Könyvekről mindenkinek

 A rituálé egy izgalmas thriller, azoknak a krimirajongóknak ajánlom elsősorban, akik éppen izgalomra vágynak. Nagyon jó a cselekményvezetés, élő, hús-vér karakterek jelennek meg az Olvasó előtt. Sally Hunter ( írói álnévről van szó) Rituálé című könyve feldobja az ember hangulatát, ugyanakkor mélyen el is gondolkodtatja a gonoszság természetéről, s arról, sok esetben milyen nehéz is felismerni a gonoszt, még akkor is, ha a közelünkben van. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban rövid spoilert közlök a Rituáléról, hogy ezzel próbáljak kedvet csinálni az olvasáshoz.  A fiktív történet valamikor a 21.század elején, Kanada egyik legnagyobb városában, Torontóban játszódik. Antonio Márquezt, a WHO argentín szrmazású szakértőjét a városba rendelik, hogy segítsen megoldani egy gyilkossági ügyet. Egy fiatal életerős férfit, az amerikai röplabda-válogatott reménységét, holtan találták egy kórházban, ahová sportorvosi vizsgálatra érkezett. Kicsorgatták az összes vérét, kivágták a szívét, majd ös

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is.  Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán ál

 A Magyar Nyelvjárások könyvsorozat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XLV. kötet Hoffmann István, Kis Tamás, Nyirkos István és Tóth Valéria szerkesztői munkáját dicséri. Remek tanulmányokat olvashatunk a könyvben, amelyek nemcsak a professzionális nyelvészeket, de az irodalmárokat, történészeket, néprajzosokat,sőt, társadalomtudósokat is érdekelhetik. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmány néhány gondolatát emelem ki, amolyan " felvillanásszerűen", hogy ezzel teremtsek kedvet a mű egészének, vagy egy-két tanulmánynak elolvasásához.  Fehér Krisztina: A szó problémája című tanulmányának első része afféle elméleti alapvetés annak megértéséhez, hogy hányféleképpen definiálja, különíti el a modern nyelvtudomány a szót, illetve, hogy miért nem tekintjük annyira magától értetődőnek a nyelvben a szavak előfordulását. Szó esik itt az újgrammatikus iskola különböző definícióiról, megtudjuk, mi az a szintagmatizálódás. Chomsky nevével is találkozunk a

 Minden benne van Adam Kennedy kemény krimijében, aminek egy jó krimiben benne kell lennie:összeesküvés,emberi drámák, némi kis akció,meg persze maga a csavaros és logikailag igencsak megcsavart cselekmény. Az Olvasó végig jóleső bizonytalanságban van, nem tudja, ki kivel van, kinek lehet hinni és kinek nem. Szóval, A dominó-elv egy remek krimi, vagyis inkább thriller. Könyvajánlóként egy rövid spoilert közölnék, de ne felejtsék el elolvasni a könyvet vagy megnézni a filmváltozatot.  A történet Amerikában, a 20.század közepén játszódik. Roy Tuckert ( átlagos amerikai figura, voltaképpen bármelyikünk lehetne) az élet boldogságra predesztinálta. Virginiában született, egy farmon nőtt fel, állatok, virágzó fák és mindenféle gyógynövények között, természetben, ahol a tiszta kék ég volt a háttér. Ügyes kezű, szorgalmas apa és gondoskodó anya jutott neki. Csakhogy az anya betegség következtében elhunyt, apa pedig hamarosan új nőt hozott a házhoz, és mindennek vége lett. Roy Tucker problémás

 Hogy a sok nagyszerű magyar festő közül miért pont Hajós Hollanda Éva könyv-formátumú és színvonalú kiállítási katalógusát ajánlom mindenki figyelmébe? Az ok teljesen szubjektív:Hajós Hollanda Éva szerettette meg velem a tájképfestészetet.  Korábban úgy véltem, hogy tájképeket csak a felvállaltan6 eltitkoltan impresszionisták festenek, hogy  - legyen mit eladni, mert a tájkép mindig menő - a benyomásaikat rögzítsék, technikájukat tökéletesítsék, egyfajta ujjgyakorlat ez a " komolyabb", emberábrázolásos képekhez. Ma már belátom: rosszul gondoltam. Hajós Hollanda Éva megmutatta nekem, hogy a tájkép illetve a tájképfestészet is lehet ugyanolyan rangos, ugyanolyan élettel teli, és ugyanolyan virtuóz.  Itt van példának okáért a Vihar című kép. Lenn, a földön csak homályba vesző, merengő, barna színű fák állnak, alig lehet megkülönböztetni őket egymástól. Az igazi dolgok vihar idején fenn az égben történnek, abban a pirosas-fehéres, absztrakt formátlansággal teli közegben, ahol mi

 Nagy Gáspár a húsz-huszonegyedik századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Költői életműve mind mennyiségében,mind minőségében igen tekintélyes. A Nagy Gáspár összegyűjtött versei című könyvből egy mérhetetlenül etikus,örök igazságkereső alkotó művészi portréja rajzolódik ki. Egy költőé,aki együtt élt népével. Három nagy alkotói korszakot különíthetünk el az életműben. Az első időszakot nevezhetjük Prae-korszaknak is,és nagyjából 1968-1972.közé esik. Már ebben az időszakban kirajzolódik előttünk Nagy Gáspár költészetének formagazdagsága,alaki és tartalmi nyitottsága.Szimbólumai,eszközei igen mélyek,első olvasásra nehezen tárják fel valódi jelentésüket. A Nádkést kezedbe című költemény,mely 1968-ban,a nagy lázadások és a csehszlovákiai bevonulás időszakában íródott,okos és mértékletes lázadásra,megújulásra buzdít:számot vet az 1945 utáni történelem keserveivel(bomba,szilánk,körömszaggatás,hasogatás),mégis arra buzdít,hogy a nádkést inkább a halak ellen használjuk. Ne akarjunk bo

 Ez a könyv, kiváló tanulmánykötet, 2007-ben jelent meg a magyar gazdaság-és társadalomföldrjazi kutatás egyik vezető személyiségének, Dr.Becsei József professzornak 70. születésnapja tiszteletére. A kötetben közölt tanulmányok rnedkívül sokoldalúak, az infrastruktúra 21.századi helyzetétől a magyar települések demográfiájának alakulásától az adalékanyagoktól mentes, egészséges táplálkozásig. Jelen könyvajánlóban nem áll módomban minden itt közölt tanulmányról külön-külön írni, csupán arra vállalkozhatok, hogy A társadalmi földrajz világaiból, eből a több, mint 500 oldalas laudációból, néhány mondatban bemutatok néhány nagyon érdekes és a könyv megjelenése óta aktuális tanulmányt.  Itt van mindjárt Abonyiné Palotás Jolán:Magyarország infrastrukturális fejlődésének néhány sajátossága című írása. Szerző, nagyon korszerűen, az infrastruktúra fogalmát átfogóan, komplexen értelmezi. A 19.oldalon található, Magyarország rendszerváltozás utáni infrastrukturális fejlődésének főbb indikátorai c

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

 A könyv alcíme: A gyilkosságok kultúrtörténete Uthmann könyve voltaképpen a gyilkosság nyomozás gyakorlatának fejlődését tekinti át, a középkortól egészen a 21.század küszöbéig.Amolyan népszerű kriminalisztikai összefoglalónak is tekinthető, bevezetőnek a nyomozás-tudomány elképesztően széles világába.  A Gyilkosok és detektívek c. könyvből megtudhatjuk, miért és mikor tiltották be az istenítéleteket ( már 1215-ben kimondta a lateráni zsinat, hogy papi személy nem vehet részt ilyesmiken). Elgondolkodhatunk arról, hogy a nyomozati szervek századokon át ragaszkodtak a két tanú elvéhez, ha pedig nem találtak, akkor jöhetett a kínvallatás, amit még a 16.században is teljesen elfogadott módszernek tartottak. Majd a francia felvilágosodás idején kezdik kétségbevonni a kínvallatással kicskart vallomások hitelességét. A világ kriminalisztika-történetében igen jelentős az Uthmann által is említett Calas-ügy, ami egyébként mai krimiírók fantáziáját is felcsigázhatja:egy család összegyűlik ebéde

 Azt hihetnénk, az építészek a hosszú évszázadok alatt már szakmai konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy mi a tér, milyen funkciói vannak, hogyan kell azt az éptésznek kezelnie. Ki kell ábrándítsam azokat, akik ezt hiszik:szó snics konszenzusról, Sőt-amint az a Moravánszky Ákos és M.Gyöngy Katalin által szerkesztett kritikai antológiából kiderül- napjainkban igencsak sokrétű, sokféle eredetű elképzelések élnek az építészek ( s ennek nyomán az épületek használói, a nagyközönség) fejében a térről. Nincs mód arra, hogy ebben a rövid könyvajánlóban ezt a nagyszerű művet részleteiben kielemezzük. Inkább csak kiválasztunk néhány szövegrészt, gondolatot, feltett kérdést, hogy arra ösztönözzük Kedves Látogatóinkat:vegyék kézbe ezt a kiváló könyvet.  Itt van mindjárt kezdetnek a kötet nyitó darabja, Moravánszky Ákos nagyszerű bevezetője, A tér fogalma az építészetben, címmel. Szó esik itt a térérzékelés pszichológiájáról (és nagyon jó, hogy szó esik, az USA-ban már nagyon komoly pszicho

 Csontos János a közelmúltban hagyott itt bennünket. Nagyon hiányzik a magyar irodalmi életből. Mindig volt a verseiben valami meglepő,valami olyan,amit a legtöbb költő nem vesz észre,csak ő. Az irodalmon túli extra,az minden írásművében ott volt. Hiányzik a lendülete,szellemi és fizikai dinamizmusa (ha emlékeim nem csalnak,8 vagy 9 folyóiratot alapított,illetve szerkesztett).  Para. Hódolat a magyar költészetnek című könyvével kapcsolatban nem az a kérdés,hogy miért,vagy hogy a parafrázis egyenrangú-e a teljesen eredeti költészettel. Csak azt kérdezhetjük magunktól:hogyan képes ezt valaki ilyen magas szinten művelni?Hogyan képes valaki ennyire jól felérezni Balassi Bálintot,Csokonai Vitéz Mihályt,Petőfi Sándort,József Attilát,Nagy Lászlót,Pilinszky Jánost és a magyar költészet többi gigantikus óriását? És magáról a parafrázis művészetéről is kérdezhetünk:mi a célja?Biztos,hogy pusztán a szórakoztatás?Kell ezekbe az újragondolt versekbe humor?Vagy éppen az a cél,hogy a 19.századi költő

 Miért szeretjük az egzotikus gyümölcsöket? Azért, mert ha megízlenük egy gueva-t vagy egy szurimancseresznyét, kicsit utazunk is, bejárunk más tájakat, belekóstolunk valami más kultúrába.  Velich István és V.Nagy Enikő:Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa c. könyve nagyszerű alapot, profi hátteret nyújt ehhez a bizonyos belekóstoláshoz. Azoknak is szívből ajánljuk, akik elgondolkodtak már azon, hogy belefognak valamely gyümölcs termesztésébe.  A könyv első része azokról a gyümölcsökről és fűszernövényekről szól, melyek gondos termesztéssel hazánkban is megteremnek. Megtudjuk, hogyan kell szaporítani a gránátalmát (egyébként tudták, hogy gyakorlatilag az egész világon megterem, Kínától Brazíliáig, de őshazája valahol a Közel-Keleten található?), eldönthetjük, hajtásról vagy vesszőről, vagy kétéves részeiről akarjuk gyökeresíteni. A gümölcstermő golgotavirág ( amely nem azonos azzal, amit a bibliai tájakon termesztett golgotavirággal azonosítunk!) pedig közép-amerikai eredetű, és pass

 Az Okváth Imre által szerkesztett, mások mellett Rainer M. János, Takács Tibor, Müller Rolf, Gyarmati György nevével fémjelzett tanulmánykötet azt igazolja, hogy az ÁVH - szubsztanciálisan- nem tűnt el 1953-ban, hanem mentalitása, a társadalmi problémáknak ÁVH-s módszerekkel való kezelése tovább élt az egész kommunizmus ideje alatt. Mint kiderül, még 1958-ban is ítéltek el olyan embert rendőrgyilkosságért, akinek a világon semmi köze nem volt az egészhez. Ebben a rövid könyvajánlóban nem az egyes tanulmányokat elemzzük- ezt majd megteszi az Olvasó, mikor végére ér a könyvnek- hanem annak a történelemképnek a rekonstrukcióját kíséreljük meg, melyet a kötet- akár szándékán kívül- is közvetít. Tisztában vagyunk vele, hogy ez kockázatos vállalkozás, dehát kockázat nélkül nincs győzelem. Magyarország históriájának egyik legsötetebb diktatúrájával csak kevesen azonosultak, a XX.Kongresszus és Hruscsov beszéde után egyre kevesebben vállalták a nyílt azonosulást. A Nagy Imre- kormány regnálás

Józsa Márta könyve gyerekekről szól, mégis, inkább felnőtteknek ajánljuk. Az Amíg a nagymami megkerül keresések és nem-találások története. A töredékekből egésszé alakuló, közhelyesen posztmodernnek is nevezhető próza egy kolozsvári család történetét- illetve: történeteinek egyikét- mondja el, a gyerek szemszögéből. A kulcsszavak: megalázottság, állandó identitáskeresés, értetlenség. Kolozsváron románul kell tanulni. A gyerekeket folyton megszégyenítik. Sokszor az emberség legelemibb szabályaival sincsenek tisztában az uralkodó pozícióban lévő felnőttek. A családon belül is vannak problémák. A szeretet már csak nyomokban érezhető. Józsa Márta a kisebbségi lét rapszódiáját írta meg. Az már a magyar irodalmi közízlésre jellemző ( figyelem:rövidke hatás- és befogadástörténet következik!), hogy könyvét igyekeztek agyonhallgatni. Merthogy nemzeti sorskérdésekről senki se beszéljen posztmodernül. Csak klasszikusan szépen, lineáris történetmeséléssel, dualista valóságszemlélettel. Jókaisan

Podmaniczky Szilárd könyve egy rejtélyes történeten keresztül vezeti Olvasóit. A Hutchinson rugói egy magyar íróról, bizonyos Valentinről szól, aki rejtélyes meghívást kap egy neves svájci kiadótól. Egy kisvárosban kell laknia, etetik, ruházzák, mindezért cserébe egy regényt kell írnia. Hogy milyet, azt ő dönti el. Valentin belemegy a dologba, el is utazik, de mihelyst megérkezik, rájön, hogy valami nincs rendben a dologgal. Miért adnak neki olyan sok pénzt? Ki lakik az övével szemközti szobában? Miért köszönnek olyan furcsán az emberek, miért mosolyogják meg a háta mögött? Ki a rejtélyes férfi, aki időnként megjelenik az alapítvány nevében, és soha nem akar semmit? És ki az az írónő, akinek felolvasóestjére meghívták- de valahogy mégis másképp alakultak a dolgok? Podmaniczky Szilárd regénye azért mesteri, mert az Olvasó csak annyit érez, hogy itt valami rejtély van. De hogy milyen feloldása lesz ennek a rejtélynek: kafkai, tolsztoji, angol krimibe illő, hitchcocki, arról az Olvasó

Peter Spork könyvének alcíme:Miért alszunk és hogyan alszunk jól? Az Életadó alvás című könyv népszerű, minden művelt Olvasó számára érthető módon foglalja össze az alváskutatás tudományának legfontosabb eredményeit. Megtudhatjuk, milyen hullámok is befolyásolják az alvást, s ezen hullámoknak mi a természete. ( Nagyon sok tévhit kering például az alfa és béta-hullámokról, ezeket Peter Spork korrektül kiigazítja). A könyv koncepciója szerint az alvás nem arra szolgál, hogy az emberi agy pihenjen, hanem arra, hogy feldolgozza a napközben történteket. Spork meggyőző érveket és kísérleti bizonyítékokat hoz arra nézve, hogy éjszakai alvás közben az emberi agy egyáltalán nem pihen, sőt, bizonyos területein még nagyobb az aktivitás, mint ébrenlét idején. A koncepció és annak igazolása meggyőző, ám a laikus olvasóban mégiscsak felvetődik a kérdés:akkor mikor pihenünk? Napközben? Ha jobban belegondolunk, ebben van is valami. Visszaidézve az elmúlt napomat: kevés olyan pillanata volt, melyben

Guignard könyve remek fotógyűjtemény a világ egyik legszebb városáról. A madártávlatból készült fényképek kedvet csinálnak az egyszeri utazónak ahhoz, hogy a következő nyaralását a francia fővárosba tervezze. És nem érdekes, hogy a szomszéd szerint Párizs már nem a régi, és nem érdekes, hogy mit szólunk a jelenlegi francia elnök regnálásához. Párizs az Párizs, a maga kis titkaival. A fotók pedig feltárják ezeket a titkokat. Néhány percre mi maguk is párizsiak leszünk. Persze, akadnak kivételek. Egyes fényképek- véleményem szerint- inkább csak a terjedelmet növelik. A 226 és 227 számú fotó elképesztően semmitmondó, semmi nem derül ki belőle, ha a képaláírást elolvassuk, akkor pedig arra a következtetésre jutunk, hogy földről talán érdekesebb lenne...A 380. számú kép, mely a Tokió-palotát ábrázolja, viszont kifejezetten érdekfeszítő, megnyitja az elmét. Mint ahogy múltba visz és jelenben tart a 442 számú kép is, mely a Saint-Denis kaput ábrázolja. A Napkirály, XIV. Lajos korába lépünk v

Egy modern kori ember identitása sokféle elemből épül fel: ösztönökből, szüleitől tanult viselkedésformákból, szocializáció során szerzett-elutasított értékekből. De mi történik akkor, ha valaki teljesen elveszíti mindenfajta identitását- kivéve a kulturálist? Márpedig Eco: Loana királynő titokzatos tüze című könyvének főhősével pontosan ez történik. Az idős antikvárium-tulajdonos közlekedési balesetet szenved, amnéziás állapotba esik, mindent és mindenkit elfelejt- kivéve a könyveket. Hogyan épül újra az emberi személyiség az írott kultúra által? Erre a kérdésre keresi a választ a világhírű olasz író. Hogy megtalálja-e, az számomra kérdéses. A regény cselekményvezetése olyannyira valószerűtlen, olyannyira szürreális, hogy két-háromszáz oldal után kénytelenek vagyunk megállapítani: hétköznapi mesét olvasunk. Ha veled vagy velem ugyanez megtörténne, el sem hinnénk. Mert csoda. Kultúr-mozaikokból, regényrészletekből, plakátokból- és ebből következően: történelemből- összeálló csodálat