Könyvekről mindenkinek

Németh László: Széchenyi című drámája a magyar történelmi-lélektani drámaírás egyik csúcsa.Ráadásul 1946-ban mutatták be, s komoly aktuálpolitikai utalások találhatók benne, melyeket az egyre erősödő kommunista irodalompolitika észre is vett. Németh László színpadi művében két kérdésre keresi a választ: 1. Miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar? 2. Hogyan alakul igazság és hamisság viszonya egy felfordult társadalomban? Az első kérdésre Németh eléggé összetett választ ad. Szó sincs arról, hogy Széchenyi István gróf annyira kiborult volna, hogy nem látott maga előtt más kiutat. Inkább arról van szó, hogy úgy érzete, már nem tud hasznára lenni a nemzetnek, ráadásul bajba kever másokat is ( lásd a házkutatásokról szóló beszámolók a 2. felvonásban). Széchenyi utolsó szava öngyilkossága előtt a következő: " Húsvét!"- de ezt olyan reménytelenül mondja. a kereszténységben húsvét a feltámadás ideje, Széchenyi pedig úgy érzi, nincs remény, nincs feltámadás. Ezért a halálba menekül.

A könyv alcíme: Hogyan éljünk dán módra? Helen Russel egy jónevű londoni lap társasági és életmód rovatát vezette. Minden nap 12-14 órát dolgozott, stressszbeteg lett, és elege volt mindenből. Aztán jött a csoda- férje, akit a könyvben csak Legóembernek nevez a Szerző, állást kapott Dániában, mégpedig a világ játékpiacát vezető LEGO cégnél. Helen Russell pedig megírta, milyen is Dániában élni. F Furcsa. Hideg van, de meg lehet szokni. Drágaság van, de meg lehet szokni, ráadásul rengeteg szolgáltatás ingyen van. Magas adók- magas szociális ellátás. Ami a mérleg másik oldalát illeti: - Hetente átlagosan 32 órát dolgozik egy dán, nem éppen megfeszített tempóban. - Ha elveszíti munkáját, két évig kap munkanélküli segélyt. - A munkahelyek jó hangulatúak. - Virágzik az egyesületi élet. - Az ország toleráns az idegenekkel. - Környezetvédelem terén a világ vezető országai közé tartozik Dánia. Nyolc vagy kilencféle szelektív hulladékgyűjtő van. - A nők helyzete a világon a legjobb,

A Király Levente által válogatott Nem kötelező. Kortársak és kimaradók című irodalmi szöveggyűjtemény kétségtelenül nagyon érdekes. Olyan Írók- így, nagybetűvel- szereplnek benne novellával vagy regényrészlettel, mint Szabó Magda és Finy Petra, Füst Milán és Cserna-Szabó András, Tamási Áron és Parti Nagy Lajos, és még sokan mások. A beválogatott szövegek, igazán mondom, remekek, ha ma lennék középiskolás, ebből a szöveggyűjteményből talán meg is kedvelném az irodalmat. És itt jön a de...Mostanában a nagypolitika, az oktatáspolitika, ha úgy tetszik, egyre inkább erőlteti az úgynevezett jobboldali, népi-nemzeti szemléletű irodalmat. Úgy érzem, Király levente ez ellen szeretett volna dolgozni könyvével. Kimaradt Wass Albert,Jókai Anna. Németh László is kimaradt...Lehet arról vitatkozni, hogy fent nevezett Szerzők valóban a magyar irodalmi kánon nevű Mount Everest tetején találhatók-e. De mikor születik már meg az az irodalomkönyv, ahol békésen megfér egymással Wass Albert és Esterházy Pé

Anthony McCarten könyve egy világtöténelmileg is ritka pillanatot elemez: azt, amikor XVI. Benedek pápa lemondásával, tiszteletbeli pápaként történő visszavonulásával, majd az argentín Ferenc pápává választásával voltaképpen két pápája van a katolikus egyháznak. A címben azért akad egy kis furfang, hiszen valójában mégsincs két pápa, az ügyeket egyértelműen Ferenc irányítja, Benedek visszavonult kolostori magányába. McCarten voltaképpen párhuzaos életrakzot ad nekünk Ferencről és Benedekről. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés:mi az, ami kettejükben közös? Elég sok ilyen életrajzi elemet találunk. - Egyikük sem akart pápa lenni, Bargoglio bíboros, azaz Ferenc, kifejezetten megkönnyebbült, amikor végül, még II. János Pál halála után ,nem őt választották. - Mindketten megtapassztalták a politika diktatúráját, és igencsak ellentmondásosan viszonyultak ehhez. Benedek önéletrajzában egyetlen szót sem ejt a náci rezsim gaztetteiről, kivéve azokról, amelyeket egyházi személyek ellen követt

Ruszoly József könyvének alcíme:Az "újabb magánjogtörténet" Közép-és Nyugat-Európában. Az Európa jogtörténete olyan alapmű jogászok és jogászhallgatók számára, mint történészeknek a Hóman-Szekfű, vagy németeseknek a Halász Előd- féle nagyszótár. Ruszoly professzor úr könyvén jogászok generációi nőttek fel. Mégis, azt gondolom, nemcsak jogászoknak, de történészeknek is kifejezetten ajánlható ez a könyv. Hiszen a jog története végigkíséri Európa történetét, szerves része a kontinens történeti fejlődésének- vagy hanyatlásának, ezt ítélje meg mindenki maga. Jogtörténet nélkül nincs köztörténet sem. S hogy miért mondom ezt? Elég, ha csak a könyv első fejezeteit olvassuk, melyek voltaképpen arról szólnak, hogyan is viszonyult a középkori Európa a római joghoz, s mennyiben alakította jogrendszerét a germán jog. Ruszoly nemzetenként- úgy, hogy azonosítja az országot a nemzettel, ami történészberkekben némi szemöldökráncigálást azért okozna- végigtekinti, milyen fő jogforrások ha

Markovits Rodion, eredeti nevén Markovits Jakab könyve a két világháború közti időszak egyik magyar bestsellere volt, gyakorlatilag minden középosztálybeli művelt ember elolvasta. Olyan népszerű volt a Szibériai garnizon, hogy a keletkezéséről külön regényt írtak. Hogyan is keletkezett ez az 1928-ban megjelent mű? Úgy, hogy Markovits interjúk százait készítette egykori orosz hadifoglyokkal, és ezeket bedolgozta a regénybe. Innen az alcím: Kollektív riportregény. Később aztán azok, akikkel a Szerző interjút készített, szépen interjút adtak arról, hogy milyen érzés volt hadifogoly-élményeikről mesélni. Na, ez a bestseller! A második világháború után aztán elfeledték a művet, nem kis részben aktuálpolitikai okokból. A mű főhőse egy fiatal, családos értelmiségi, aki Budapestre költözve valamilyen tüdőbajt kap. Mire meggyógyul, megölik Ferenc Ferdinándot, kitör az első világháború. Főhősünk szeretne hivatali beosztást találni,de ezt egy magas polcon álló főhivatalnok árulásnak találj

Walt Whitman és Robert Browning között mindössze egyetlen hasonlóság akad:mindketten költők voltak, és mindkettőt őrültnek tartotta saját kora. Ennek ellenére olvasták a könyveiket- gondolom, úgy érezte a Tisztelt Olvasóközönség, hogy költőknél egy kis őrület nem veszélyes, sőt... Whitmant elsősorban szabadverseiről ismerjük. Azért tartom ezt igencsak felszínes megközelítésnek, mert a szabadvers, az pusztán forma. A lényeg a tartalom, a gondolat, az ívelő sorokban kirejlő szenvedély. Whitmannél mindhárom, de főleg a valóság iránti szenvedély igen erős. Az Ének magamról című, kisregény-terjedelmű, 52 verset foglal magában. Egyfajta költői enciklopédiája ez a kornak, a hitnek, a léleknek, a fejlődő Amerika lüktetésének. Whitman igen fontosnak tartja istenhitét. Hát, nem tudom, melyik keresztény egyház fogadná szívesen tagjai közé az amerikai költőt, merthogy az ő istenhite nem más mint panteizmus. A világ minden dolgában ott lüktet az élet, a költőnek, a whitmani szerepfelfogásban, ped

Ez a könyv, pontosabban: oktatási célokra használt füzet, apró, de releváns válogatás a 19.század végének- huszadik század elejének magyar novellisztikájából. Amit Gozsdu, Petelei és Bródy novelláiról összefoglalóan elmondhatunk, az az, hogy a témák, a jellemábrázolás jócskán fölötte áll az európai színvonalnak- a nyelv, az igazi irodalmi nyelv viszont még nincs meg. Egy mulatságos példa erre a " farkallott" szó, az uradalom odafarkallott xy birtokára, azaz az uradalom vége szinte beleéért a kisbirtokba. Szóval, ez még nem a Nyugat korának nyelvállapota... Gozsdu Elektől leginkább a Mea culpa című novella ragadott meg. Egy fizikailag meglehetősen erős,ámde indulatos természetű mérnökember agyba-főbe ver egy orvvadászt, egyetlen lelőtt nyúl miatt. Kelemen Pétert börtönre ítélik, de olyan erős, hogy izomból szétszakítja a bilincset. Ha kettőt tesznek rá akkor mindkettőt szétszakítja. Ráadásul még szemtelen is, úgyhogy megböjtöltetik, de semmi sem használ. Aztán a végén Keleme

Joy Fielding:Hiányzó mozaikok című könyvét a lélektani krimi (vagy ha úgy tetszik:pszichothriller)kedvelőinek ajánljuk. A regény főhőse Kate Sinclair,negyvenhét éves családterapeuta,akinek azonban,úgy tűnik,leginkább saját családjával gyűlik meg a baja. -Férje,Larry,egyre kevesebbet foglalkozik vele,mostanában inkább az ügyfeleivel ( vagy talán másokkal?) jár rendszeresen golfozni. -Anyja egyre inkább öregszik,és egyre kevésbé képes közösségben élni. Liszt helyett mosóport tesz a sütibe,attól retteg,hogy valaki követi,és rendszeresen bántalmazza a nyugdíjasotthon lakóit. Egy kilencvenéves urat például fejbe vág golfütővel.Hát igen:a kedves mamán az Alzheimer-kór tünetei mutatkoznak. -Kate nagyobbik lánya,Sara,folyton lázadozik,bulizik,drogozik és pasizik. Azonkívül folyton hazudik. Egyszer a szó szoros értelmében összeverekszenek Kate-tel. -Kisebbik lánya,Michelle,olyan jó kislány. Az olvasó szemében pont ettől válik gyanússa,hiszen mégiscsak lélekrani krimiről van szó... -A leg

A 19.század második felében egy egészen új drámatípus jelent meg Európa színpadain. A drámaiság nem a véres cselekményben,hanem a szereplők lelkében van. Azonkívül ez az új dráma,amit-nem feltétlenül szerencsés kifejezéssel-színműnek neveztek el,igen keményen bírálta kora polgári társadalmát is. Ennek az új drámának,ennek a színműnek volt igazi mestere Henrik Ibsen.A vadkacsa című alkotása pedig ott van a 100 leggyakrabban játszott európai színpadi alkotás között. A történet lényege nem más,mint az élethazugság,és annak leleplezése. Az öreg Werle,a dúsgazdag gyáros,feleségét a halálba kergette,azóta folyamatosan hazugságban él:a feleséget gyermeke anyját okolja a házasság kudarcáért. De hazugságban él az öreg Ekdal is,a darab talán legrokonszenvesebb szereplője. A padláson nyulakat, galambokat no meg egy vadkacsát tenyészt,olykor pedig vadászatot rendez közöttük,úgy,mint a régi szép időkben. Amikor még fiatal volt és sorra lőtte a medvéket. De hazugságban él az ifjú Ekdal is. Kis la

Ez a könyv olyan szomorú- mondta nekem, akkor tizenkét éves, olvasni szerető lurkónak a könyvtárosnő- Inkább válassz valami mást! Padisák Mihályra, az akkori egyetlen rádióban rendszeresen szereplő népszerű Miska bácsira a negyven felettiek némi nosztalgiával emlékeznek. Ám azt már kevesen tudják, hogy Miska bácsi remek ifjúságiregény-író is volt. A csúcs mindig fölöttünk van című könyve leginkább a 12-15 éves korosztálynak ajánlott. A történet egy általános iskola természetjáró szakkörében indul. Kószáló tanár úr nehéz feladat elé állítja a csapatot: egy meredek sziklát kell megmászni. Miközben a gyerekek másznak, s szerencsére mindenki felér, képet kapunk a csoport tagjainak egymás közti viszonyáról. Amikor felérnek, Kószáló tanár úr egy rendkívüli feladatot ad a srácoknak. Jövőre ilyenkor külföldre, a Tátrába utazik a család, ám mikrobusszal mennek, és van még négy hely. Azt a négy helyet pedig az kapja, aki a legjobban teljesít a természetjáró csapatban. Van ám még egy nagyon font

Nico Stehr társadalomkutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért olyan képlékenyek, törékenyek azok a társadalmak, amelyekben élünk. A modern társadalmak törékenysége című könyv még a 20.század végén keletkezett, de minden egyes megállapítása érvényes mai világunkra is. Stehr szerint a modern társadalmak ( melyek posztindusztriális társadalmak) tudástársadalmak, ahol a produktvitást a tudás adja- a tudás nem azonos az információval, azonos lehet viszont az informáltsággal. A tudás megszerzése elvileg mindenki számára lehetséges, a gyakorlatban azonban az elitek ( értelmiségi, gazdasági, politikai) jóval nagyobb lehetőségekkel és képességekkel rendelkeznek a tudás megszerzésére. A tudásnak csak egy része jelent közvetlen gazdasági előnyt ( a társadalomtudományok például háttérbe szorulnak), ami az érintettekből jelentős frusztráltságot hív elő. A közhatalom, az állam látja, hogy felértékelődött a tudás, és azt is látja, hogy az igazi, egyedi tudás az eliteknél van, ezért igyek

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki belevágjon a ketogén diétába. A megszokottól teljesen eltérő életszemlélet alapján kell folytatnia életét. Ezeknek a bátor embereknek nyújt profi segítésget Amy Ramos könyve, A teljes ketogén diéta kezdőknk, melyet szerte a világban félmiliónál is több példányban adtak el. Amy Ramos szerint az a legfontosabb, hogy megértsük: a szénhidrát-dús étkezés a lehető legkárosabb, ami történhet az emberi szervezettel. Ha ezt megértettük, a könyv felbecsülhetetlen érték lesz számunkra. Megtudhatjuk, melyik ételnek mekkora a szénhidráttartalma, miért érdemes elhagyni a burgonyát, hány kalóriára van szükségünk az eredményes ketogén diétához. Megtudhatjuk, milyen édesítő szereket használhatunk a diéta folyamán, s miért kell kidobni a csokit. Átfogó áttekintést ad nekünk a Szerző arról, milyen egyéb tényezőket- például a testmozgást- és hogyan alkalmazzuk a ketogén diéta során. A könyvből kiderül, milyen mozgásformák károsak és milyen mozgásformák előnyösek a bá

Nagy Alfred angolszász király (871-899) a középkor történetének egyik legnagyobb uralkodója.Sikeresen harcolt belső ellenfelei ellen,s eredményesen lépett fel az immár egyesült országra támadó külső hódítók-dánok,vikingek-ellenében is. Asser életrajzi könyve azonban mégsem ezeket a vonásait emeli ki Alfred király életének. Hanem az istenfélelmet és a jegyességet. Asser interpretációjában Alfred,Anglia királya egyúttal az egyetemes keresztény egyház támogatója is. Ő az az uralkodó,aki éjjel s nappal bölcsességért imádkozik. Ő az,aki sanyargatja magát,mert nem bír nemi vágyaival. Ő az,aki folyamatosan műveli magát a tudományokban,annak ellenére,hogy erőteljes hátránnyal indul,mivel tizenkét éves koráig nem tud írni-olvasni. S végül,de nem utolsósorban:Nagy Alfred,Anglia királya minden szerzett javának felét a keresztény egyháznak ajanlja fel. Ez utóbbi információ valóságtartalmában a hozzáértő történészek alaposan kételkednek... Asser nem valódi életrajzot írt-pedig megtehette volna,h

A Romsics Ignác által szerkesztett tanulmánykötet tulajdonképpen eszmetörténeti kudarcok számbavétele. Mert azoknak a pilitikai gondolkodóknak tervei,akik Közép- és Kelet-Európa államait és népeit akarták integrálni,mind papíron maradtak. Sem a pánszlávoknak,sem a páneurópstáknak,sem a Habsburg-birodalom föderatív átalakulását szorgalmazóknak,sem a szovjeteknek nem sikerült véghezvinniük az integráció bravúrját. A könyvben 5 tanulmányt olvashatunk,mind nagyon alapos,objektivitásra törő történettudományi alkotás. Romsics Ignác a 19. századi és 20. század eleji integrációs törekvésekkel foglalkozik. Diószegi László sorra veszi azokat a gazdasági integrációs elméleteket,melyek az 1929-1933-as nagy világgazdasági válság időszakában születtek. Bán D. András a második világháború alatti és utáni föderációs és konföderációs elképzeléseket tárgyalja tanulmányában. Pritz Pál a második világháborús német elképzelésekkel foglalkozik. Márer Pál pedig a hidegháborús keleti blokk integratív erejét

Benkő László történelmi regénytrilógiájának végső kötete elképesztő izgalmakat nyújt- mindemellett olyan történelmi ismeretekkel ajándékozza meg az Olvasót, melyet az iskolai tankönyvek soha nem tudnak, talán nem is akarnak, a nagyközönség felé közvetíteni. A könyv címének megértéséhez: Végső Tenger, mongol szemmel nézve, az a hatalmas víztömeg, amit ma Atlanti-óceánnak hívunk. Az 1230-as-1240-es évek fordulóján járunk. Közel a tatár, de a magyar urak nagy része még mindig úgy tesz, mintha nem létezne veszély. Inkább a királyi udvarban igyekeznek maguknak minél zsírosabb zsákmányt találni. Az ország mindennapi életét a kunok teszik nehézzé. IV. Béla, az ekkoriban még igencsak ifjú és dölyfös király azért fogadta be a kunokat, mert azt gondolta, hasonló harcmodoruk révén, visszaverhetik a mongolok támadását. Csakhogy a félnomád kun lakosság konfliktusba kerül a letelepedett életmódot élő magyar lakossággal...Köteny kun vezért a király biztonságba helyezi, nehogy a féltékeny magyar u

Francine Rivers könyvét minden keresztény vezetőnek, legyen az lelkész, pap, tanító, presbiter vagy bármi, el kellene olvasni. Elsősorban nekik ajánljuk ezt a nagyszerű regényt. A Mikor a sófár zeng című könyv főhősei- egy gyülekezet tagjai. A Centerville-i Keresztény Közösség haldoklik, a tagok már bőven hatvan fölött vannak, ráadásul Hank, az addigi prédikátor, szívinfarktust kap, és a továbbiakban me tudja ellátni feladatát. Samuelnek, az egyik presbiternek, az az ötlete támad, hogy hozni kellene egy fiatalabb lelkészt. Az idős presbiterek eleinte ellenkeznek, aztán nagy nehezen belenyugszanak a változtathatatlanba. Örömük fokozódik, amikor kiderül, hogy az új pásztor nem más, mint Paul Hudson, a híres tévés prédikátor, David Hudson fia. Eleinte mindenki örül Paul szolgálatának. Ám Paul beleesik abba a csapdába, melybe oly sokan és annyiszor beleestek már: Isten Igéjéből kizárólag a bővelkedésre vonatkozó részek érdeklik. Gyűlik a pénz, épülnek az ingatlanok, jönnek az új tagok,

Vaszary Gábor könyve inkább irodalomtörténeti értékű,semmint a 21.század fiataljainak szívből ajánlott olvasmány. A Hárman egymás ellen úgy indul,mint egy ifjúsági regény. A cselekmény színhelye a Balaton,idő:valamikor a két világháború között. Két kiskamasz fiú különböző pajkosságokat követ el. Benedvesítik a mólót,hogy a fürdőzni szándékozó tisztes-és sokszor igencsak kövér-polgáremberek és polgárasszonyok belecsússzanak a vízbe,igen különös pózokban. Kincset keresnek a Balaton alján. Az ágydeszkákból vitorláshajót barkácsolnak. Ahogy telnek a hetek,a kiskamaszokból már kész fiatalemberek lesznek. És persze megjelenik a "szívügy",ami átmenetileg egymás ellen fordítja hőseinket. De megjelennek a sötét veszélyek is. Elhatározzák ugyanis,hogy pénzt vesznek kölcsön egy uzsorástól,és abból Amerikába szöknek. A történet vége sejthető. Érdemes ezt a könyvet társadalomtörténeti szemmel olvasni. A Balaton és vidéke ugyanis ekkor kezdett üdülőövezetté válni,s Vaszary Gábor könyve

A 21.század magyar könyvészetének sikerműfaja a történelmi regény. Nem is csoda. Ha olyan színvonalú alkotások, mint Benkő László Tatárjárás-trilógiája, kínálják magukat olvasásra, akkor bizony a magyar közönség választása jó. A Tatárjárás-trilógia ugyanis- melynek második kötete a Két lélek egy testben- igazi remekmű. A történet ott folytatódik, ahol az első kötet abbamaradt, ennek ellenére önálló műként is olvasható. Főhős és narrátor a mongol udvarban kiképzett kém, Berény, aki kalandos úton eljutott Magyarországra Felesége,Melia otthon ül, és várja haza urát, ehelyett csak Ilyés, a szolga érkezik, ziláltan, véresen. Elmondja, hogy megtámadták őket, ura pedig leesett egy szakadékba. Melia legalább férje holttestét meg akarja találni, ezért elmennek a szolgával, a szakadékhoz, ahol is megtalálják az áldozat lovát, benne nyílvesszővel.  Az asszony úgy látja, a nyílvesszők hasonlítanak ahhoz, amelyeket a szolga használ. Gyilkossággal vádolja meg Ilyést, aki elmenekül. Az asszony egyed

Erről a könyvről részletesebb ajánlót a későbbiekben olvashatnak. Elöljáróban annyit, hogy a lassan, sajnos, az irodalmi kánonból kikerülő ,ámde remek tehetségű Sarkadi Imre egyik, nem éppen  elfelejtett , de azért ritkán emlegetett művéről van szó. A cím természetesen utalás a magyar történeti köztudatban leginkább Petőfi Sándor haláláról ismert segesvári csatára. A Száz éve Segesvárnál nem tartozik Sarkadi Imre legismertebb művei közé, de mindenképpen fontos része kultúránknak, érdemes elolvasni. Legkönnyebben a Magvető Könyvkiadó Rare sorozatában megjelent példány szerezhető be, antikváriumokból. 

Vajon emberek írták a Bibliát a hagyományból táplálkozva, vagy emberek írták, a Szentlélek vezetése által? Ez a kérdés is felmerül ebben a rendkívüli, hazánkban eddig ismeretlen szemlélet jegyében fogant könyvben. Kai Michel és Karel von Schaik egy rendkívüli tudományos vállalkozásba kezdtek. Antropológiai szempontból olvasták végig a Könyvek Könyvét. Ez bizonyára sok hívő szemében istenellenesenek tűnhet- ám Michel és Schaik egyételműen kijelentik Az ember három természete című könyvükben, hogy ők agnosztikusok, illetve ateisták. Ők tudósok, akik a Biblián keresztül szeretnéknek rávilágítani az ember három természetére. Az első természet az úgynevezett intuitív természet. Szeretünk enni.Szeretjük a szépet. Szeretünk közösségben lenni. Szeretjük, ha szeretnek. A második természet az úgynevezett kulturális természet. Köszönni illik az idősebbnek. Szeretjük, ha a dolgok igazságosan alakulnak. Nem esszük meg a kutyát. A harmadik természet a racionális természet. Ha több pénzem van,

Norman Doidge:A változó agy című könyvének kulcsfogalma a neuroplaszticitás. Mit is jelent ez a fogalom? Egészen a 20.század közepéig azt hitték, hogy felnőttkorban az meberi agy már nem változik. Az egyes funkciók rögzülnek az agy bizonyos területeihez. A 20.század hözepén aztán, nem utolsósorban Edward Taub kutatásainak köszönhetően- akinek kálváriáját a könyv részletesen bemutatja- a tudósok rájöttek, hogy az agy bizony felnőttkorban is változik. És ettől kezdve egyre-másra történtek az elképesztő történetek, orvosi csodák. Ahogy a könyv alcímében is olvassuk:elképesztő történetek az agykutatás élvonalából. Agyvérzésől szenvedő emberek tanultak meg írni. Születése óta süket fiatal lány megtanult hallani. Tanulási zavarban szenvedő fiatalok, akikről már minden iskola lemondott, hirtelen jó tanulóvá váltak. Mozgásképtelen idős emberek kiszálltak a tolkocsiból, és jártak. Háborús veteránok megszabadultak a hiányzó végtaggal együttjáró fantomfájdalmaktól. És mindez a neuroplaszticitásn