egymással veszekednek,rengeteg indulat feszül ebben a történetben. Másrészt, soha egyik szereplő sem mond kerek, egész történetet, hanem többnyire csak az előző megszólalóra refléktál. Így aztán az Olvasónak mozaikkockákból kell összeragasztania a kifejezetten bonyolult családi tragédiát. Ez a spoiler arról szól, ahogyan recenzens számára összeállt a történet. Minden más Olvasó másféle spoilert írna.  A történet a 20.század közepén játszódik, valahol az Alföldön. Jolánka kedves, aranyos fiatalasszony, első házassága azonban nem sikerül. Férje iszik,

 A gyereknevelés területén még mindig sok az olyan téma, terület, melyről nem beszélünk.Vagy azért, mert " túl kényes", vagy azért, mert " ezt minden szülő maga tudja", vagy pedig azért, mert " régen sem csináltak ennyi zűrt ekörül, mégis felnőttek a gyerekek". Szél Dávid:Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben 0-9 éves korig című könyve bátran ír olyan kérdéskörökről, melyek az előző generáció idején nem léteztek, politikailag kényesek, vagy éppen túl sok tutinak mondott megoldás kering az interneten és szülők, nevelők nehezen tudnak választani a sok "száz százalékos" megoldás közül. A Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben Szerzője egyszer sem állítja, hogy övé és csak az övé a biztos megoldás.  Nagyon tetszik Szél Dávid könyvében a sokféleség tisztelete. Minden szülő más, minden gyermek más, éppen ezért minden család más.A legtöbb, gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésre, ahány pszichológus, orvos, védőnő, annyiféle válasz.Szél Dávid a minél harmonik

 Mezei András (1930-2008) a huszadik századi magyar irodalom egyik keveset emlegetett csodája. Szeretnénk őt és jobbnál jobb műveit megmenteni a hálátlan és kicsit túlpörgött utókor feledésétől.Mezei rendkívül szerény, zárkózott ember volt, talán ezért nem is visszhangozta dicsőségét a korabeli kritika vagy az utókor irodalomtörténete. A Csodatévő és más történetek című könyve egy rettenetes történelmi korba, a második világháború végéhez vezet el bennünket. 1944.március 19-én Magyarországot megszállták a német csapatok. A könyv kamaszkorú gyermekek szemszögéből, mély empátiával beszéli el ezeknek a tragikus hónapoknak a történetét. Nem valami átlagos spoilert közlünk erről a gyönyörű könyvről, hanem egy-két történetet kiemelünk az ízletes termésből, ezen keresztül próbálunk eljutni a mű lényegéig.  A történeteknek nincs külön címe, pontosabban: hol van, hol nincs. Az elbeszélés szerkezete teljesen laza, pontosabban: annak tűnik.Kezdjük mindjárt az első történettel! Egy Izraelben élő i

 Szabó Orsolya:Budapesti krétekör című könyve eredetileg rádiós dokumentumjáték volt, mely oly nagy sikert aratott a hallgatók körében, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó 1979-ben könyv alakban is megjelentette, a Kalidoszkóp sorozatban. bár az évszám kissé réginek tűnik- főleg a fiatal korosztály számára- a téma és a probléma ,sajnos,mai napig aktuális, nemcsak Magyarországon, de az egész világon. A Budapesti krétakör cím Bertold Brecht: A Kaukázusi krétakör című színművére utal- nagyon releváns, ugyanakkor tragédiákat sejtető hivatkozás. Szabó Orsolya igaz történet alapján, megváltoztatott nevekkel írt dokumentumjátékának színhelye az 1970-es évek Budapestje. Egy adminisztrátorként dolgozó 23 éves lány, nem egészen átgondolt szexuális kapcsolat után, teherbe esik. Mivel falun lakik, s ott az emberek konzervítavabbak, a család úgy dönt, titokban lesz a szülés, a gyermeket pedig örökbe adják. Eleinte minden jól alakul, a kis Krisztina remek nevelőszülőkhöz kerül, ahol megfelelően ellátják,

Világunkban nagyon sok a rosszul működő család, párkapcsolat. Legtöbbször ennek az az oka, hogy nem rendelkezünk kellő önismerettel. L.Stipkovits Erika: Mi, együtt. Családi kapcsolataink pszichológiája című, kitűnő könyvében nagyon hasznos tanácsokat, példákat olvashatunk arról, hogyan mennek tönkre emberi kapcsolataink és hogyan lehet helyreállítani azokat. Az alábbi nagy témakörök köré szerveződik a könyv szövege: -szülő-gyermek kapcsolat a gyermek szemével - párkapcsolat - szülő-gyermek kapcsolat a szülő szemével - nagyszülők viszonya a családtöbbi tagjához - testvéri kapcsolat - az egyén változtatási lehetőségei. L.Stipkovits Erika nagyon hangsúlyozza a felnőtt egyén felelősségét. Mert igaz, hogy sok problémánk gyermekkorunkban gyökerezik, felnőttként mégsem mutogathatunk szüleinkre, nagyszüleinkre, mint " bűneink" elkövetőire. Az egyénnek van lehetősége ( pl.pszichoterápia révén, de más eszközök is adottak) módosítania a családból hozott rossz viselkedésformákat, beidegz

 A könyv alcíme:Te meddig mennél el, hogy visszakapd? Bevallom, nem lennék meglepődve, ha Szelle Ákos második könyve különböző díjakat nyerne különböző, erre szakosodott fórumokon. A Veszettül egy nagy kemény, igazán őszinte alkotás a magyar valóságról. Úgy, ahogy azt a leszakadó, periférián élő rétegek megélik. Egy rövid spoilert közlünk a könyvről, mivel bűnügyi regényről van szó, nem akarjuk elárulni, mi lesz a történet vége. Előre kell bocstanunk, a történetmondás időnként nonlineáris, de ez az olvasást abszolúte nem zavarja, sőt, időnként könnyebbé is teszi.  Az 1990-es években indul a történet. Magyarországon megbukott a kommunizmus, rendszerváltás időszaka van, mindenki próbál boldogulni, tisztességes vagy tisztességtelen eszközökkel. Tőlünk délre pedig ott zajlik a jugoszláv polgárháború, a második legvéresebb háborús konfliktus Európa történetében.  Terecseny Baranya megyei község, szegény falu, még az autóút is messze van. Romák és magyarok lakják, éles területi elkülönültség

 Szontagh Pál főiskolai docens és munkatársai arra voltak kíváncsiak, miképpen viszonyulnak óvodapedagógus és tanítóképző főiskolákon tanuló hallgatók majdani pályájukhoz. Valóban igazak-e a pletykák, miszerint a tanítói szakok " büfészakok", valóban releváns-e az a megállapítás, hogy az óvó-és tanítóképzős hallgatók csak kis részben választják hivatásukat valódi életpályájának, legtöbbjének csak a diploma kell...A miért (nem) leszek pedagógus? című könyv nagyon szépen, őszintén, kérdőívekkel,számszerűen, nevesíti a hallgatói attitűdöket. Talán nem mondok túl súlyosat, ha azzal kezdem ezt a kis rövid könyvajánlót, hogy túl sok meglepetés nem érheti az Olvasót. Egy-kettő azért igen.  Nagyon rendben van az, hogy megkérdezettek túlnyomó része szereti a gyermekeket- bár felvetődik a kérdés, mi lesz azzal a kisebbséggel, aki nem...A hallgatók legtöbbje igenis szeretne pedagógusként elhelyezkedni a diploma megszerzése után- megdőlt tehát egy tévhit. A kérdőív kitöltőinek mindegyike

A könyv alcíme: A fegyelmezés bámulatosan új, hatékony megközelítése. Dr.Gerald E.Nelson könyvét minden szülőnek, pedagógusnak, pszichológusnak ajánljuk. Az amerikai Szerző egy olyan módszert mutat be Olvasóinak, melynek segítségével a rakoncátlan gyereket a helyes irányba tudjuk terelni. A Fegyelmezett, jó gyerek című könyv szerint minden olyan fegyelmezési módszert el kell vetni, amely eltávolít.Nem jó az pl. ha a gyereket a szobájába küldjük, vagy ha nem kap vacsorát. Nelson doktor ehelyett az úgynevezett "egyperces dorgálás" módszerét ajánlja.  Ennek lényege, hogy a vétséget elkövető gyermeket félrehívjuk, és egy percen át, pusztán szavakkal, dorgáljuk. Az első harminc másodpercben elmagyarázzuk neki, hogy miért is haragszunk, a második harminc másodpercben pedig megértetjük vele, hogy szeretjük. Nelson doktor szerint a módszer minden korosztályra alkalmazható, de azért figyelembe kell venni a gyermek érzékenységét. Továbbá: nem szabad hagyni, hogy a kisgyerek legyen a fő

 Ivan Slamnig(1930-2001) egy kitűnő horvát költő és novellista és irodalomtörténész volt, akit azonban halála után méltatlanul elfeledtek ( kelet-európai sors...). Magyarul szinte semmi nem jelent meg tőle, pedig novellái rendkívüli írói tehetségről árulkodnak. Neprijatelj ( Ellenség) című novelláskötetét érdemes lenne valamelyik szépirodalommal foglalkozó könyvkiadónak megjelentetnie.  Mi is teszi a világirodalomban egyedivé Slamnig novellisztikáját? Legfőképpen az, hogy a minden egyébnél brutálisabb téma- a második világháború- ellenére van valami derűs könnyedség az írásaiban. A csataképeket és a szomorú helyzetjelentéseket gyakran váltják fel szóviccek ( na, ezekkel bajban lenne a magyar fordító, meg az Olvasó is), anekdoták régen élt emberekről, katonaviccek (ezekkel meg a hölgyek lennének bajban, azért hozzáteszem, hogy nem Norman Mailer-i keménykedésről van itt szó, de azért van ezekben pikantéria). Utoljára hagytam a leglényegesebbet:a háborús sztorikat gyakran szakítják meg- t

 Füst Milánt,a modern magyar irodalom egyik legnagyobb alakját a Rákosi-féle kommunista diktatúra hosszú ideig elnémította. Csak 1955-ben publikálhatott újra,ekkor jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában Őszi vadászat című kisregénye. A mű középpontjában egy,már a Bibliában is több helyen tárgyalt kérdés áll:mi történik azzal a gyermekkel,aki nem szereti szüleit? Megismerhetjük egy iszonyú módon félresiklott család történetét. Az apa brutális,veri fiát,feleségével nem törődik. Az anya viszont gyógyíthatatlanul szerelmes férjébe. Amúgy a családnak jól megy,a férfi geológus,saját kőbányája van. Mindenki irigyli őt. Csakhát a családi élete...A gyakran megvert kisfiú rájön,hogy apja átveri a munkásait. Ekkor barátkozni kezd a bányászokkal,szentképeket osztogat nekik,ők pedig megkínálják sztrapacskával. A fiú-aki egyébként már felnőttként a történet narrátora- megutálja apját. Ám a férfitól felesége is elfordul. Végül a férfi beteg lesz,becsapott munkásai alaposan megverik,mozogni is a

 Hervé Bazin francia író könyvet írt a válásról. Az Exfeleség legnagyobb értéke abban van, hogy minden oldalról megvilágítja a témát, nemcsak a volt házastársa,de a gyerekek és rokonság szempontjaiba is betekinthetünk. A történet az 1960-as években játszódik, Franciaországban. Louis és Aline házassága kezdeteben boldog, négy gyermekük születik. Aline azonban egyre inkább belefúl a mindennapi gondokba, Louis pedig dolgozik, igyekszik jó apa lenni. Csakhogy Aline egyre inkább öregszik, a férfi ezt elég nehezen viseli. Aline egyre nehezebben viseli a négy gyermekkel járó gondokat is. S ahogy az már lenni szokott, ilyenkor bukkan fel az a bizonyos Másik, aki egycsapásra letéríti Louist a jól bevált útról. Igazi szeretők lesznek, de a férfi tudja, ez nem mehet így sokáig. Beadja a válókeresetet, amelyben azonban a feleséget nevezi meg minden baj okozójának. A békítő tárgyalások sem hoznak eredményt. Ráadásul a férfinak jobb ügyvédei vannak, elérik, hogy csak egy kisebb összeget kelljen fize

Vajon nem " húzza le" a Bibliát a Kálvin Kiadó gyermekeknek szóló könyve? A gyerekek imádnak játszani. Még a Bibliával is, és igen, még Jézus személyével is. Jézus pedig barátainak tekintette a tanítványait, éppen ezért a keresztény gyermekeket is barátainak tekinti. Peter Martin és Peter Kent izgalmas könyve, az Evangéliumi nyomkereső, tehát nem igeellenes, sőt! Megtanítja a gyermekeket Jézus életére, földi szolgálatára, a gyógyításokra, a kenyerek elosztására, a vak ember szemének helyreállítására, a feltámadásra. A 8-12 éves korosztály számára ez a könyv több, mint aranyat érhet. Hitre vezethet. És végül is: a felnőtt keresztények nem ezt csinálják? Nem keressük mindennapi életünkben, munkánkban, hobbinkban, családunkban Jézus munkáját, Isten nyomait? A keresztény ember szűrője mindig működik: megvizsgálja egy dologról, hogy az nem mond-e ellent az Igének. Nyomokat keresünk, igazság-nyomokat, fizikai és szellemi  pecséteket egyaránt. Akkor a gyerekektől miért vennén

Gyermekkoromban sok mesét olvastam, illetve láttam. Megvolt a Grimm Összes, aztán külön a Hamupipőke, az Óz, a Diótörő ( bár ez utóbbit valahogy nem kedveltem annyira, nem tudom, miért...). Nos, az Animus Kiadó gondozásában most megjelent egy nagyon érdekes és izgalmas gyermekkönyv: Tízperces esti mesék. A lényeg az, hogy a világ meseirodalmának legnagyszerűb darabjait kínálják egy könyvben, rövidített változatban. Olvashatjuk itt a Hamupipőkét, a Diótörőt, az Alice Csodaországban című világsikert, aztán az egyik kedvencemet, a Hókirálynőt, vagy például olyan, Magyarországon talán kevéssé ismert, de nagyon izgalmas meséket, mint a Széljárta Fűzfa meséit. A szöveget korszerűsítették úgy, hogy mai gyermek is megértse. Végigolvastam az egyik mesét, csakugyan belefér tíz percbe! Ha pedig a gyermek már tud olvasni, úgy örömmel fog megismerkedni kedvenceivel, mai, számára is érthető nyelven- bár ekkor nem biztos, hogy belefér tíz percbe. Igen korszerű, jó magyarsággal írt meseklasszikusok,

Józsa Márta könyve gyerekekről szól, mégis, inkább felnőtteknek ajánljuk. Az Amíg a nagymami megkerül keresések és nem-találások története. A töredékekből egésszé alakuló, közhelyesen posztmodernnek is nevezhető próza egy kolozsvári család történetét- illetve: történeteinek egyikét- mondja el, a gyerek szemszögéből. A kulcsszavak: megalázottság, állandó identitáskeresés, értetlenség. Kolozsváron románul kell tanulni. A gyerekeket folyton megszégyenítik. Sokszor az emberség legelemibb szabályaival sincsenek tisztában az uralkodó pozícióban lévő felnőttek. A családon belül is vannak problémák. A szeretet már csak nyomokban érezhető. Józsa Márta a kisebbségi lét rapszódiáját írta meg. Az már a magyar irodalmi közízlésre jellemző ( figyelem:rövidke hatás- és befogadástörténet következik!), hogy könyvét igyekeztek agyonhallgatni. Merthogy nemzeti sorskérdésekről senki se beszéljen posztmodernül. Csak klasszikusan szépen, lineáris történetmeséléssel, dualista valóságszemlélettel. Jókaisan

Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna- ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell. Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt. Remélem, nem jut arra

Ez az ifjúsági regény az 1980-as években íródott és jelent meg magyarul is, ám olyan, mintha a 21.század terméke lenne. Christine Nöstlinger német írónő: Konzerv Konrád című könyvével tehát évtizedekkel megelőzte korát. Képzeld el (ja: te vagy a regényben szereplő felnőtt), hogy egy reggel kinyitod a lakásod ajtaját, és ott van a lábtörlőn egy csomag. Kibontod, és ott van benne egy fémalkatrészekből és valami furcsa anyagból készült gyermek-formájú valami. Olyan, mint egy robot, csak éppen nem tud semmit. először mit tennél? Próbálnál megszabadulni a kellemetlen tehertől. Aztán mégiscsak kibontanád. Aztán mégiscsak kipróbálnád, mit tud, mire tanítható. Aztán, ahogy egyre emberibbé válna az a csomag ( hiszen embertől, azaz Tőled tanul mindent), egyre inkább megszeretnéd. Végül kialakulna egy szülő- gyermek kapcsolat. Véleményem szerint Christine Nöstlinger az apaság metaforáját alkotta meg. Az apa is ilyen: először úgy néz a gyerekre, mint valami ufóra. Aztán szépen lassan formálni k

Ez lesz 2019. krimi-könyvsikere, azon sem csodálkoznék, ha élelmes filmproducerek már iratnék is a filmforgatókönyvet. Adrian McKinty elképesztően izgalmas könyvet írt- azért kisgyermekes szülőknek éppen nem ajánlom, mindenki másnak viszont igen. Arról van szó, hogy egy elmebeteg perverz állat létrehozott egy láncot. Elrabolják a gyerekedet, és akkor kapod vissza, ha elrabolsz egy másikat. És ez így megy, végtelen végig. Csakhogy, aki már gyakorlott krimiolvasó, felpiszkálódik: csakugyan minden az, aminek látszik? Csakugyan gyermekek elrablásáról van szó, és nem többről? Ki az, aki ebben élvezetet talál? Elképesztő. Az ember végigizgulja, végiggondolkodja magát, és a végén természetesen minden kiderül. Aki csak szeretne egy izgalmas pszichokrimit olvasni, annak ajánljuk.  Ez pedig a 21.Század Kiadó weboldala: 21szazadkiado.hu