Könyvekről mindenkinek

 Carlos Ruis Zafón:A köd hercege című trilógiájának első része a " címke szerint" ifjúsági regény. És valóban, a mű főalakjai tizenévesek, akikkel mindenféle kalandok történnek, melyeket persze- egy tragikus kivétellel- túlélnek. A köd hercege azonban ab ovo túlmutat a puszta ifjúsági regény-létezésen. Olyan kérdéseket vetet föl bennem, melyek az egész emberi társadalomra vonatkoznak, érintenek nagyon komoly pszichológiai, vallási kérdéseket. Zafón regénye tehát felnőttek számára is bízvást ajánlható olvasmány. Ebben a rövid könyvajánlóban nem cselekmény- részletet szeretnék ismertetni, nem spoilerezek, inkább néhány olyan kérdést írok le, és próbálok elmélkedni a helyes válaszon, melyek olvasás közben bennem felmerültek.  1. Létezik-e a megtestesült Gonosz? Zafón szerint igen, ráadásul igencsak kiismerhetetlen teremtény: hol doktor, hol cirkuszi varázsló, hol meg fojtogató víziszörny. Ha belegondolunk mindennapi életünkbe, mindannyian ismerünk olyan embereket, akiket mintha

 Milan Kundera (sz.1929) az európai irodalom élő legendája, nemzetközileg elismert klasszikusa. Csehszlovákiában született, de emigrálni kényszerült, ma Franciaországban él.Szinte minden műve a legmagasabb osztályba tartozik. Azonosság című regénye egy középkorú francia párról szól, akik olyan belső szenvedésen mennek keresztül, amit még egy nagyszerű író sem képes teljes pontossággal megfogalmazni. A regény cselekménye a jelenben, az élő realitásban indul, aztán valahol egy különös, nyugtalanító álomban ér véget. Nagyon rövid spoiler következik, némi értelmezéssel megfűszerezve. Jean-Marc és Chantal középkorú, értelmiségi francia pár. Hogy kicsit kiengedjék a munka gőzét, a messzi Normandiába utaznak, pihenni. Chantal itt döbben rá, hogy véget ért a fiatalság: már nem fordulnak meg utána a férfiak. Aggodalmát elmondja a férfinak is, akit eléggé érzékenyen érint ez a vallomás, merthogy úgy érzi, a nő semmibe veszi, lekezeli. Hazatérve a nyaralásból, Chantal furcsa leveleket kap egy ism

 Jennifer E.Smith könyvéből csak úgy árad a fiatalság. Megtalálható ebben a történetben mindaz,ami lángra gyújthatja egy Z generációs fiatal hölgy szívét. Ismeretlen fiúval e-mailező fiatal lány-ezek a levelek aztán egyre magasabb színvonalúvá válnak. Kitörési vágy az unalmasnak tűnő,Maine állambeli kisvárosból,ahol mindössze 12 üzlet található és mindenki ismer mindenkit. Tizenéves dúsgazdag celeb srác elidegenedés-érzése,vágy az őszinte,érdektől mentes emberi kapcsolatra. Nagyon jó barátnők,iskolatársak között kitörő ostoba és aljas féltékenység. És persze az örök téma:a különböző generációk egymás mellett élése,az eltérő normák,értékrendek egyeztetése. Mindez nagyon eredeti stílusban,valóban a mai,21.századi tizenévesek nyelvén megírva. A Milyen is a boldogság? című könyv arra "ítéltetett",hogy a világ minden táján bestseller legyen. Bár amerikai történet,a világ bármely táján játszódhat.Ha irodalmár módjára akarjuk megítélni-ami nem mindig a legjobb stratégia,ugyebár-akko

 Ezt a könyvet nagyon fontos könyvnek tartom,azt gondolom,minden tizenéves fiatalnak el kellene olvasni. Lexy Ryan:Sodródás című könyve egy nagyon fontos társadalmi jelenségről szól:a fiatal sztársportolók életének kisiklásáról.  A mű főhőse ifjú és tehetséges futballista.Pályafutása felfelé ível,hétről hétre gólokat rúg,közönségkedvenc,interjúkat ad,írnak róla az újságok,szinte istenítik. Minden adott ahhoz,hogy felnőtt válogatott játékos legyen. Csakhogy feltűnnek a láthatáron a haverok. És velük együtt feltűnik az alkohol,a drog,meg a hedonizmus. Hősünknek egy idő után már nincs kedve edzeni,balhézik a mesterrel,botrányokat csinál. Klubcsapata fél évre eltiltja,miután belekeveredik a drogügybe. Az ünnepelt sztárból megvetett ember lesz,aki otthon ül,sebeit nyalogatja,elmerül az önsajnálatba. Le akarna állni, vissza szeretne térni a normális életbe,de nem tud. Nincs,aki segítsen. Ráadásul újabb kísértés érkezik. Legjobb barátjának gyönyörű felesége,hát szóval,értésére adta,hogy nem e

 Karina Halle könyve olyan szerelmi történet,amit még férfiak is elolvasnak. Méltán lett bestseller.Merthogy van benne humor,irónia,és annyi szex,amennyit egy efféle történet elbír. De nem több.Ízlésesen ki van mérve. A Nem lennék nélküled fiatal főhősei Linden McGregor,a jóképű pilóta illetve Stephanie Robson,az érzelmes,kissé bizonytalan,csinos fiatal lány. Tetszenek egymásnak,randizgatnak is,de valahogy az az igazi erő,ami a házasság felé vezet,az nem születik meg. De mindketten akarják. Ezért aztán tesznek egy ígéretet,ha úgy tetszik,fogadalmat. Ha 30 éves korukig nem találnak párt,összeházasodnak. A kissé meggondolatlan fogadás után telnek-múlnak az évek,hónapok,egymás után jönnek a szeretők és az udvarlók. Van,aki kedves,jó fej,van,aki pedig végtelenül unszimpatikus,de mindig csak a másik jár a fejükben. Linden és Stephanie nem bírják elfelejteni egymást-egy-egy mondat pedig arra utal,hogy alig várják már a harmincadik születésnapjukat. Aztán váratlan fordulat következik... Számo

Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia könyvét olvasva felmerült bennem a kérdés:szabad ennyire általánosítani?Szabad egy teljes generációt deviánsnak bélyegezni? Tényleg igaz,hogy minden 12 éven felüli fiú és lány csak azt keresi,hogyan verhetné át a szüleit? Tényleg igaz,hogy minden tizenéves gimnazista krónikus mobilfüggő? Tényleg igaz,hogy minden tinédzser napi öt órát vagy még annál is többet internetezik (és nem a html-programozást tanulja...)? És ami még súlyosabb: tényleg igaz az,hogy minden tizenéves drogozik? Ugye,hogy nem!A Tudom,mit csinál a gyereked szombat éjjel című könyv kétségtelenül valós problémákat tárgyal,nemcsak a gyerekek,de a szülők vonatkozásában is. De a bemutatott kép igen sötét tónusai ellenére élnek meg ebben az országban és ezen a kerek világon olyan fiatalok,akik ellenállnak a kísértésnek. Nem drogoznak,nem válnak mániákus szexfüggővé. Ehelyett igyekeznek normális felnőtté válni. Beléjük vethetjük minden reménységünket:mégiscsak van remény arra,hogy-ingata

Gion Nándor az egykori Jugoszlávia magyar irodalmának kiemelkedő, mondhatjuk azt is, vezető képviselője volt. Kétéltűek a barlangban című könyve az első regénye, 1968-ban jelent meg Újvidéken,s átütő sikert aratott. A regény cselekménye egyszerű, de nem mindennapi: nyolc fiatal összegyűlik egy barlangban, hogy értelmetlen dolgokról beszélgessenek. Ám hamarosan rá kell jönniük, hogy nem tudnak értelmetlen dolgokról beszélgetni, csak értelmesekről: szerelemről családról, nemzetről, fejlődésről, az egyénnek a társadalomban betöltött szerepéről, stb. Nagyot csalódnak a srácok, amiért képtelenek értelmetlen dolgokról beszélgetni. Tanulság, a 21. századi olvasó szemével: Az ember tehát az értelem fogságában van. Intellektusa megkötözi, nem engedi lelkét és szellemét szabadon szárnyalni. S mivel az intellektus fogságában vagyunk, éppen ezért a földi dolgok fogságában vagyunk. Nem lehetünk transzcendens lények, sőt, ha értelmünkön múlik, nem is gondolkodhatunk ilyen dolgokról szabadon. É

Cliff Richard a 20-21.századi könnyűzenei élet ikonikus alakja. 1940-ben született, de még ma is koncertezik. Életében sorsfordító esemény volt a megtérés. Befogadta szívébe az Urat, és minden lehetőséget felhasznált, hogy másokat is elvezessen Isten igazságára. Te, én és Jézus című könyvében arra vállalkozott, hogy leírja:mit is jelent számára a kereszténység. Legelsősorban is: megtérést, a bűnök bevallását, személyes kapcsolatot az Úrral. Aztán a Biblia megismerését, méghozzá alaposan. Aztán a keresztény élet, az Istennel való mindennapi kapcsolat örömmel történő megélését. Nem valami vénasszonyos kereszténység ez, hanem aktív, dinamikus, progresszív. A Te, és és Jézus című könyv főképp fiataloknak szól, de idősebb keresztények is meríthetnek belőle. Hitet, lendületet, új életet. Rendkívül egyszerű felépítésű könyv ez: bibliai igehely után következik egy 10-15 mondatból álló gondolatsor. Befogadható mindenki számára. A 175. oldalon például a húsvét jelentőségéről ír, olyan ihlete

A Science sans conscience cím magyar fordítása talán ez: Tudományos ismeret lelkiismeret nélkül? Vagy mégjobb: tudomány hit nélkül? A Genfben, 1980-ban megjelent könyv egy konferencia anyagát foglalja össze, melyet 1979-ben rendeztek az MIT-n ( Massachussets Institute of Technology). Az USA egyik leghíresebb egyetemén közel 600 tudós, mérnök és teológus gyűlt össze, hogy keresztény hit és modern természettudomány viszonyáról tanácskozzon. Az előadások anyaga Jean-Luc Blondel szekresztésében jelent meg könyv alakban. Mire is jutottaka tudósok és a teológusok? Arra, hogy hit nélkül nincs tudomány, tudomány nélkül pedig nincs hit. A természettudománynek szövetséget kell kötnie a keresztény hittel, valódi fejlődés csak így lehetséges. A Biblia szerint a teremtett világ helyes használata elvezethet egy igazságos társadalomhoz. Ehhez azonban konkrét gyakorlati intézkedésekre volna szükség. Már kisgyermekkortól bele kellene nevelni a nyugati fiatalokba a környezet megőrzésének fontosságát

Szilvási Lajos a Kádár-korszak nagy és ünnepelt és jól fizetett bestseller-írója volt, éppen ezért a politikai rendszerváltás után kitalálták, hogy voltaképpen rossz író. most, hogy a balra-jobbra kilengő mérleg nyelve helyrebillenni látszik, kijelenthetjük: Szilvási Lajos alapvetően nem volt egy Thomas Mann, ennek ellenére írt jó könyveket. Az Egymás szemében éppen ezek közé a könyvek közé tartozik. A regény cselekménye két fiatal naplójából épül fel. Attila és Tamara középiskolások, egymásba szeretnek, bár Attila részéről ez az érzelem mindig kicsit inog...A kapcsolat hullámzik, mind minden diákszerelem, aztán jön a dráma vég. Nem kell aggódni, nem hal meg senki. Csak éppen kiderül valami a lányról, ami szerintem minden Olvasót meglepetésként ér...Attilát meg aztán pláne. Két okból érdemes elolvasni a 21. században ezt a könyvet. Egyrészt megtudhatjuk, belőle, milyen is volt fiatalnak lenni 1975-ben, hogyan viszonyultak a fiatalok a tanárokhoz, szülőkhöz. ezzel összefüggésben. m

Először kissé berzenkedtem: találós kérdések a Bibliáról? Hát egyeseknek már semmi sem szent? Aztán rájöttem, hogy- miért ne? Ha akad akár egyetlenegy ember is, akit ez visz közelebb az Ige tanulmányozásához, akkor miért ne? Mert Salyámosy Éva:500 bibliai találós kérdés című könyve minden kétséget kizáróan igei. Csak és kizárólag a Szentírást veszi alapul, annak is talán legelfogadottabb, Károli-féle revideált fordítását. Nem magyaráz bele semmit, nem próbál meg posztmodern-liberális teológiai nézetrendszereket igazolni. Egyszerűen csak kérdez. Méghozzá milyen jól! Megtudhatjuk, melyik evangelista jelképe az oroszlán, miért hívják a zsoltárokat grádicsok énekének is, ki volt az az engedetlen, aki napszúrást kapott, miért haragudtak meg Pál apostolra az ötvösök, és még rengeteg kérdésre választ kaphat a kíváncsi Olvasó. Tesztelheti a bibliaiskolákban már megszerzett tudását, ugyanakkor sok olyan tény, információ is eszébe akadhat, ami esetleg a Biblia hagyományos, lineáris olvasásak

A legtöbb keresztény misszionárius mindig hagy magának egy menekülési útvonalat. Állami pénzből dolgozik, és ha omlik a rendszer, már ott sincs, a világ másik táján kell segítenie a szegényeknek. Keres magának egy másik intézményt. David Wilkerson nem intézményt keresett, hanem Isten szavát hallgatta, és Isten utasítását vitte véghez. Egyszerű vidéki lelkész volt ( már amit ez Amerikában jelent), ám egyszer csak szólt hozzá az Úr: menj New Yorkba! És Wilkerson nem maradt gyáva, nem dugta be a fülét, hanem ment. A kocsijában aludt egy veszélyes környéken ,mert nem volt szállása. Elment a város legsötétebb gettójába, hogy ott segítsen azoknak a bandatagoknak, azoknak a partravetett fiataloknak,akiknek a leginkább szükségük volt a segítségre. Ezeknek a srácoknak korábban senki nem adott semmit, szeretetet legkevésbé. David Wilkerson atya elvitte hozzájuk a ruhát, a lakást, az Igét, mindenkinek, azt, amire szüksége volt. Hajléktalanok, alkoholisták, heroinista terhes anyák, jó útra tér