Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme:Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Társadalom és építészet mindig is szoros kölcsönhatásban álltak egymással. Mindkettő folyamatosan, az emberiség történelmének egésze folyamán hatottak és hatnak a másikra.Moravánszky Ákos: Versengő látomások című könyve azon az úton vezet bennünket, melynek végén megértjük, hogyan kapcsolódtak az Osztrák-Magyar Monarchia idején az építészeti újítások és koncepciók a társadalmi-eszmei változásokhoz. E rövidke könyvajánlóban csak felvillantunk egy-egy gondolatot ebből a rendkívül értékes, igen gazdag műből. Cél az, hogy Kedves Látogatóink elolvassák a könyvet és továbbgondolják az olvasottakat. Moravánszky könyve ez utóbbira kiválóan ösztönöz.  Az Előszóból egy igen érdekes történetet, egy fiatal,majdhogynem pályakezdő építész bécsi ösztöndíjának történetét ismerjük meg, majd képet kapunk az 1970-as évek lassan- de tényleg csak lassan Nyugat- Európa felé nyitó építészettörténet...

 Azt hihetnénk, az építészek a hosszú évszázadok alatt már szakmai konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy mi a tér, milyen funkciói vannak, hogyan kell azt az éptésznek kezelnie. Ki kell ábrándítsam azokat, akik ezt hiszik:szó snics konszenzusról, Sőt-amint az a Moravánszky Ákos és M.Gyöngy Katalin által szerkesztett kritikai antológiából kiderül- napjainkban igencsak sokrétű, sokféle eredetű elképzelések élnek az építészek ( s ennek nyomán az épületek használói, a nagyközönség) fejében a térről. Nincs mód arra, hogy ebben a rövid könyvajánlóban ezt a nagyszerű művet részleteiben kielemezzük. Inkább csak kiválasztunk néhány szövegrészt, gondolatot, feltett kérdést, hogy arra ösztönözzük Kedves Látogatóinkat:vegyék kézbe ezt a kiváló könyvet.  Itt van mindjárt kezdetnek a kötet nyitó darabja, Moravánszky Ákos nagyszerű bevezetője, A tér fogalma az építészetben, címmel. Szó esik itt a térérzékelés pszichológiájáról (és nagyon jó, hogy szó esik, az USA-ban már nagyon komol...