Könyvekről mindenkinek

 Günter Kunert (1929-2019) a kortárs német irodalom igen jelentős alakja. Rendkívül sokoldalú alkotó,írt verset,regényt,novellát,és otthonosan mozgott a drámai műfajokban is. Műveiben gyakran és mélyen foglalkozik olyan mindannyiunkat érintő kérdésekkel,mint az egyéni szabadság,zseni és társadalom viszonya,államhatalom és állampolgár,kollektív félelem. Játék az árnyakkal című könyvében hangjátékokat olvashatunk. E rövid könyvajánlóban pusztán arra szorítkozunk,hogy röviden összefoglaljuk,miről is szólnak ezek a kiváló művek. De mielőtt ebbe belevágnánk,fel kell tegyünk egy kérdést:hogyan "működik"egy hangjáték könyvbe leírva,nélkülözve az akusztikus elemeket?Véleményem szerint Kunert esetében tökéletesen. Olyan,mintha Shakespeare-drámákat olvasnánk. Amit nem látunk-hallunk,azt pótolja a képzelet. Az pedig természetes,hogy minden,ezzdl megbízott rendező másképp rendezné meg a Kunert-hangjátékokat. Lássuk akkor egyenként a műveket! A lólábú angyal szatirikus mese az emberi term...

 Az 1980-as évek második felében  beindult Magyarországon a profi krimiírás. Olyan nevek fémjelezték ezt az időszakot, mint Nemere István ( igaz, ő ekkor még elsősorban sci-fi-t írt), Gyürk Sarolta, Schmidt Attila és mások. Gerényi Tibor neve kevésbé maradt fenn az utókor számára, pedig A szfinxet látni és maghalni című könyve remekül bonyolított és remekül " összerakott" bűnügyi regény. Nem olyan nagy a feszültség, mint egy korabeli " nyugati" krimiben, itt inkább az Olvasó logikai készségét teszi próbra a Szerző- de azt aztán alaposan. Jómagam több száz krimit elolvastam már, de Gerényi művében tényleg csak az utolsó oldalon állt össze a kép. rövid spoilert közlök a könyvajánlóban, ahogy azt már szórakoztató irodalom esetén megszokhatták.  A fiktív történet az 1980-as évek közepén játszódik. Egy magyar idegenvezető, Kalmár Lóránt igen nagy csávába kerül. Aznap egy Egyiptomba tartó turistacsoporttal indul Kairóba- de névtelen levelet kap: ne induljon el, mert valak...

 Borenich Péter korunk igen sokoldalú írója, újságírója , a rendszerváltás előtt valahogy mégsem kapta meg a megérdemelt figyelmet, elismeréseket- a rendszerváltás után tüntették ki Tolerancia-díjjal, 2006-ban pedig Aranytoll- díjjal. Hosszú mellőzöttségének oka lehetett, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban kifejtett tevékenységéért nagyon komoly rendőri eljárásnak vetették alá.  Hungária Expressz című könyve nem más, mint írott formában lejegyzett hangjáték ( vagy, ahogy a Szerző fogalmaz: hangszőttes), melyet a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki 1979-ben. Rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, ami esetünkben egyáltalán nem egyszerű, hiszen a mű lényege egyáltalán nem a cselekmény, hanem a szereplők által elmondott, sokszor tragikus mögöttes háttért sejtető emberi történetek.  Merthogy a Hungária Expressz utasainak sorsát át-meg átszövi a történelem. A nem éppen nyitottságáról híres Kádár-korszakban is voltak emberek (szerencsések? több pénzre vágyók?), ...

 Heinrich August Winkler monumentális, kétkötetes Németország- története elsősorban arra keresi a választ, hogyan értelmezték a németek saját nemzetüket, államukat, egyáltalán:mit értettek azon, hogy " német"? Ebből adódóan a könyv nagy része a politikatörténetet tárgyalja, életmód- és társadalomtörténeti kérdések csak annyiban kerülnek szóba, amennyiben összefüggenek a kor politikatörténetével. Mindazonáltal a történettudomány bármely ágának művelői nagy haszonnal forgathatják ezt a rendkívül objektív, ugyanakkor olvasmányosan megírt, demokratikus szellemű könyvet.  Előzményként megtudhatjuk, hogyan is- és miért is- keletkezett az a középkori államalakulat, amit  Német-Római Birodalomként ismer az európai történetírás. Mennyiben volt német a német középkor, s milyen sajátságot jegyek fedezhetők fel a koraújkor olyan folyamataiban, mint a reformáció, az ezt kísérő vallásháborúk, a reneszánsz, a barokk. Tényleg akkora hatással volt a német kultúrára Luthar Biblia-fordítása...

 A Bába Iván-Gyurcsík Iván-Kiss Gy.Csaba szerzőtriász könyve tulajdonképpen válasz egy sokkal korábban,teljesen más történelmi pillanatban keletkezett könyvre. 1986-ban két osztrák szerző,Emil Brix és Erhard Busek megjelentetett egy Projekt Mitteleuropa című könyvet,melyben szinte profetikus előrelátással felvázolták a térség elkövetkező évtizedének történetét. Megírták,hogy felbomlik a Szovjetunió,hogy véget ér a hidegháború,s hogy Közép-Európa országai betagozódnak a nyugati integrációs szervezetekbe. Ez mind bekövetkezett. Csakhogy minden országban másképp. Bába Iván és szerzőtársai éppen azért írták meg a Közép-Európa magyar szemmel c.művet,hogy rámutassanak:a demokratizálódás és intézményes integráció számtalan egyedi jegyet meghagyott az itt élő nemzetek életén,történelmi fejlődésén,kultúráján.Rámutatnak,hogy a nemzet nem a nacionalizusnak,mint politikai eszmének "alkotása",hanem komoly történelmi múlttal,szimbólumrendszerrel,nyelvvel,gazdasági környezettel rendelkező e...

 A különös nevű Benito Wogatzki ( hajdani NDK-beli író) megírta a második világháború történetét sajátos szempontból feldolgozó regényét. Ezt mondják egyesek. Mások szerint ( egykori magyartanárom szerint "ez még középiskolai fogalmazásnak is gyenge") ez a könyv annyira rossz, hogy még ajánlani sem volna szabad. Próba szerencse, olvassák el, és döntsék el Önök. Mindenesetre Wogatzki saját korában sikeres volt, a mai fogyaszti felfogás szerint a siker sok mindent igazol.  A regény főhőse egy falusi kamaszfiú, Jürgen Siebusch. Jürgenünk 1943-ban a falu önkéntes pásztora lesz, miután az előzőt megette a kutya, csak a kalapját hagyva meg belőle. Jürgen fokozatos lát rá a felnőttek világára, rájön, hogy korábbi elemi iskolai tanítója részeges dilettáns, ráadásul náci, a falu nagyvállalkozója közönséges csaló. De hamarosan eljön a boldogság is Jürgen életében, mikor is összejön a falu legelőkelőbb családjának egy szem lányával, Amélie-vel. Különös kapcsolat az övék:keveréke barátsá...

akarsz röhögni egy irtózatosat? Na, figyelj: " A történelmi materializmus, mint olyan, tárgyát filozófiai általánosságban ragadja meg: megfogalmazza " a társadalmat, a társadalmi fejlődést, törvényeit és hajtóerőit, a társadalmi életet totalitásában, összességében, oldalainak, viszonyainak, folyamatainak belső összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgálja." ( Idézet a Marxista filozófia alapjai című könyvből, Kossuth, 1960.), Hollitscher idézi könyve magyar kiadásának 49. oldalán Kedves Olvasó! Ha még nem volnál járatos marxista szexológiában, elmondanám, hogy Hollitscher úr Szexualitás és társadalom című könyve totálisan kimeríti ezt a témát. Olyan művekből olvashatsz idézeteket, mint Engelstől A német parasztháború, A család, a magántulajdon és az állam eredete, Marxtól és Engelstől A politikai gazdaságtan bírálatához, Lenin Válogatott művei III. kötet, de elkalandozhatsz a Pszichoanalízis és marxizmus című könyv élményes szövegvilágába. Hogy aztán hogyan kerül Mar...

A fejlődésregény már a 18.század óta kedvelt műfaja az európai irodalomnak. Martin Walser:A gyermekkor védelme című könyve azonban műfajt teremtett: az anti-fejlődésregényt. A főhős, alfred Dorn, ugyanis megáll a fejlődésben. Szerelmes az anyjába. Jöhet bármi, kamaszkor, világháború, kommunizmus, Németország szétagolódása NDK-ra és NSZK-ra, Alfred Dorn kitartó és rendíthetetlen. Csak az anyjába szerelmes. Gúnyolják a hivatalban, hülyének nézik a környezetében, neki nem baj: ő szerelmes az anyjába. Aztán Anya meghal- anyák már csak ilyenek- Alfred bácsi pedig a nyugi részben él, természetes, hogy segíti szegény keleti rokonait, csomaggal, pénzzel, könyvvel, meg sok bíztató szóval. Ők pedig hálásak érte, és felkínálják Alfred bácsinak egy új élet lehetőségét.  De a bácsi nem él vele.Csakazértis az anyjába szerelmes. Jómagam egyfajta pszichológiai szatíraként olvastam Martin Walser könyvét, de azért elgondolkodtam. Arról, amit Popper Péter, aki már nincs köztünk, ál-felnőttségnek n...

Herta Müller német írónő: Szívjószág című könyve voltaképpen két történet: egy fiatal, egyetemista lány felnőtté válásának története, és egy egyetemistákból álló négyes kommunizmus elleni tiltakozásának története. Adina, pechjére, a kommunista NDK-ban él, mindenki megfigyel mindenkit, állandóan rettegni kell a titkosszolgálattól. Egy ízben Adina barátnője holttestét találja a szobában. Vajon őt is a Stasi ölette meg? Nem tudni. Három fiú azonban potenciális ellenzékit lát Adinában, elhalmozzák tiltott könyvekkel, lemezekkel, megtanítják konspirálni. A helyzet fonákja ott van, s ezért tartom a Szívjószágot zseniális regénynek, hogy Adinának nincs túl nagy kedve mártírrá válni. Ő nem arra van elhivatva, hogy politikai értelemben vett hőssé váljon. Ő csak szeretne békés, szabad életet élni, sakkozni a nagypapával, amíg lehet, rendezni a szülőkkel való kapcsolatát, aztán diploma után valahol elhelyezkedni,valamiféle karriert csinálni, családot alapítani. Kétségkívül izgalmas számára a f...

A hatvanas évek NDK-jában járunk. Egy egyetemi bulin a diákok, bevonva társaságukba Hans-Peter Dallow-t, a neves történészt, egyetemi oktatót, szóval a srácok kissé kapatos állapotban mindenféle dalokat énekelnek. Olyanokati s, melyek felkeltik a Stasi figyelmét. Koncepciós per keződik, Dallow-t két évre börtönbe zárják. Miután szabadul, nem találja helyét a világban. Munkája nincs, emberi kapcsolatai tömkrementek, vagy nem vállalnak vele közösséget. Mindenki azt tanácsolja hősünknek: felejtse el az egészet, kezdjen új életet. Ám ez egyáltalán nem könnyű. Christoph Hein: Régi tangó című regénye az Európa Kiadónál jelent meg magyarul, 2006-ban. Az olvasókat rádöbbentette, miféle élet is volt, negyven éven keresztül a világ leg-kommunistább államában. A regény az év egyik irodalmi sikerkönyve volt.