Könyvekről mindenkinek

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu

 Régebben a sci-fi azt jelentette, hogy egy űrhajó barangol a világűrben és azon történik valami szokatlan. A fantasy pedig azt, hogy koraközépkori ruhába öltözött kitalált hősök csépelik egymást egy lézerkarddal,meg sárkényokat győznek le. A 21.században mindkét műfaj jóval összetettebbé vált. ennek szellemében szerkesztette Jonathan Strahan: Az év legjobb sci-fi és fantasynovellái 2017. című könyvet. E rövid könyvajánlóban néhány művet kiemelünk a rendkívül gazdag termésből, de nehéz volt a válogatás, merthogy sok remekmű szerepel a kötetben.  Catherynne M. Valente: A jövő színe kék című műve negatív utópia- pozitívan hangzó címe ellenére. A történet egy Szemétvárosban élő tizenkilenc éves lány történetét dolgozza fel. A lány igazi emberi kapcsolatot csak öccsével tart, akivel együtt álmodoznak arról, mit szeretnének csinálni felnőttkorukban. A lehetőségek igencsak korlátozottak, a végtelen óceán mindent elnyelt, még Kínát is, az emberek lerobbant állapotú hajókon élnek, a szemétváro

 A könyv alcíme:Életünk a technológia uralta világban. Jamie Susskind könyvét azoknak a Kedves Olvasóknak ajánljuk, akik naprakészek akarnak maradni politikatudományból, de érdeklőnek a szociológia, a közgazdaságtan, a technika- és technológiatörténet, egyszóval: a társadalomtudományok széles spektruma iránt is. A Politika a jövőben azokba a folyamatokba vezet el bennünket, melyek a technológia fejlődésével párhuzamosan a politikatudomány, a gyakorlati politika és a társadalom számára jelentek majd kihívást. Ezen trendek, dolgok egy része, már itt van velünk, egy részükkel fiainknak és unokáinknak kell megbarátkozni. Néhány átgondolásra érdemes kérdést, problémát, témát ismertetünk ebből a nagyon fontos könyvből.  Fel kell tennük a kérdést: a technológia fejlődés változatlan sebességgel folytatódik, exponenciálisan nő ( Moore- törvény), vagy éppen jön majd valami apokaliptikus katasztrófa, és az emberiség isszasüllyed az önellátás világába ( Susskind a középső változat mellett teszi le

 Gondolkodtunk már azon, valójában miért is tudunk beszélni? Miért van az, hogy egy nyelvtani szabályt egy példán megtanulva a többi példán is alkalmazni tudjuk azt? Sverker Johansson könyve a nyelv eredetébe vezet be bennünket, mélyen alászállva a történeti múltba, egészen az Australopithecusok koráig. Végleges válaszokat nem ad a könyv, a tudomány jelenlegi eredményei mellett ez nem is lehetséges. Viszont nagyon ügyesen kérdez, ami az Olvasó számára valóságos intellektuális aranybánya.  Megtudjuk, a filozófia és a nyelvtudomány klasszikusai közül kik foglalkoztak már a nyelv eredetével, és milyen eredményre jutottak. Kiemeli a Szerző a sokak által a nyelvészet megalapítójának tartott Monboddo véleményét, aki fogsagban tartott orángutánok példáján mutatta ki, hogy az emberi nyelv kialakulása az utánzás készségére vezethető vissza. Herder, a 18.század német filozófusa az ember generális világszemléletével, sokoldalú érdeklődésével hozta összefüggésbe a nyelv kialakulását. Mint johansso

 A könyv alcíme:Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában Max Tegmark svéd-amerikai fizikus, mesterséges intelligencia-kutató, arra a kérdésre keresi a választ kitűnő könyvében, hogy milyen jövő vár az emberiségre a mesterséges intelligencia korában. Végkövetkezetése optimista, nem is alaptalanul azt állítja, létezik " jó" MI, azaz az ember nem veszti el kontrollját az általa létrehozott új entitás felett.  Az Élet 3.0 című könyvben Tegmark először is felvázol egy fiktív, rosszul végződő forgatókönyvet a mesterséges intelligenciáról. Ebben az MI gyakorlatilag átveszi az uralmat az univerzum felett, replikálja magát, végül az egész civilizáció különböző mesterséges intelligenciák összecsapásává változik. Aztán, immár a valóság mezejére visszaereszkedve, Szerző a téma megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmakat tisztázza: általános mesterséges intelligencia, tudat( ez a pszichológia és pszichiátria egyik legnehezebben definiálható fogalma), célorientált viselkedés,

 Borbás Edina a korábbi években 19.századi közegben játszódó romantikus regényekkel jelentkezett. Azok sem voltak éppen rosszak, magasan a műfaj átlaga feletti színvonalat hoztak. A 21.századi témájú Zárva viszont még az előző kötetekhez képest is markáns minőségi ugrás, Borbás Edina eddig legjobb könyve. Műfaját tekintve leginkább a " romantikus sci-fi" megjelölés áll hozzá legközelebb.  A cselekmény 2034-ben játszódik az USA egyik legnagyobb és legmodernebb városában, San Franciscoban. Ekkora már mindennapossá váltak az egész Földet bejáró, tragikus halálesetek ezreit okozó világjárványok, az emberiség pedig védekezik, ahogy tud. Mesterséges intelligencia-rendszerek hálózzák be a fejlett világot, s ezek bárhol, bárki számára elrendelhetik a kéthetes karantént.  Michelle 24 éves, fiatal, ambiciózus lány, éppen egy új állást igyekszik megcsípni. A város egyik legmodernebb felhőkarcolójába kell mennie állásinterjúra. Ahogy belép, a mesterséges intelligencia máris rááll a telef

 Azt gondolom,Mónus Miklós könyvét,mely 1983-ban jelent meg a Népszava Lap-és Könyvkiadó gondozásában,csak a legbeavatottabb sci-fi rajongók ismerik. Pedig ez a könyv,az Ő és Az,nem túlzás kijelenteni,kulcsregény. Ez az első olyan magyar alkotás,amely a mesterséges intelligencia (amit a Szerző Gépagynak nevez) működéséről ír. Méghozzá kitűnően. A sztori az,hogy miután sokadik alkalommal is kudarcot szenved a földlakók azon kísérlete,hogy elérjék a Sas csillagkép egyik égitestét,külőnleges űrhajót küldenek fel. Ennek építője Berili professzor és csapata. Az űrhajót a Gépagy irányítja,amely computer-szerűen,adatsorokkal dolgozik és vezérel. Ám az űrhajón utazik egy,szintén a rendszerbe kapcsolt Agy,egy elhunyt hároméves kisfiú hibernált agya,amelynek pusztán az a dolga,hogy fejlődjön. És előbb vagy utóbb,de váljon legalábbis egyenrangú társává Gépagynak. És együtt oldják meg a problémákat. Az emberi Agy és a computer-elven működő Gépagy.  Az űrhajó elindul. Egy darabig minden jól megy. A

Leena Krohn finn írónő,akit korábban gyermek-és ifjúsági regényeiről ismert a közönség,1947-ben fogta magát,és megírta az első európai sci-fi klasszikust. A könyv címe:Hotel Sapiens. Apokaliptikus tragédia után vagyunk. A világot mesterséges intelligencia irányítja,mely képes uralni az emberi érzelmeket is. Egy értelmiségiekből, háziasszonyokból valamint különös figurákból álló csoport egy lerobbant épületben, mely korábban akár hotelként is funkcionálhatott,elhatározza,hogy egymást segítve túléli a katasztrófát. A fizukai túlélés még talán megy is, ám lelkük folyamatosan torzul. Egy férfi a saját árnyékának hiszi önmagát. Egy pszichiáter pszichiátriai betegként gondol magára, s követeli,hogy szerezzenek neki pszichiátert. A mesterséges intelligencia kísérletet sem tesz arra,hogy a meggyengült valóságérzékű emberek meggyógyuljanak. Sőt...De vajon meddig működhet és létezhet olyan közösség, melynek tagjai lelkileg sérültek? Leena Krohn voktaképpen történelmi regényt írt. Tudtára adta