Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Hatalom és konfliktusok a Big Data korában. Amaël Cattaruzza könyvében elutasít minden olyan determinizmust (technológiai determinizmus,önmagáért beszélő adatok elve stb.), amely végzetes mértékben korlátozná az ember ellenőrzését az adatok felett,s lehetetlenné tenne az óriási adatmennyiség társadalom javára történő felhasználását. Szerző szerint a Big Data korában is nagy szerepet kell,hogy kapjanak a hagyományos,de korszerűsített metodikájú társadalomtudományok. Hiszen az ember(azaz az emberi társadalom) határozza meg,milyen adatokra van szükség,ezeket hogyan,hol,milyen eszközökön,milyen jogi megfeleléseknek eleget téve  tároljuk,hogyan,milyen módon továbbítjuk,s mit teszünk az adatokkal felhasználásuk után. Úgy is fogalmazhatnánk A digitális adatok geopolitikája című könyv eszmei mondanivalóját:nem az ember van az adatért,hanem az adat az emberért. Megtudhatjuk a könyvből,hogyan kapcsolódott egymáshoz-már az 1960-as évektől kezdve-földrajztudomány és adattudomány(st

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt.  Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka.  Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisv

 Jeffrey Archer a világ bestsellerírói között, akik átlagembernek egyáltalán nem nevezhetők, óriási egyéniség. Nem mindennapos dolog, hogy egy brit parlamenti képviselő politikai thrillereket írjon. A tizenegyedik parancsolat- Ne hagyd, hogy elkapjanak!- egy végtelenül izgalmas, sokoldalú könyv, igazi adreanalinlöket. Azoknak a felnőttkorú Olvasóknak ajánljuk, akik unalmas téli hétvégéken vagy éppen a napozóágy magányában valami igényes, izgalmas szórakozásra vágynak.  Spoiler:A történet főhőse Connor Fitzgerald, aki a CIA bérgyilkosa. Egy ízben egy nicaraguai elnökjelöltet kell lelőnie, nagyon ravasz trükkel, egy régiségkereskedésben vásárolt puskával ezt meg is teszi. Csakhogy Lawrence amerikai elnök nem adott utasítást az akcióra, sőt, nem is tudott róla. A titkosszolgálat vezetői a kommunikációjukban állandóan azt hangoztatják, hogy magányos gyilkos követte el a bűncselekményt, de Lawrence elnök ezt nem veszi be. A titkosszolgálat vezetői erre úgy döntenek, elteszik láb alól Connor

 A könyv alcíme:A Romanov-dinasztia vérrel, szexszel és könnyekkel teli történetének lenyűgöző krónikája. Simon Sebag Montefiore, akit a magyar olvasóközönség elsősorban Sztálinról szóló könyvéről ismer, ebben a munkájában nem kevesebbre vállalkozott, mint arra,hogy a cárok életén keresztül feltárja Oroszország több, mint 300 évének történelmét. Nem komplex történetírásról van szó, hanem a múlt életrajzközpontú bemutatásáról. Éppen ezért- magyar történelmi munkákhoz szokott Olvasónak ez szokatlan lehet- társadalomtörténeti adatok, elemzések keverednek a cárok, cárnék intim pillanatainak leírásával. Ilyesfajta történetírás nálunk nem megszokott- ugyanakkor nagyon is van létjogosultsága. Valamennyi "intim pillanat" leírása történeti forrásanyagon, elsősorban emlékiratokon alapul. A könyvhöz egyébként nagyon terjedelmes jegyzet- és szakirodalmi apparátus tartozik, az egyes témák iránt érdeklődők ezen keresztül kutathatnak tovább.  Az első, ami recenzenst ( azaz e sorok íróját) m

 Jurij Trifonov orosz író Máglyafény című könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Oroszország és a Szovjetunió 20.századi története iránt. Rendhagyó emlékirat ez,hiányos családi iratokból,elbeszélésekből,korabeli sajtóanyagokból írta meg Jurij Trifonov apja,Valentyin Trifonov élettörténetét.  Valentyin és Jevgenyij korán elveszítették édesapjukat. Már tizenévesen bekapcsolódtak a baloldali forradalmi mozgalomba. Az 1900-as évek elején röplapokat terjesztenek,verekednek a rivális csoportok tagjaival,tiszta szívükből gyűlölik a cári rendszert. Többször börtönbe zárják őket,brutális verésekben,kínzásokban van részük,de ez csak fokozza elszántságukat. Az 1905-ös forradalom bukása után szibériai számüzetésbe kerülnek,ahol találkoznak Szverdlovval,Sztálinnal is. Az 1917-es februári politikai változások után ismét Pétervárra kerülnek. Valentyin,az író apja a csendesebb,megfontoltabb,Jevgenyij a hevesebb természetű. A kommunista párt hierarchiájában Valentyin jut magasabbra:a Vörö

 Iszaak Babelnek a világirodalomban egyedülálló könyve voltaképpen két hosszabb,egymásba kapcsolódó elbeszélésfüzér. Az író szándéka az volt,hogy egyfajta tablót fessen nekünk a 19.század végének-20.század elejének oroszországi zsidóságáról. Helyszínül pedig azt a kikötővárost,Odesszát választotta,amely a kor Kelet-Európájának egyik legnyitottabb,legkozmopolitább városa. Babel történeteiben találkozunk zsidókkal,oroszokkal,ukránokkal,lengyelekkel,tatárokkal,és még számtalan más nemzet fiaival és lányaival.  A történetek nyelvi megformálása sok helyütt az Ószövetséget idézi. Ám tartalmában legfeljebb Izrael népének bálványimádó,s épp ezért hanyatló korszakai juthatnak eszünkbe. Rengeteg italozás,kártyázás,szétvert családok,gengszterizmus,és betegség betegség hátán-ilyennek rajzolja Babel Odessza népét. Babel ábrázolásában Odessza az új Babilon. És mégis:ezekből a történetekből,ha alaposan olvassuk,felénk árad valami rejtett humánum,alvó emberség. Hiába zárják be a kocsmában fizetni nem

A történetírásnak, a történelmi könyveknek,  is megvan a maga története. Vigh Kálmán:Oroszország az utolsó Romanov, II. Miklós alatt illetve Menyhárt Lajos:A"sztálinizmus", mint történelmi jelenség című tanulmánya egy elképesztő kiadónál, a VIDEOTON József Attila Művelődési Ház és Könyvtár kiadásában jelent meg, a História Klub Füzetek sorozatban, év megjelölése nélkül, valószínűleg a rendszerváltást megelőző úgynevezett átmeneti időszakban ( 1985-1990.). A nyelvezet még igencsak marxista, a mondanivaló viszont már árnyaltabb, mint azt a Kádár-korabeli történetírásnál megszokhattuk. Víg Károly alapkoncepciója szerint Oroszországban a 19. században egymás mellett élt feudalizmus és kapitalizmus, s az orosz politika minden megnyilvánulása e kettősség leképeződése. Megtudhatjuk, milyen eredményekkel járt Sándor cár jobbágyfelszabadítása, volt-e Oroszországban földreform, hogyan alakult a 19.század végén-20.század elején Lenin gondolkodása, miért kellett Leninnek és a bolseviko

A Majoros Pál által szerkesztett könyvet minden művelt ember könyvespolcára szívből ajánljuk. Megismerkedünk a világgazdaság egyes régióinak természetföldrajzi adottságaival ( merthogy Afrika sem csupán a sivatag és az éhínség vidéke,mint ahogy Oroszország sem csak a szibériai tajgáról szól), megtudhatjuk, hogyan és miért került olyan pozícióba a régió, melyben a könyv megírásának idején volt. A szűkebb értelemben vett közgazdaságtanon kívül a jeles Szerzők szólnak az egyes területek szociológiai, politikatörténeti jellegzetességeiről is. A régiók a világgazdaságban a legjobb magyar hagyományokat követő interdiszciplináris munka. Árnyalt, cáfol közhelyeket ( de, ha szükséges, megerősíti azokat), s külön felhívja a figyelmet, s érvényesíti szemléletében napjaink világgazdaságának legfontosabb jellemzőjét: a folytonos változást. Ajánljuk ezt a könyvet olyan kezdő vállalkozóknak is, akik üzleti partnerüket szeretnék megtalálni valaelyik, Európától távol eső régióban. Jó kis bevezetés

Szilágyi Ákos könyvének alcíme: Oroszlecke. Ebből már minden kedves Olvasó kitalálta, hogy nagy valószínűséggel Putyinról, és az általa vezetett Oroszországról szól majd a könyv. Ez a feltételezés be is igazolódik, csakhogy Szilágyi Ákos folytonos utalásokat tesz egy másik ország másik demokráciájára- ez az ország pedig Magyarország- s arra próbálja rábírni Olvasóját, hogy találjon párhuzamokat a két ország demokráciája között. Ha a befogadó nem elég óvatos, ezt meg is teszi. Ha óvatos és tárgyilagos, akkor tisztelni kezdi Szerző ismereteit, Oroszországról való olvasottságát. És kreativitását. Szilágyi Ákos manapság a legkreatívabb politológus. Míg a legtöbb szakember kizárólag liberális és illiberális demokrációkat ismer, addig Szilágyi Ákos további kategóriákat alkot: telekratikusan irányított demokrácia, militokrácia, irányított demokrácia ( ennek van moszkvai és szentpétervári modellje), és persze a címben is szereplő túlirányított demokrácia. Az új demokráciaelmélet egyben azt i

A könyv alcíme:Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Jakub Grygiel és A.Weiss Mitchell könyve 2016-ban, Trump hatalomra kerülésének évében jelent meg. A Nyugtalan határvidék azzal a szándékkal íródott, hogy az Obama-adminisztráció távozása utáni új amerikai kormányzati adminisztráció számára új külpolitikai paradgimákat fogalmazzon meg, a váltáshoz pedig konkrét tanácsokat is adjon. Grygiel és Weiss Mitchell alapkoncepciója az, hogy az USA túlzottan befelé fordult leépítette szövetségi rendszerét, valamint alábecsülte a három legfontosabb geostratégiai ellenfelet: Oroszországot, Kínát és Iránt. Enne következménye azt lett- így tovább a gondolatmenet- hogy a feléledő ellenség rendszeresen szondázza az Amerikai Egyesült Államokat, azaz vizsgálja, meddig tart az USA tűrőképessége, hogyan reagál a regionális fenyegetésekre. Más szóval: sem Kína, sem Oroszország, sem Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, pusztán arra kíváncsi, meddig mehe

Milyen lesz a világ húsz év múlva, ha a jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatok nem változnak? Erre a kérdésre keres- és talál- választ Dr.James Dobson és Kurt Bruner könyve, az Apa nélkül. Hát milyen is lesz a világ 2045-ben? - Az USA, és ezáltal az egész világ mély recessziót él át. - A jóléti társadalom alapjai megbomlanak - Kína is gazdasági válságba kerül a születésszám korlátozása miatt, Japánról és Oroszországról már nem is szólva - Általános demográfiai válság is nehezíti a helyzete, az egész fejlett világban csökken a születésszám - Mindennek tetejébe erkölcsi válság is jelentkezik: hivatalossá teszik az önkéntes eutanáziát ( felvállalva az ezzel járó rengeteg jogi problémát), nemcsak idősek, de betegek esetében is. Az emberi élet szentsége oda. Feminista szervezetek pedig igyekeznek minél több pozíciót megszerezni, de a konzervatívok ezt még sikerrel akadályozzák meg. - Bűnözés és politika a jelenleginél is jobban összefonódik. Az Apa nélkül című könyv ( a cím egy

A hazai könyvpiacon hiánypótlónak tekinthető a Dr. Winkler- Gézsi- Dr.Baranyi szerzőhármas könyve, a Gasztronómiai világkalauz. Egyrészt azért, mert kiszolgálja a külföldi konyhák iránt érdeklődő egyre több főznivágyó egyre nagyobb kíváncsiságát, másrészt azért, mert a globális túrát ötvözi a speciális táplálkozási igényekkel rendelkező, különböző egészségügyi problémákkal küszködő, főzni szerető olvasóknak adott nagyon hasznos információkkal és tanácsokkal. Végigjárhatjuk az egész Földet. "Ehetünk" bélszínt Sztroganof módra Olaszországban, borban pácolt fűszeres csirkét Franciaországban, savanyú vetrecét Romániában, bruschettát Olaszországban és persze belekóstolhatunk a a magyaros ételek elkészítésébe is. Minden ország ételeinek ismertetése előtt bevezető szöveget olvashatunk az illető ország gasztronómiai kultúrájának általános jellegzetességeiről. Az egyes ételeknél pedig megjelölik a kalóriatartalmat, valamint azt, hogy lisztérzékenyek, cukorbetegek és szimplán csak

Hajlamosak vagyunk lebecsülni a veszélyt. Timothy Daley könyve, A feltámadó Apokalipszis, megpróbál bennünket, modern civilizációs tömegembereket, kirángatni Csipkerózsika-álmunkból. Mert ne higgyük, hogy a bibliai próféciáknak csak egy része válik valóra. bizony el fog jönni egyszer a megírt pusztulás. Fel kell rá készülnünk. Egy nagy birodalo meghódítja majd a földet viszályokat, háborúságokat szít, éhínséget okoz, járványokat terjeszt, az bűnös emberiség nagy része pedig elpusztul. De melyik lesz az a bizonyos birodalom? Melyik ország lesz a Nagy Parázna? Timothy Daley meggyőzően cáfolja azokat az érveket, miszerint Oroszországra vagy az USA-ra utalnak a bibliai próféciák. Az amerikai Szerző szerint a közel-keletről jön a pusztulás, az iszlám lesz az, mely harcra kényszeríti a keresztény civilizációt. Amely ráadásul még meg is könnyíti az ellenség dolgát: feladja erkölcsi elveit, melegházasságot, nemek megválasztását hirdeti- pontosabban: belenyugszik ezekbe, mint civilizációs fe

A Reader's Digest Válogatás a világ egyik legolvasottabb folyóirata- ha nem a legolvasottabb. Az 1997.júliusi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Egy thaiföldi buddhista szerzetes az AIDS-betegek megmentését tűzte ki célul. Mammutvállalatokat támogat az EU, hogyan érinti ez az adófizetőket? Van-e gazdaságilag racionális megoldás? Oroszország: út Európába vagy vissza a kommunizmusba- vagy harmadik út? Az olasz maffia egyik legkegyetlenebb vezérét kapták el. Kezelhető az asztma? Élhetnek az asztmás betegek teljes életet? Egy vállalkozó szellemű kalandor végigautóózta au USA-t, úgy, hogy közben csak az idegenek jóságára alapozta megélhetését. Ezenkívül: viccek, receptek, kétnyelvű olvasmány, igaz történetek.

Oroszországban ( illetve a volt Szovjetunióban) elképesztő tematikájú könyvek jelennek és jelentek meg. Ennek egyik oka az, hogy ez a hatalmas ország rengeteg éghajlati zónát, ebből következően rengeteg eltérő kultúrát átfog. Ez pedig változatossá és külföldi olvasó számára érdekessé, kicsit elcsépelt szóval: egzotikussá teszi az orosz irodalmat. Jurij Koval: Apróka című könyve először 1975-ben jelent meg oroszul. Az ifjúsági regény főhőse két sarki róka: Harmadik Napóleon illetve a Száztizenhatos. A két derék állat egy szibériai rókatelepről szökik meg, egyszerűen a szabadságvágy hajtja őket. Bejárják az erdőt, pockokat fognak, kutyaólban alszanak, csirkét lopnak, szóval, úgy élnek, mint egy róka. Aztán jön a kísértés, és Harmadik Napóleon hazamegy a telepre. Ott legalább van rendes étel, és biztonság. A kisebbik, Száztizenhatos, tovább folytatja bolyongásait, és megismerkedik a korabeli Szovjetunióval. A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy plasztikus stílusú. Szinte érezzük Szibéria

Aki azt gondolja, hogy Ackermann Sándor könyvéből fogja megérteni Putyin orosz elnök közel-keleti politikáját, vagy hogy ez a könyv segít neki megérteni az orosz cezarománia eredetét, az csalódni fog. Már a kötet alcíme ( Oroszország és a futball) is egyértelmű módon jelzi, hogy itt Nem Putyin elnök politikájának átfogó elemzésére vállalkozik a Szerző, csak egyetlenegy szegmensre koncentrál:Putyin és a sport kapcsolatára. Megtudhatjuk, hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után a régió futballélete, milyen válogatottak alakultak, szinte a semmiből. Ackermann bemutatja a fontosabb orosz csapatokat ( engem leginkább a Szpartak Moszkva fogott meg...), és szól a különböző botrányokról, a Szocsiban rendezett téli olimpia körüli huzavonáról, valamint arról a gyanús folyamatról, melynek során Oroszország elnyerte a 2018.évi labdarúgó VB rendezési jogát. Aztán, ahogy haladunk előre az olvasásban, egyre inkább rájövünk: mégiscsak a politika mozgat mindent, legalábbis arrafelé. Meg a gazdas

Verne egyik legjobb regénye a cári Oroszországban játszódik. A cár megtudja, hogy Feofár, a kegyetlen tatár kán, hatalmas sereggel indul Oroszország Anyácska ellen. Ráadásul csatlakozik a támadókhoz Ogarev, az áruló katona, aki a cár testvérét akarja megölni. A kiváló tiszt, Sztrogof Mihály, azonnal Szibériába indul, hogy felvegye a harcot a hatalmas ellenséggel. Meglepő ötletek, lenyűgöző ismeretek. Verne a 19.századi romantikus kalandregény elemeit felhasználva alkot lenyűgöző könyvet, minden korosztály számára.