Bejegyzések

évkönyv címkéjű bejegyzések megjelenítése

Magyar nyelvjárások XXXVI.

 A Magyar Nyelvjárások a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ( azóta Debreceni Egyetem) Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XXXVI. kötetet egyik legnagyobb, s nagyközönség körében is méltán ismert nyelvészünk, Sebestyén Árpád szerkesztette és 1999-ben jelent meg. A nyelvtudomány szinte minden területéről olvashatunk benne tanulmányokat, közléseket. A teljesség igénye nélkül ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk ezek közül néhányat, nem is annyira a színvonal- hiszen mindegyik írás magas színvonalú-inkább recenzens ízlése okán. A kiadványt a könyvek között tárgyaljuk, holott a könyvtári szakmában ezt a csak az ISBN-számú dokumentumokkal szokás. A kiadvány terjedelme, színvonala azonban indokolja azt, hogy könyvként, ne pedig pusztán periodikaként tartsuk számon.  Nagyon tetszik Gósy Mária: Hangzó és írott anyanyelvünk című, kiváló és inspiráló tanulmányában az, hogy vizsgálata tárgyát szélesebb megvilágításba helyezi, hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tágabb kontextusba á

Annona nova VII- Egy érdekes irodalmi szakkifejezésről

Az Annona nova VII a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium évkönyve. formátumát tekintve inkább folyóiratnak tűnik, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Sok értékes tanulmány, történelemről teológiáról, gazdaságtörténetről, életmódtörténetről, költészetről. Ami engem leginkább megragadott, az Dombrovszki Áron tanulmánya (21-31.o.). Olyan kifejezés szerepel a címben, amit én, s szerintem nem csak én, még soha nem hallottam. ( A tanulmány teljes címe: Sainsbury érvéről az absztrakt artefaktualizmus ellen). Absztrakt artefaktualizmus. Nyelvtörőnek is jó. Amúgy azt jelenti, hogy egy irodalmi alak, melyet az író talált ki, voltaképpen élő személy. A tanulmány Szerzője mások mellett Sherlock Holmest hozza példának. Azt gondolom erről, előre leszögezve, hogy még soha nem foglalkoztam az absztrakt artefaktualizmus témájával, hogy a tétel kizárólag a színvonalas, élettel teli művekre igaz. Csak tehetséges írók tudnak kitalálni olyan alakokat, melyek valóban élnek, léteznek, befészkelik magu